Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.
Máriássy Béla: A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. I. Miksátul - III. Károlyig. III. kötet. (Forradalmi korszak.) Győr, 1887, Surányi János-ny., 3 sztl. lev.+ 403+(1)+VII+(3) p. Átkötött félvászon-kötésben, festett lapélekkel, intézményi bélyegzőkkel.
Fitz Jenő: Török erődítések Fejér megyében I-II. rész. I. Székesfehérvár. II: Párkányok. [Teljes mű két füzetben.] Székesfehérvár, 1956. István király Múzeum Múzeumi Bizottsága - Székesfehérvári Nyomda). 23 + [1] p.; 18 + [2] p. Egyetlen kiadás. Fitz Jenő (1921-2011) régész, történész, múzeumigazgató helytörténeti kötete összesen 2000 példányban készült, Székesfehérvár és környékének török kori erődítésének témáját dolgozza fel. A vidéket Székesfehérvár központtal 1545-től birtokolta a török, és szervezte meg sajátos, a kötetben is ismertetett közigazgatását. A második kötetben a székesfehérvári és budai szandzsák vonatkozó erődítései Pentelétől Ercsiig, Érdtől (Hamzsbégtől) Szabadbattyánig. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti rajzzal illusztrált. (István király Múzeum Közleményei. B. sorozat, 7-8. szám.) Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.
Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. Teleki Pál Tudományos Intézet - Athenaeum Ny. 420 + [2] p. Egyetlen kiadás. Szabó István (1898-1969) agrártörténész, településtörténész, egyetemi tanár, a magyar parasztság társadalomtörténetének kutatója. Monográfiájában európai kitekintéssel jellemzi a magyar parasztság jogi, gazdasági körülményeit a késő középkor parasztfelkeléseitől az 1514-et követő jogi és gazdasági megtorláson át az örökös jobbágyság kategóriájának vizsgálatával - a szabad költözés jogának megvonása és a szökött jobbágyok elleni törvénykezés ellenére a jobbágyság magyar formájánál léteztek kíméletlenebb rendszerek is. A munka az adóztatás formáin kívül teret szentel a falusi önkormányzatiság kialakulása és bukásának történetének, végül a jobbágyfelszabadítás 1848 utáni következményeit vizsgálja. Néhány oldalon szövegkiemelések. Példányunk fűzése a kötet végén enyhén meglazult. (A Történettudományi Intézet kiadványai, II. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozatlan, korabeli borítóban.
Ember Ödön: A székelyek eredetének irodalma és annak hatása a nemzeti törekvésekre. Bölcsészdoktori értekezés. Debrecen, 1940. Nagy Károly grafikai műintézete. 39 + [1] p. Egyetlen kiadás. A tudománytörténeti dolgozat őstörténeti kérdést feszeget, nevezetesen a székelyek eredetének, hun leszármazásának kérdését. Az egészen Anonymus elbeszélése óta fennálló, egyre inkább átpolitizálódó kérdéssel krónikaírók, egyháziak, polihisztorok, nyelvészek, történészek, politikusok egész sora foglalkozott, a parázs vita nem csupán nyelvészek és történészek vitája, hanem olykor az Erdély birtokjogáért folyó magyar-román vetélkedés formája is egyben. Mindent összevéve mégis elmondható, hogy az értekezés írója elsősorban a székelyek hun leszármazásának hazai igazolóit és tagadóit állítja szembe egymással. A címoldalon apró felülragasztás. (Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 3. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1782-1785) országleírásainak forrásértéke. (Dedikált.) (Budapest), 1961. (Akadémiai Nyomda). 521-533 + [1] p. Dedikált: "Major Jenőnek kollegista barátsággal Eperjessy Kálmán. Szeged, 1961. XII. 10." Eperjessy Kálmán (1893-1976) településtörténész, levéltáros az első katonai adatfelvétel településföldrajzi jelentőségét vizsgálja rövid dolgozatában. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1961. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Gróf Széchenyi István emlékkönyv. Szerk.: Nyesti Pál. Bp., 1906, Uránia-ny., 139+(3) p. Kiadói, aranyozott, festett, dombornyomásos egészvászon-kötés, Dárday Aladár-kötés, a borítón kis foltokkal, némi kopással, helyenként kissé koszos, foltos lapokkal, a hátsó szennylap hiányzik, az elülső szennylapon névbejegyzéssel (Czikó János).
Jönnek a szoczialisták! Le a felforgatókkal! Le a népbolonditókkal! Őszinte szavak a magyar munkásnéphez. Irta a munkások igaz barátja. Magyar Munkáskönyvtár VII. füzet. Bp., 1894, Neumayer Ede-ny., 14+(2) p. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai röpirata. Kiadói papírkötés, sérült, viseltes állapotban, korabeli tulajdonosi bejegyzésekkel. (Ritka!)
