[Folyóirat, 1956.] "Megalakult az új kormány. A kormány új tagjai. Híven az igazsághoz: az elmúlt napok krónikája". A Szabad Nép helyzetértékelő és békét szorgalmazó, agitatív lapszáma a forradalom napjaiban. (1956. október 28.) Budapest, 1956. Magyar Dolgozók Pártja (ny. n.) 2 p. Folio. A Szabad Nép, a Rákosi-rendszert kritika nélkül kiszolgáló pártlap 1956. október 28-i megjelenése önmagában is érdekes és groteszk tény. Lapszámunk a Nagy Imre-kormány megalakulásáról tényszerű beszámolót ad, az egyes új kormánytagok rövid jellemzését adja, ám valódi középpontját emlékezetesen simulékony, ravasz retorikájú vezércikke jelenti. A vezércikk elismeri a Rákosi-Gerő klikk hibáit, magasztalja a forradalmárok hőstetteit, ám a forradalmárok között már ellenforradalmi csoportok megjelenését is vizionálja. Az ellenforradalmár, terrorista bandákra való hivatkozás érvelésmódja a közvetlen laputód, a Népszabadság 1956. novemberi lapszámaiban egyre erőteljesebb lesz, míg december-január környéki lapszámaiban az újdonsült állampárti lap eljut a forradalom teljes megbélyegzéséig, ami megágyazhatott a megtorlásnak. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásokkal.
[Folyóirat, 1956.] "Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét". A többpártrendszer bevezetésének hírére nevet váltott párt, az MSZMP néven újjáalakult kommunista párt újdonsült sajtóorgánumának, a Népszabadságnak első lapszáma. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, enyhe gyűrődésekkel.
[Folyóirat, 1956.] "Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde". A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár János a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] "A karhatalom nemzeti ügyünk. Szervezkedett, gyilkolt az ellenforradalmi terror, de a földet még sem tudták elvenni a parasztoktól! Több mint másfél ezer vagon áru érkezett a Szovjetunióból hazánkba". A hatalmát megszilárdító, kollaboráns Kádár-kormány hivatalos lapjának, a Népszabadságnak lapszáma a megtorlás kezdődő napjaiban. I. évfolyam, 20. szám. (1956. november 29.) (Budapest), 1956. (Budapesti Lapnyomda). 8 p. Folio. A többpártrendszer bevezetésének hírére az MDP viharos gyorsasággal nevet váltott, és 1956. november 1-jén bejelentette MSZMP néven való megalakulását, egy nappal később pedig megjelent lapja is, a Népszabadság. A hivatalos kommüniké szerint az MSZMP a többpárti demokrácia kommunista pártjaként szolgálta volna a forradalom ügyét. A kommüniké elterelő hadművelet volt: a Népszabadság első lapszámai baráti módon nyilatkoztak a forradalom eredményeiről, de az MSZMP és vezetője, Kádár János már túl volt a szovjetekkel való tárgyaláson. Az új pártszócső, a Népszabadság lassan finomította álláspontját, a november 4-i szovjet bevonulás után hetekig még barátilag nyilatkozott a forradalom eredményeiről. November végi lapszámunk megjelenésének idejére azonban a Kádár-kormány megszilárdította hatalmát, így megkezdhette a forradalom ellenforradalommá nyilvánítását. Lapszámunk egyes cikkei a rendteremtés, a munkafelvétel szükségességét sugallják, a szovjet gazdasági segítség mértékét elemzik, illetve megkezdik az ellenségképzés folyamatát. A tartalomból: A brigádból hadsereg lesz -- Aki fegyvert, lőszert talál, jelentse a tűzszerész alakulatoknak -- Levél egy fiatal lányhoz, akit "deportáltak" -- Új otthonokért -- Újjáépül a Mártírok útja 73. Segít a miniszter. Szerelik a fűtést. Az egész ország gyógyítja a sebeket -- Dolgozni kell! -- A Pravda budapesti tudósítása -- Kéthly Anna a magyarországi ellenforradalomról. [A Kéthly-nyilatkozat az itt idézett módon aligha hangozhatott el, ám a külföldön tartózkodó, és hazánkba soha többé vissza nem térő Kéthly Anna nem tiltakozhatott a Népszabadság durva sajtócsúsztatása ellen.] A kissé gyűrött címoldalon felül, a szövegtükrön kívül gyermekrajz. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
Bilder aus den Freiheitskämpfen des neunzehnten Jahrhunderts von Hausinger. Leipzig, 1867, Verlag von Otto Wigand. Félbőr kötés, gerinc sérült, kopottas állapotban.
3 db könyv: Zombori István (szerk.): Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira. Bp., 2010, Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Kiadói papírkötésben; Zombori István (szerk.): The Impact of the 1956 Hungarian revolution on Religious Life in Eastern Europe. Bp., 2009, Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Kiadói papírkötésben; Rotár Krisztina, Wenklar Michal (szerk.): Egyetemista ellenzéki mozgalmak Lengyelországban és Magyarországon 0956-1989 között (magyar-lengyel) Krakkó-Varsó-Szeged, 2022, Instytutu Pamieci Narodowej. Kiadói kartonált papírkötésben
Huszár Tibor: Kádár. A hatalom évei 1956-1989. Bp., 2006. Corvina. Gazdag fekete-fehér fotóanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötésben. + Huszár Tibor névjegykártyájával, rajta DEDIKÁCIÓJÁVAL Donáth Ferenc (1956-ban Nagy Imre titkára volt) politikus fiának, ifj. Donáth Ferencnek.
Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XXX kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1904, Athenaeum, VI+(2)+283 p. Félvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval és gerinccel.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XL kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1915, Pesti Könyvnyomda Rt., VIII+379 p. Félvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval, sérült gerinccel, helyenként ázásnyomokkal.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XXXIX kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1915, Pesti Könyvnyomda Rt., VII+(1)+444 p. Félvászon-kötésben, kissé sérült borítóval, helyenként lapszéli szakadásokkal, ázásnyomokkal.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat, 1956.] "Megalakult az új kormány. A kormány új tagjai. Híven az igazsághoz: az elmúlt napok krónikája". A Szabad Nép helyzetértékelő és békét szorgalmazó, agitatív lapszáma a forradalom napjaiban. (1956. október 28.) Budapest, 1956. Magyar Dolgozók Pártja (ny. n.) 2 p. Folio. A Szabad Nép, a Rákosi-rendszert kritika nélkül kiszolgáló pártlap 1956. október 28-i megjelenése önmagában is érdekes és groteszk tény. Lapszámunk a Nagy Imre-kormány megalakulásáról tényszerű beszámolót ad, az egyes új kormánytagok rövid jellemzését adja, ám valódi középpontját emlékezetesen simulékony, ravasz retorikájú vezércikke jelenti. A vezércikk elismeri a Rákosi-Gerő klikk hibáit, magasztalja a forradalmárok hőstetteit, ám a forradalmárok között már ellenforradalmi csoportok megjelenését is vizionálja. Az ellenforradalmár, terrorista bandákra való hivatkozás érvelésmódja a közvetlen laputód, a Népszabadság 1956. novemberi lapszámaiban egyre erőteljesebb lesz, míg december-január környéki lapszámaiban az újdonsült állampárti lap eljut a forradalom teljes megbélyegzéséig, ami megágyazhatott a megtorlásnak. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469828.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] "Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét". A többpártrendszer bevezetésének hírére nevet váltott párt, az MSZMP néven újjáalakult kommunista párt újdonsült sajtóorgánumának, a Népszabadságnak első lapszáma. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, enyhe gyűrődésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469832.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] "Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde". A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár János a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469836.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] "A karhatalom nemzeti ügyünk. Szervezkedett, gyilkolt az ellenforradalmi terror, de a földet még sem tudták elvenni a parasztoktól! Több mint másfél ezer vagon áru érkezett a Szovjetunióból hazánkba". A hatalmát megszilárdító, kollaboráns Kádár-kormány hivatalos lapjának, a Népszabadságnak lapszáma a megtorlás kezdődő napjaiban. I. évfolyam, 20. szám. (1956. november 29.) (Budapest), 1956. (Budapesti Lapnyomda). 8 p. Folio. A többpártrendszer bevezetésének hírére az MDP viharos gyorsasággal nevet váltott, és 1956. november 1-jén bejelentette MSZMP néven való megalakulását, egy nappal később pedig megjelent lapja is, a Népszabadság. A hivatalos kommüniké szerint az MSZMP a többpárti demokrácia kommunista pártjaként szolgálta volna a forradalom ügyét. A kommüniké elterelő hadművelet volt: a Népszabadság első lapszámai baráti módon nyilatkoztak a forradalom eredményeiről, de az MSZMP és vezetője, Kádár János már túl volt a szovjetekkel való tárgyaláson. Az új pártszócső, a Népszabadság lassan finomította álláspontját, a november 4-i szovjet bevonulás után hetekig még barátilag nyilatkozott a forradalom eredményeiről. November végi lapszámunk megjelenésének idejére azonban a Kádár-kormány megszilárdította hatalmát, így megkezdhette a forradalom ellenforradalommá nyilvánítását. Lapszámunk egyes cikkei a rendteremtés, a munkafelvétel szükségességét sugallják, a szovjet gazdasági segítség mértékét elemzik, illetve megkezdik az ellenségképzés folyamatát. A tartalomból: A brigádból hadsereg lesz -- Aki fegyvert, lőszert talál, jelentse a tűzszerész alakulatoknak -- Levél egy fiatal lányhoz, akit "deportáltak" -- Új otthonokért -- Újjáépül a Mártírok útja 73. Segít a miniszter. Szerelik a fűtést. Az egész ország gyógyítja a sebeket -- Dolgozni kell! -- A Pravda budapesti tudósítása -- Kéthly Anna a magyarországi ellenforradalomról. [A Kéthly-nyilatkozat az itt idézett módon aligha hangozhatott el, ám a külföldön tartózkodó, és hazánkba soha többé vissza nem térő Kéthly Anna nem tiltakozhatott a Népszabadság durva sajtócsúsztatása ellen.] A kissé gyűrött címoldalon felül, a szövegtükrön kívül gyermekrajz. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469841.jpg)
