Ristic, Jovan: Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben. Írta Risztics János. Szerb eredetiből fordította Románecz Mihály. Első kötet: 1848-1860. Nagy-Becskereken, 1892. Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdája. XVI + 293 + [3] p. Egyetlen magyar kiadás. Jovan Ristic (1831-1899) szerb politikus, diplomata és történész, a XIX. század közepétől több lépésben függetlenedő Szerbia többször kinevezett miniszterelnöke, külügyminisztere. A törökök által megszállt országban a XIX. század első felében éppúgy felfutóban volt a nemzeti gondolat és szerveződés, mint Kelet-Közép-Európa-szerte minden térségben, és 1848-1849 a jogilag még önállótlannak számító szerb tartomány számára is jelentős megrázkódtatás volt. A török hadsereg csak a krími háború utáni helyzetben, jelentős tárgyalássorozat után, 1862-1867 között hagyták el véglegesen az országot, így 1867-től számítjuk Szerbiát a szuverén országok közé. Ebben az évben nevezték ki első ízben miniszterelnökké a Szerbia függetlenedéséért sokat munkálkodó diplomata szerzőt. A munka emlékezetes látószöget nyit a XIX. század közepének nemzeti ébredésére, a szerb hazafiság speciális jellegére, mely kényelmetlen szövetségesként tekint Bécsre, valódi szövetségesének és patrónusának Oroszországot tartja, a szomszédos magyar politikai törekvéseket 1848 előtt, illetve 1848-1849 során ellenségesként érzékeli. Jovan Ristic nagyívű, szokatlan szempontú külpolitikai áttekintése Szerbia 1848-1872 közötti időszakát vizsgálja, ebből magyarul az első két kötet jelent meg, példányunk az önállóan is megálló, magyar szempontból lényegesebb első kötet. Az első előzéken, a címlap előtt és a címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. (Történei nép- és földrajzi könyvtár. XXXIX. kötet.) Poss.: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni kerületi iskolái. Díszesen aranyozott, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Áldásy Antal - Czobor Antal (szerk.): A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. 7. kötet: 1801-1825. Leírta Áldásy Antal, sajtó alá rendezte Czobor Alfréd. Budapest, 1941. Magyar Nemzeti Múzeum (,,Élet" Irodalmi és Nyomdai Rt.) X + [2] + 576 + [4] p. Első kiadás. Áldásy Antal (1869-1932) történész, levéltáros, heraldikus, genealógus. Monumentális sorozatában az 1606-1909 közötti nemesi cím- és címeradományozások történetét dolgozta fel, levéltári források alapján, a címadományozás helyének, idejének és sok esetben a nemesítés indoklásának részleteivel. Kötetünk - mely a nyolckötetes sorozat önmagában is megálló, 7 kötete - a napóleoni háborúk korszakának címadományozásait dokumentálja magyar és latin nyelven. Ebben a korszakban nemesi cím leggyakrabban vitézi tettekért, katonai szolgálatért járt, néhány esetben a hosszú udvari vagy diplomáciai szolgálat, a lankadatlan bürokratikus szorgalom, esetenként az állhatatos polgári (nyomdászi, lelkészi, ügyvédi, professzori, postamesteri) erények is elnyerték jutalmukat. Kereskedői erényekért ebben a korban ritkán jár nemesítés, a nemesi cím pedig mind ritkábban jár földbirtokkal. A kötetet a szerző jegyzeteiből Czobor Antal rendezte sajtó alá. Példányunk fűzése laza. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici. II. Litterae Armales. Vol 7.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű kiadó borítóban.
Dézsi Lajos: Báró Józsika Miklós 1794-1865. Budapest, 1916. Magyar Történelmi Társulat (Athenaeum ny.) 1 t. (címkép) + 451 + [1] p. + 6 t. + 1 melléklet (dupla oldalas hasonmás). Egyetlen kiadás. Dézsi Lajos szegedi irodalomtörténész korrajzba ágyazott életrajza Jósika Miklós író, drámaíró, politikusról, a magyar történelmi regény és a magyar bűnügyi regény és a magyar fantasztikus regény megalapozójáról. A főúri, a századközepi magyar irodalmi élet és a brüsszeli emigráció társaséletének számos részletével, illetve - az egykori kritika szellemében - számos Jósika-regény tartalmi ismertetésével. Példányunk fűzése meglazult. (Magyar történeti életrajzok, XXXII. évfolyam, 1-5. füzet.) Fűzve, illusztrált, sérült, enyhén foltos kiadói borítóban.