[Juan Antonio Llorente (1756-1823)-Léonárd Gallois (1789-1851)] Llorente és Gallois: A spanyol inquisitió története I-II. Lipcse, 1863, Köhler. Félvászon kötés, festett lapszélek, elejében tollas bejegyzésekkel, kötetek kezdőlapján hibajavító nyomával.
Eichmann in Hungary. Documents. Edited by Jenő Lévai. Bp., 1961, Pannonia Press. Angol nyelven. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói papírkötés, a gerincen kis hiánnyal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3262590.jpg)
![Fitz Jenő: Török erődítések Fejér megyében I-II. rész. I. Székesfehérvár. II: Párkányok. [Teljes mű két füzetben.] Székesfehérvár, 1956. István király Múzeum Múzeumi Bizottsága - Székesfehérvári Nyomda). 23 + [1] p.; 18 + [2] p. Egyetlen kiadás. Fitz Jenő (1921-2011) régész, történész, múzeumigazgató helytörténeti kötete összesen 2000 példányban készült, Székesfehérvár és környékének török kori erődítésének témáját dolgozza fel. A vidéket Székesfehérvár központtal 1545-től birtokolta a török, és szervezte meg sajátos, a kötetben is ismertetett közigazgatását. A második kötetben a székesfehérvári és budai szandzsák vonatkozó erődítései Pentelétől Ercsiig, Érdtől (Hamzsbégtől) Szabadbattyánig. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti rajzzal illusztrált. (István király Múzeum Közleményei. B. sorozat, 7-8. szám.) Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274172.jpg)
![Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. Teleki Pál Tudományos Intézet - Athenaeum Ny. 420 + [2] p. Egyetlen kiadás. Szabó István (1898-1969) agrártörténész, településtörténész, egyetemi tanár, a magyar parasztság társadalomtörténetének kutatója. Monográfiájában európai kitekintéssel jellemzi a magyar parasztság jogi, gazdasági körülményeit a késő középkor parasztfelkeléseitől az 1514-et követő jogi és gazdasági megtorláson át az örökös jobbágyság kategóriájának vizsgálatával - a szabad költözés jogának megvonása és a szökött jobbágyok elleni törvénykezés ellenére a jobbágyság magyar formájánál léteztek kíméletlenebb rendszerek is. A munka az adóztatás formáin kívül teret szentel a falusi önkormányzatiság kialakulása és bukásának történetének, végül a jobbágyfelszabadítás 1848 utáni következményeit vizsgálja. Néhány oldalon szövegkiemelések. Példányunk fűzése a kötet végén enyhén meglazult. (A Történettudományi Intézet kiadványai, II. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozatlan, korabeli borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3275205.jpg)
![Ember Ödön: A székelyek eredetének irodalma és annak hatása a nemzeti törekvésekre. Bölcsészdoktori értekezés. Debrecen, 1940. Nagy Károly grafikai műintézete. 39 + [1] p. Egyetlen kiadás. A tudománytörténeti dolgozat őstörténeti kérdést feszeget, nevezetesen a székelyek eredetének, hun leszármazásának kérdését. Az egészen Anonymus elbeszélése óta fennálló, egyre inkább átpolitizálódó kérdéssel krónikaírók, egyháziak, polihisztorok, nyelvészek, történészek, politikusok egész sora foglalkozott, a parázs vita nem csupán nyelvészek és történészek vitája, hanem olykor az Erdély birtokjogáért folyó magyar-román vetélkedés formája is egyben. Mindent összevéve mégis elmondható, hogy az értekezés írója elsősorban a székelyek hun leszármazásának hazai igazolóit és tagadóit állítja szembe egymással. A címoldalon apró felülragasztás. (Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 3. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3279603.jpg)
![Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1782-1785) országleírásainak forrásértéke. (Dedikált.) (Budapest), 1961. (Akadémiai Nyomda). 521-533 + [1] p. Dedikált: "Major Jenőnek kollegista barátsággal Eperjessy Kálmán. Szeged, 1961. XII. 10." Eperjessy Kálmán (1893-1976) településtörténész, levéltáros az első katonai adatfelvétel településföldrajzi jelentőségét vizsgálja rövid dolgozatában. (Különlenyomat az Agrártörténeti Szemle 1961. évi 3-4. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274182.jpg)
![[Juan Antonio Llorente (1756-1823)-Léonárd Gallois (1789-1851)] Llorente és Gallois: A spanyol inquisitió története I-II. Lipcse, 1863, Köhler. Félvászon kötés, festett lapszélek, elejében tollas bejegyzésekkel, kötetek kezdőlapján hibajavító nyomával.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3276097.jpg)
