Gáldi, László: Siebenbürgen im Aufbau der Ungarischen Kultur. Budapest-Leipzig, [1943]. Danubia Verlag (Druckerei der Pester Lloyd-Gesellschaft). 101 + [1] p. + 13 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Gáldi László (1910-1974) nyelvész, romanista, műfordító, kolozsvári egyetemi tanár. Áttekintésében a magyarság kultúraalapító és kultúrahordozó szerepét méltatja Erdélyben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. A munka 16 táblával teljes. (Probleme des Donauraumes.) Poss.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, 1939. (Szerző - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 23 + [1] p. Egyetlen kötetkiadás. Az esztergomi érsek 1156. évi rendelkezése szervezte át a Nyitra, Bars, Esztergom és Hont megyei főesperesség dézsmabevételeit egy központi esztergomi intézmény javára. Kötetünk a felvidéki vármegyék földrajzi névanyagának értékes forrásául szolgál, egyúttal rámutat a korabeli plébániaszervezés fejlett állapotára (az egyházi tized szedése ugyanis plébániánként történt). A munka végén szövegközti térképvázlattal. (Különnyomat a Századok LXXIII. (1939.) évfolyama 167-187. lapjáról.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Domanovszky, [Sándor] Alexandre: La méthode historique de M. Nicolas Iorga. (A propos d'un compte rendu). Budapest, [1938]. Imprimerie de l'Université Royale Hongroise. 323 + [1] p. Egyetlen kiadás. Domanovszky Sándor (1877-1955) történész kritikai megjegyzései Nicolae Iorga (1970-1940) román politikai aktivista, politikus, történész etnocentrikus, történelmi módszertanáról. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban. Jó példány.
Borosy András: Adatok az udvar- és erdőispánságok történetéhez az Árpád-korban. (Dedikált.) (Budapest), 1977. (Akadémiai Nyomda). [325]-336 p. Dedikált: "Major Jenőnek őszinte barátsággal: Borosy András". Borosy András rövid dolgozata a középkori szóbeli közigazgatási és ítélkezési rendszer miatt állandóan úton levő királyi adminisztrációt kiszolgáló udvartartások és erdőbirtokok szervezeti sajátosságait tekinti át. A királyi adminisztráció (királyi udvar) folyamatos úton levése a korai középkortól a XII-XIII. századig Európa-szerte megszokott gyakorlatnak számított. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1977. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés. (Dedikált.) (Kecskemét), 1965. Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat. 155-202 p. Dedikált: "Major Jenőnek szíves barátsággal: Wellmann Imre". Wellmann Imre (1909-1994) történész, levéltáros, muzeológus, fő kutatási területe a magyar parasztság 18. századi társadalom- és gazdaságtörténete. (Különlenyomat Pest megye múltjából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban.
Lakatos Géza: Ahogy én láttam. Visszaemlékezések. Auróra könyvek. München, 1981., (Josef Molnár-ny.), 1 t.+ 214 p.+ 8 t. Első kiadás. Kiadói papírkötés, foltos borítóval.
Vitéz csíkszentsimonyi Lakatos Géza (1890-1967) m. kir. honvéd vezérezredes, 1944. augusztus ? október között miniszterelnök.
A Sztójay-kormány leváltását követően 1944. augusztus 29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat és leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945. január 2-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták.
1945 áprilisában a szovjet csapatok bevonulása után Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946 januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol selyemkendőfestésből és könyvillusztrálásból tartotta fenn családját. 1951-ben kitelepítették a hajdú-biharmegyei Egyekre feleségével, Kálmán fiával és lányával együtt, ahol 1953-ig mezőgazdasági alkalmi munkából élt. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben Adelaide-be utazott az 1957 óta Ausztráliában élő leányához, és ott halt meg 1967-ben.
Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest... Bp., 1939, Stádium, 270 p. A mű szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján. Kiadói egészvászon-kötésben, kopott, kissé foltos borítóval, 4 kijáró lappal, hiányzó elülső szennylappal, néhány bejelöléssel, régi intézményi bélyegzésekkel.
Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren - Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971. Bp., 2010, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, kartonált papírkötés, jó állapotban.
A szocziáldemokráczia kátéja. Kérdésekben és feleletekben. II. rész. Igaz tanok a magyar munkásnépnek. Irta: a munkások igaz barátja. Magyar Munkáskönyvtár IX. füzet. Bp., 1895, Népszava (Gutenberg-ny.), 24 p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai röpirata. Kiadói papírkötés, kissé viseltes állapotban, foltos borítóval, kis lapszéli szakadásokkal, korabeli tulajdonosi bejegyzésekkel. (Ritka!)
Deér József: A magyar királyság megalakulása. Budapest, 1942. Magyar Történettudományi Intézet - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 90 p. + 2 t. Első kötetkiadás. Deér József (1905-1972) történész, középkorász, egyetemi tanár. Dolgozatában a szerző a magyar királyság megalakulását geopolitikai összefüggéseiben tanulmányozza. A munka áttekinti a felállítandó magyar királyság és a német császárság, illetve a létesítendő magyar királyság és a Szentszék viszonyát, rámutatva arra a sajátosságra, hogy a német császárság nem vonhatta a cseh és lengyel területekhez hasonlóan befolyási övezetébe a friss királyságot, illetve geopolitikai helyzete miatt az új királyság egyházi intézményrendszere a Szentszéktől a szokásosnál nagyobb függetlenséget kapott. Példányunk fűzése enyhén meglazult. (Különnyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, enyhén hiányos kiadói borítóban. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.