Galgóczy János: A sumír kérdés. New York, 1968. Gilgamesh Publishing Co. 293 + [3] p. Egyetlen kötetkiadás. Galgóczy János (1838-1919) biztosítási hivatalnok, műkedvelő nyelvész századforduló körüli őstörténeti tanulmánygyűjteménye a sumér-magyar rokonság elve mellett érvel, döntően nyelvészeti érvkészlettel. A szerző a századfordulón körül fejtette ki munkásságát [tanulmányai, sajtócikkei és vitairatai 1899-19014 között jelentek meg], ebben az időszakban még zajlottak az ugor-török háborúság utóvédharcai, a nyelvtörténészeket a magyar nyelv ugor vagy török eredete körüli kérdés bontotta békétlen frakciókra. Ebben a kontextusban Galgóczy sumér nyelvrokonsági ötlete újdonságnak hatott. A korainak nevezhető őstörténeti munka abban is kivételes, hogy nem csupán őstörténeti dolgozatokat közöl, hanem könyvbírálatokat, sőt sajtópolémiákat is, és a kötet dicséretére váljon, hogy a Galgóczy elméleteit cáfoló sajtócikkek is bekerültek kötetünk törzsanyagába (így például Munkácsy Bernát nyelvész vitairata). Oldalszámozáson belül szövegközti térképvázlatokkal, grafikákkal. (Studia Sumiro-Hungarica. 1. kötet.) Aranyozott kiadói egészvászon kiadásban. Jó példány.
Jakab Elek: A levéltárakról tekintettel a Magyar Államlevéltár-ügyre. Székfoglaló értekezés. Bp., 1877, MTA. Kiadói papírkötés, kopottas állapotban, felvágatlan példány.
[Horváth Jenő (1881-1950)] Professor Eugene Horváth: Responsibility of Hungary for the war. [Magyaroszág felelősége a háborúban.] Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League VIII. Bp.,1933, Hungarian Frontier Readjustment League [Magyar Revíziós Liga], (Sarkany-ny.), 98+1 p. Angol nyelvű irredenta kiadvány. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.
Politikai levelek egy külföldön élő honfihoz. (I. Pártjaink. II. Pénz-kormány és pártválság. III. Quid nunc?) Bp., 1873, Tettey Nándor és Társa (Légrády-ny.), 66 p. Kiadói papírkötés, sérült, szétváló fűzéssel, az elülső borító hiányzik, több lap kijár. Politikai röpirat az 1874-ben pénzügyminiszterré kinevezett Ghyczy Kálmánról.
Schröck Ferenc: Egyetemes világtörténet a felsőbb gymnasiumi ifjúság használatára. I-III. kötet: Ó-kor. Középkor. Új-kor. [Teljes mű, egybekötve.] Pesten, 1851-1858. Kilian György magyar egyetemi könyvárus tulajdona (Beimel József ny., Esztergomban; Lukács László ny., Wigand Károly Fridrik ny., Pozsony). 238 + [6] p.; 219 + [1] p. V + [1] + 260 p. Első, illetve második kiadás. Schröck Ferenc (1813-1879) piarista tanár, történész, tartományi főnök. Tatán, Budán, Vácott tanított, 1849-ben hazafias érzelmei miatt néhány évre eltanácsolták a tanítástól. 1851-től Pesten tanított, igen népszerű történelmi előadásait a gimnáziumi diákok mellett pesti polgárok is látogatták. Schröck Ferenc egyetemes történeti áttekintése a politikai eseménytörténetre fókuszál, de nem mellőzi a történelem népéleti, társadalomtörténeti aspektusait sem. A mű az ókort a keleti államok kezdeteitől a Római Birodalom bukásáig, a középkort Amerika felfedezéséig, az újkort a napóleoni háborúk végéig tárgyalja. A szerző a magyarság történetét nem különíti el az egyetemes történelem folyamataitól, és korántsem nyugat-európai fókuszú, indokolt esetben bőséggel tárgyalja Kelet-Európa és Skandinávia eseményeit is. A népszerű munka számos új kiadást megélt, első két része az első, a harmadik rész a második lenyomatból származik. Példányunk első és második címoldalán régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon halvány foltosság, az utolsó levélen kisebb gyűrődés és hiány, a gerincnél erősítés. Fűzve, sérült, hiányos kiadói borítóban, fedőborítók nélkül, hiányos gerinccel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Ristic, Jovan: Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben. Írta