Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz vagy A három jómadár. Nestroy bohózatos mesejátéka (1833). Három felvonás (előjáték és kilenc kép). A mai színpadra átírta és versbe szedte - -. Bp., 1943, szerzői kiadás, 163 p. Első kiadás. Kartonált papírkötésben, kissé sérült, foltos borítóval.
Babits Mihály hátrahagyott versei. Sajtó alá rendezte: Illyés Gyula. [Bp., 1941], Nyugat, 54+[2] p. Egyetlen kiadás. Kolofon: "Babits Mihály Hátrahagyott versei című műve 2000 számozott példányban készült. A könyv kiállítását Lengyel Lajos tervezte. A nyomás és kötés munkáját a Hungária Nyomda végezte. Ez a 138. számú könyv." Kiadói félvászon-kötés, kissé foltos borítóval, kissé fakó gerinccel.
Gagyhy Dénes: Mária nővé. Protestáns család és iskola I. évfolyam 8 szám. Szentgotthárd, 1911, Wellisch Béla. Kiadói egészvászon kötés, kopottas állapotban.
Urbanitzky, Grete von: A nagy álom. Bp., 1943, Keresztes Könyvkiadó. Kiadói félvászon kötés, kissé kopottas állapotban.
Grete von Urbanitzky (1891-1974) neves osztrák írónő egyetlen magyarul kiadott, eredetileg 1942-ben Bernben megjelent könyve magyar kapcsolódású. "Roykó Sámuel tiszaújlaki gyógyszerésznek, Kossuth Lajos barátjának izgalmas élettörténetét mondja el a regény. Azt, hogy miképpen keveredett világhírbe az ugocsamegyei sárfészek III. Napóleon hegyes bajusza, illetve a tiszaújlaki bajuszpedrő által"- olvasható a Film Színház Irodalom 1943. december 16-i számában. Roykó Sámuel valós személy volt, és valóban az általa készített világhíres bajuszpedrőt használta III. Napóleon is. Az újságíró éppen ezért elutazott Tiszaújlakra, felkereste a patikát, amelyet akkor Roykó János vezetett, aki elmondta: "Én még németben olvastam a könyvet, s mondhatom, hogy rendkívüli módon érdekelt. Ez nem is csoda, hiszen szépapám a regény hőse, Roykó Sámuel, a tiszaújlaki bajuszpedrő feltalálója. Az ő alakja híven tükröződik vissza a történetből, bár a többi alakok a költészet szüleményei. De az egész történet magva és lényege, sőt a hangulata is megfelel a valóságnak." Urbanitzky 1936-ban Párizsban telepedett le, majd 1939-től vagy 1940-től Svájcban élt, és Genfben hunyt el.
Lendvai István: A harmadik Magyarország. Jóslatok és tanulságok. Bp., 1921, Pallas. Fénymásolat borító és címlap, újrakötött félvászon kötés, kopottas állapotban.
Fekete István 3 műve: Hú, Barangolások, A koppányi aga testamentuma. Bp., 1969-1971, Móra. Kiadói félvászon-kötések, a Hú kissé szakadozott szélű kiadói papír védőborítóban, kopott borítókkal.