[Rejtő Jenő] P. Howard: Az elátkozott part. [Újvidék] (Novi Sad, 1963). Forum Könyvkiadó (ny.) 198 + [2] p. Első jugoszláv kiadás. Rejtő Jenő trópusi kalandregénye először 1940-ben jelent meg, a ponyvaregényekre szakosodott Nova Könyvkiadónál. A következő évi új kiadás után a regény évtizedekre eltűnt a könyvpiacról: Rejtő munkássága a koalíciós idők utáni Magyarországon nem jelenhetett meg. A szilenciumot elsőként bécsi és újvidéki kiadók törték meg. Rejtő regénye 1963-ban jelent meg újra, Újvidéken, Steinitz Tibor szerkesztésében M. Stojnic borítógrafikájával. A jugoszláv kiadás hatalmas sikere nyomán a magyarországi könyvkiadók újra gondolták a korábban felszínes kapitalista sikerszerzőként elkönyvelt Rejtő Jenővel szembeni ellenérzéseiket, és felkarolták a hazai Rejtő-kiadást. Példányunk fűzése a kötet elején enyhén meglazult. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
[Rejtő Jenő] P. Howard: Az előretolt helyőrség. [Újvidék] (Novi Sad, 1964). Forum Könyvkiadó (ny.) 189 + [3] p. Első jugoszláv kiadás. Rejtő Jenő klasszikus légiós kalandregénye először 1939-ben jelent meg, a ponyvaregényekre szakosodott Nova Könyvkiadónál. A következő évek (1941, 1947) újrakiadásai után a regény évtizedekre eltűnt a könyvpiacról: Rejtő munkássága a koalíciós idők utáni Magyarországon nem jelenhetett meg. A szilenciumot elsőként bécsi és újvidéki kiadók törték meg. Regényünk első újrakiadása az újvidéki Forum Könyvkiadó érdeme. A jugoszláv kiadás hatalmas sikere nyomán a magyarországi könyvkiadók is újra gondolták a felszínes kapitalista sikerszerzőként elkönyvelt Rejtő Jenővel szembeni ellenérzéseiket, és felkarolták a hazai Rejtő-kiadást. Fűzve, Vladislav Lalacki színes rajzával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Rejtő Jenő (P. Howard): Az ellopott század. Kisregények. Sajtó alá rendezte: Révai Gyula. Bécs, [1968]. Novák GmbH. [Franklin Ny., Budapest]. 219 + [1] p. Rejtő Jenő címadó légiós kisregénye először 1939-ben jelent meg, a ponyvaregényekre szakosodott Literária Kiadóvállalatnál. A kisregény két év múlva a Szentesi Napló számaiban is megjelent, ám ezt követően évtizedekre eltűnt a könyvpiacról. Rejtő munkássága ideológiai okokból a koalíciós idők utáni Magyarországon nem jelenhetett meg. A szilenciumot elsőként izraeli és svájci kiadók törték meg az 1950-es évek végén, ezt követte a bécsi Novák Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményes kiadás, melyet az író bátyja, Révai Gyula rendezett sajtó alá. Bécsi kiadásunk érdekessége, hogy nyomása titkon Budapesten, a Franklin Nyomdában készült, ám ezt a tényt az impresszum nem tartalmazza. Tartalma: Az ellopott század -- Minden jó, ha vége van -- El a pokolból! -- Akik életet cseréltek -- Vér és mahagóni. Fűzve, Volenszky Tibor színes grafikájával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Molter Károly: Metania Rt. Regény. Cluj-Kolozsvár, 1929. Erdélyi Szépmíves Céh (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.) 301 + [3] + VII + [1] p. Első kiadás. A korlátozott példányszámban megjelent regény első kiadása kizárólag az Erdélyi Szépmíves Céh előfizetői számára készült. Kolofon: "Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh harmincharmadik kiadványa; III. sorozatának 17-19. számú könyve. Illusztrációit rajzolta Guncser Nándor. Nyomtatta a Minerva Rt. nyomdája Garamond-antiqua betűkkel. Kötése Rohonyi Antal könyvkötő műhelyében készült". Molter Károly (1890-1981) erdélyi író szürrealista jelenetekkel megtűzdelt, tudományos fantasztikumba hajló szatirikus kalandregénye az erdélyi sci-fi irodalom emlékezetes darabja. Példányunk számozása kitöltetlen, az enyhén foltos címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, kötetünk néhány oldalán enyhe foltosság. (Erdélyi Szépmíves Céh 33. kiadványa, III. sorozatának 17-19. számú könyve.) Monoki 4094. Vaknyomásos, enyhén kopott kiadói félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén, felül vörös festésű lapszélekkel.