Risztics János. Szerb eredetiből fordította Románecz Mihály. Első kötet: 1848-1860. Nagy-Becskereken, 1892. Pleitz Ferenc Pál könyvnyomdája. XVI + 293 + [3] p. Egyetlen magyar kiadás. Jovan Ristic (1831-1899) szerb politikus, diplomata és történész, a XIX. század közepétől több lépésben függetlenedő Szerbia többször kinevezett miniszterelnöke, külügyminisztere. A törökök által megszállt országban a XIX. század első felében éppúgy felfutóban volt a nemzeti gondolat és szerveződés, mint Kelet-Közép-Európa-szerte minden térségben, és 1848-1849 a jogilag még önállótlannak számító szerb tartomány számára is jelentős megrázkódtatás volt. A török hadsereg csak a krími háború utáni helyzetben, jelentős tárgyalássorozat után, 1862-1867 között hagyták el véglegesen az országot, így 1867-től számítjuk Szerbiát a szuverén országok közé. Ebben az évben nevezték ki első ízben miniszterelnökké a Szerbia függetlenedéséért sokat munkálkodó diplomata szerzőt. A munka emlékezetes látószöget nyit a XIX. század közepének nemzeti ébredésére, a szerb hazafiság speciális jellegére, mely kényelmetlen szövetségesként tekint Bécsre, valódi szövetségesének és patrónusának Oroszországot tartja, a szomszédos magyar politikai törekvéseket 1848 előtt, illetve 1848-1849 során ellenségesként érzékeli. Jovan Ristic nagyívű, szokatlan szempontú külpolitikai áttekintése Szerbia 1848-1872 közötti időszakát vizsgálja, ebből magyarul az első két kötet jelent meg, példányunk az önállóan is megálló, magyar szempontból lényegesebb első kötet. Az első előzéken, a címlap előtt és a címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. (Történei nép- és földrajzi könyvtár. XXXIX. kötet.) Poss.: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni kerületi iskolái. Díszesen aranyozott, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3252474.jpg)
![Áldásy Antal - Czobor Antal (szerk.): A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. 7. kötet: 1801-1825. Leírta Áldásy Antal, sajtó alá rendezte Czobor Alfréd. Budapest, 1941. Magyar Nemzeti Múzeum (,,Élet" Irodalmi és Nyomdai Rt.) X + [2] + 576 + [4] p. Első kiadás. Áldásy Antal (1869-1932) történész, levéltáros, heraldikus, genealógus. Monumentális sorozatában az 1606-1909 közötti nemesi cím- és címeradományozások történetét dolgozta fel, levéltári források alapján, a címadományozás helyének, idejének és sok esetben a nemesítés indoklásának részleteivel. Kötetünk - mely a nyolckötetes sorozat önmagában is megálló, 7 kötete - a napóleoni háborúk korszakának címadományozásait dokumentálja magyar és latin nyelven. Ebben a korszakban nemesi cím leggyakrabban vitézi tettekért, katonai szolgálatért járt, néhány esetben a hosszú udvari vagy diplomáciai szolgálat, a lankadatlan bürokratikus szorgalom, esetenként az állhatatos polgári (nyomdászi, lelkészi, ügyvédi, professzori, postamesteri) erények is elnyerték jutalmukat. Kereskedői erényekért ebben a korban ritkán jár nemesítés, a nemesi cím pedig mind ritkábban jár földbirtokkal. A kötetet a szerző jegyzeteiből Czobor Antal rendezte sajtó alá. Példányunk fűzése laza. (Catalogus Bibliothecae Musaei Nat. Hungarici. II. Litterae Armales. Vol 7.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű kiadó borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242047.jpg)
