Herodotos történeti könyvei I. és II. kötet. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Geréb József. Görög és Latin Remekírók. Bp., 1892-1893, Franklin. Kiadói papírkötés, kissé sérült gerinccel, borító szélein apró szakadásokkal, felvágatlan példányok, I. kötetben lap széle kissé foltos. Csak az első és második kötet!
Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 52 p. ,,T[óth Zoltán] nagyon fontos tárgyat tűzött ki tanulmánya tárgyául. A románság, amely ma - ha hihetünk hivatalos szócsöveinek - lelkesen vallja magát egységes népnek s ezen az alapon egységes gazdasági és politikai életkereteket követel, a múltban hosszú évszázadokon keresztül idegen, egymástól különálló gazdasági és politikai közösségekben, széttördelten élt, s jóformán a legutóbbi időkig semmi jelét sem adta, hogy ezen az állapoton változtatni szeretne. Erdély s a vajdaságok, s mi több, a két vajdaság román népe közt is mély szakadékok húzódtak meg, s a románság nem tiltakozott ez ellen; amennyire a források látni engedik, rá sem ébredt, hogy ez így nincs rendjén. Hogy történt mégis, hogy a nemzeti ébredés korának hajnalán a románság, vagy legalább vezető rétegeinek jó része a népi egység gondolatától átitatottan szállhatott harcba a közös, dicső múlt jegyében hirdetett közös, jobb jövő érdekében? Bonyolult, sokágú fejlődés eredménye volt ez, összetevői közt olyan, látszólag távoleső tényezőket is felfedezhetünk, mint a protestáns térítések vagy a havaselvi vajdák fogarasi birtokvásárlásai. [...] [A szerző] megkísérelte megállapítani, milyen módon jelentkezik a nemzeti eszme előfutára, a népi egység tudata a XVII-XVIII. századi vajdaságok szellemi elitjének gondolkozásában. Ez az elit nagyjából azokkal a lengyel vagy magyar iskolákat járt, közép-európai eszméken nevelt előkelő urakkal azonos, akik hazájukba visszakerülvén, az első nemzeti nyelvű krónikákat megírták; náluk látjuk az egységtudat első világos jeleit, noha hosszú ideig minden további következtetés, politikailag hasznosítható ,,nagyromán" eszme nélkül: ez csak későbbi korok találmánya. A román népi egység felismerésének folyamata, jellemző módon [...] külső forrásból indult el. Alapja a közép-európai humanizmus, amely meggyökeresítette a tant, hogy a románok - erdélyiek, moldvaiak, havaselviek egyaránt - a rómaiak ivadékai. Ez a tan a XVII-XVIII. századi moldvai történetírók: Gr. Ureche (-l647), Miron Costin (1633-1691) [...] tolla nyomán a nyugatias műveltségű moldvai előkelők körében vált ismertté. [...] Ureche még csak mellékesen veti oda művében, hogy ,,Rómából származunk", Miron Costin viszont már egész munkásságának gerincébe a dicsőséges római eredet elméletét állítja. Forrása [...] egy erdélyi humanista, a medgyesi Toppeltinus Lőrinc könyve: ,,Origines et occasus Transsylvanorum". Ebből építette ki lelkes, de többnyire téves elgondolásait a románok - az egész román nép - eredetét illetőleg" - részlet Elekes István recenziójából (Századok, 1943, 654-655.) Példányunk fűzése kissé laza. (Különlenyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, sérült, a könyvtesttől elválófélben levő kiadói borítóban, az első borító felső sarkán apró hiány.
Makláry Pap Miklós: Magyarország történelme. Középiskolák alsóbb osztályai számára. Gymnasiumi Könyvtár VI köt. Sárospatak, 1897,"Irodalmi Kör",(Steinfeld Jenő-ny.), 124+8 p. Kiadói félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval.
Áldor Imre: Kossuth és Perczel. Ajánlja a Honvéd-egyleteknek és a magyar népnek - - . (Függelékül: Irányi Dániel megjegyzései és a közp. honv. biz. nyilatkozata.) Pest, 1868, Heckenast Gusztáv, 94+(2) p. Kiadói papírkötés, kissé foltos, sérült, javított borítóval, helyenként kissé sérült, foltos lapokkal, a hátsó borító különvált.
Dr. Ferenczy József: Gróf Dessewffy József életrajza. Bp., 1897, szerzői kiadás (Nagy Sándor-ny.), 2 sztl. lev.+ 142+(2) p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírkötés, sérült, széteső állapotban, szétvált borítóval.
Dr. Pécsi Albert: A népszövetségi egyezmény. (Pacte de la société des nations). Ford. és bevezetéssel ellátta: - - . Szeged, 1919, Bartos Lipót, 22+(2) p. Kiadói tűzött papírkötés, a borítón kis sérüléssel, a címlapon Vértes István névbejegyzésével.
Meliórisz Béla: A heraldika köréből. függelékül: Sárosvármegyei nemes családok czímere. Eperjes, 1899, Kósch Árpád Könyvnyomtató Intézetéből. Különlenyomat az Eperjesi Lapok 1899. évfolyamából. Tűzött papírkötés, a hátoldal hiányos, viseltes állapotban.
Magyarország anyagi érdekei című közgazdasági folyóirat mint a Magyar Mérnök Egylet ideiglenes közlönye 1866-ban és 1867-ben. Nemzetgazdasági folyóirat. Szerkeszti és kiadja dr. Lósy-Schmidt Ede, Bp., 1929. K.M.E. Ny. 22p. Kissé sérült papírborítóval
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 52 p. ,,T[óth Zoltán] nagyon fontos tárgyat tűzött ki tanulmánya tárgyául. A románság, amely ma - ha hihetünk hivatalos szócsöveinek - lelkesen vallja magát egységes népnek s ezen az alapon egységes gazdasági és politikai életkereteket követel, a múltban hosszú évszázadokon keresztül idegen, egymástól különálló gazdasági és politikai közösségekben, széttördelten élt, s jóformán a legutóbbi időkig semmi jelét sem adta, hogy ezen az állapoton változtatni szeretne. Erdély s a vajdaságok, s mi több, a két vajdaság román népe közt is mély szakadékok húzódtak meg, s a románság nem tiltakozott ez ellen; amennyire a források látni engedik, rá sem ébredt, hogy ez így nincs rendjén. Hogy történt mégis, hogy a nemzeti ébredés korának hajnalán a románság, vagy legalább vezető rétegeinek jó része a népi egység gondolatától átitatottan szállhatott harcba a közös, dicső múlt jegyében hirdetett közös, jobb jövő érdekében? Bonyolult, sokágú fejlődés eredménye volt ez, összetevői közt olyan, látszólag távoleső tényezőket is felfedezhetünk, mint a protestáns térítések vagy a havaselvi vajdák fogarasi birtokvásárlásai. [...] [A szerző] megkísérelte megállapítani, milyen módon jelentkezik a nemzeti eszme előfutára, a népi egység tudata a XVII-XVIII. századi vajdaságok szellemi elitjének gondolkozásában. Ez az elit nagyjából azokkal a lengyel vagy magyar iskolákat járt, közép-európai eszméken nevelt előkelő urakkal azonos, akik hazájukba visszakerülvén, az első nemzeti nyelvű krónikákat megírták; náluk látjuk az egységtudat első világos jeleit, noha hosszú ideig minden további következtetés, politikailag hasznosítható ,,nagyromán" eszme nélkül: ez csak későbbi korok találmánya. A román népi egység felismerésének folyamata, jellemző módon [...] külső forrásból indult el. Alapja a közép-európai humanizmus, amely meggyökeresítette a tant, hogy a románok - erdélyiek, moldvaiak, havaselviek egyaránt - a rómaiak ivadékai. Ez a tan a XVII-XVIII. századi moldvai történetírók: Gr. Ureche (-l647), Miron Costin (1633-1691) [...] tolla nyomán a nyugatias műveltségű moldvai előkelők körében vált ismertté. [...] Ureche még csak mellékesen veti oda művében, hogy ,,Rómából származunk", Miron Costin viszont már egész munkásságának gerincébe a dicsőséges római eredet elméletét állítja. Forrása [...] egy erdélyi humanista, a medgyesi Toppeltinus Lőrinc könyve: ,,Origines et occasus Transsylvanorum". Ebből építette ki lelkes, de többnyire téves elgondolásait a románok - az egész román nép - eredetét illetőleg" - részlet Elekes István recenziójából (Századok, 1943, 654-655.) Példányunk fűzése kissé laza. (Különlenyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, sérült, a könyvtesttől elválófélben levő kiadói borítóban, az első borító felső sarkán apró hiány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102018.jpg)