![Dézsi Lajos: Báró Józsika Miklós 1794-1865. Budapest, 1916. Magyar Történelmi Társulat (Athenaeum ny.) 1 t. (címkép) + 451 + [1] p. + 6 t. + 1 melléklet (dupla oldalas hasonmás). Egyetlen kiadás. Dézsi Lajos szegedi irodalomtörténész korrajzba ágyazott életrajza Jósika Miklós író, drámaíró, politikusról, a magyar történelmi regény és a magyar bűnügyi regény és a magyar fantasztikus regény megalapozójáról. A főúri, a századközepi magyar irodalmi élet és a brüsszeli emigráció társaséletének számos részletével, illetve - az egykori kritika szellemében - számos Jósika-regény tartalmi ismertetésével. Példányunk fűzése meglazult. (Magyar történeti életrajzok, XXXII. évfolyam, 1-5. füzet.) Fűzve, illusztrált, sérült, enyhén foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3246915.jpg)
![Galgóczy János: A sumír kérdés. New York, 1968. Gilgamesh Publishing Co. 293 + [3] p. Egyetlen kötetkiadás. Galgóczy János (1838-1919) biztosítási hivatalnok, műkedvelő nyelvész századforduló körüli őstörténeti tanulmánygyűjteménye a sumér-magyar rokonság elve mellett érvel, döntően nyelvészeti érvkészlettel. A szerző a századfordulón körül fejtette ki munkásságát [tanulmányai, sajtócikkei és vitairatai 1899-19014 között jelentek meg], ebben az időszakban még zajlottak az ugor-török háborúság utóvédharcai, a nyelvtörténészeket a magyar nyelv ugor vagy török eredete körüli kérdés bontotta békétlen frakciókra. Ebben a kontextusban Galgóczy sumér nyelvrokonsági ötlete újdonságnak hatott. A korainak nevezhető őstörténeti munka abban is kivételes, hogy nem csupán őstörténeti dolgozatokat közöl, hanem könyvbírálatokat, sőt sajtópolémiákat is, és a kötet dicséretére váljon, hogy a Galgóczy elméleteit cáfoló sajtócikkek is bekerültek kötetünk törzsanyagába (így például Munkácsy Bernát nyelvész vitairata). Oldalszámozáson belül szövegközti térképvázlatokkal, grafikákkal. (Studia Sumiro-Hungarica. 1. kötet.) Aranyozott kiadói egészvászon kiadásban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3252420.jpg)
![[Horváth Jenő (1881-1950)] Professor Eugene Horváth: Responsibility of Hungary for the war. [Magyaroszág felelősége a háborúban.] Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League VIII. Bp.,1933, Hungarian Frontier Readjustment League [Magyar Revíziós Liga], (Sarkany-ny.), 98+1 p. Angol nyelvű irredenta kiadvány. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3253513.jpg)
![Schröck Ferenc: Egyetemes világtörténet a felsőbb gymnasiumi ifjúság használatára. I-III. kötet: Ó-kor. Középkor. Új-kor. [Teljes mű, egybekötve.] Pesten, 1851-1858. Kilian György magyar egyetemi könyvárus tulajdona (Beimel József ny., Esztergomban; Lukács László ny., Wigand Károly Fridrik ny., Pozsony). 238 + [6] p.; 219 + [1] p. V + [1] + 260 p. Első, illetve második kiadás. Schröck Ferenc (1813-1879) piarista tanár, történész, tartományi főnök. Tatán, Budán, Vácott tanított, 1849-ben hazafias érzelmei miatt néhány évre eltanácsolták a tanítástól. 1851-től Pesten tanított, igen népszerű történelmi előadásait a gimnáziumi diákok mellett pesti polgárok is látogatták. Schröck Ferenc egyetemes történeti áttekintése a politikai eseménytörténetre fókuszál, de nem mellőzi a történelem népéleti, társadalomtörténeti aspektusait sem. A mű az ókort a keleti államok kezdeteitől a Római Birodalom bukásáig, a középkort Amerika felfedezéséig, az újkort a napóleoni háborúk végéig tárgyalja. A szerző a magyarság történetét nem különíti el az egyetemes történelem folyamataitól, és korántsem nyugat-európai fókuszú, indokolt esetben bőséggel tárgyalja Kelet-Európa és Skandinávia eseményeit is. A népszerű munka számos új kiadást megélt, első két része az első, a harmadik rész a második lenyomatból származik. Példányunk első és második címoldalán régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon halvány foltosság, az utolsó levélen kisebb gyűrődés és hiány, a gerincnél erősítés. Fűzve, sérült, hiányos kiadói borítóban, fedőborítók nélkül, hiányos gerinccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242917.jpg)