[Folyóirat] Az Ujság vasárnapja. Képes irodalmi és ismeretterjesztő hetilap. Felelős szerkesztő: Ágai Béla. Megjelenik vasárnaponként. Mutatványszám: nyolc lapszám az V. évfolyam tavaszi számaiból: 11-12., 14., 16-19, 21. szám. (1929. március 17. - 1929. május 26.) [Egybekötve.] "Az Ujság" című nemzeti szabadelvű napilap 1903-ban indult útjára, jeles írógárda toborzásával. Első évtizedében Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás és a pályakezdő Móricz Zsigmond irodalmi és publicisztikai munkásságának is helyt adott. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is. Gazdagon illusztrált irodalmi és ismeretterjesztő melléklapja, "Az Ujság vasárnapja" 1925-ben indult. Ötödik évfolyamába lépő családi magazinunk az irodalmi anyagon: a novellákon, a folytatásos tárcaregényeken, verseken kívül útírásokat, képzőművészeti, történelmi, földrajzi, néprajzi és technikatörténeti ismeretterjesztő anyagokat közöl; divat- és lakberendezési rovata a nőknek, meserovata a gyermekeknek, kép- és keresztrejtvényei, színházi és filmes hírei minden korosztálynak szólnak. Lapszámaink borítóin kortárs magyar festők művei, többek közt Glatz Oszkár, Fényes Adolf, Vaszary János borítófestményei. Lapszámaink irodalmi anyagában Márai Sándor, Kodolányi János, Tersánszky J. Jenő prózái, Illyés Gyula versei, Róheim Géza úti beszámolói, Dánielné Lengyel Laura irodalmi portréi, Fried Margit, Elek Oszkár, Cholnoky Béla ismeretterjesztő írásai, Háy Gyula művészettörténeti írásai. A lapszámok végén gazdag képanyaggal kísért, bő válogatás a világ kurrens érdekességeiből, hollywoodi és színházi híreiből. A tartalomból: Márai Sándor: Függöny -- Kodolányi János: A hegyen -- Tersánszky J. Jenő: Diogenes -- Róheim Géza: Szomáliakkal Adenban -- [Rozsnyai Kálmán] Sidney Carton: Isadora Duncan szerelmei -- Dánielné Lengyel Laura: Baskircsew Mária -- Elek Oszkár: Jeanne d'Arc. Orléans felszabadításának 500. évfordulójára -- Háy Gyula: A könyvillusztrálás művészete -- Sós Endre: Vaszary János pályája Nagybányától az expressionizmusig -- Feldmann Sándor: A degenerációról -- Lichtschein Lajos: Milyen találmányok vezették Marconit a rádió feltalálásához? -- A kor és a munka jogai. Válaszok egy életproblémára. -- Margittai László: Világszép kisasszony három kérője -- A Ficere család kalandjai (folytatásos képregény) -- Nyári ruhák és köpenyek kisleányoknak -- Ráér egy félórára? (rejtvényrovat) -- A világ minden tájáról (érdekességek, furcsaságok). Évfolyamunk 18. számának utolsó levele hiányzik. Lakatos 4225. Feltehetően Kozma Lajos által tervezett, zsinórral fűzött, színes, illusztrált, gerincén és fedőborítóin enyhén sérült kiadói borítóban.
Nagy Ignác: Magyar titkok. Regény. Az eredeti kiadás képeivel. I-III. kötet. [Teljes.] Budapest, 1908. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1 t. (címkép) + VIII + 334 + [2] p. + 8 t.; [2] + 358 + [2] p. + 8 t.; [2] + 370 + [2] p. + 8 t. Nagy Ignác (1810-1854) író, drámaíró, újságíró, lapszerkesztő, a XIX. századi értelemben vett humoros életképek mestere, társadalmi típusok szórakoztató leírója. "Magyar titkok" néven ismert munkája, fő műve - e szatirikus bűnügyi kalandregény - a reformkori próza egyik jelentős teljesítménye, mely témájában és folytatásos közlési formájában is újdonságot jelentett a magyar irodalomban. Nagy Ignác munkája az Eugene Sue-féle párizsi rémregény magyarországi meghonosítása, melyben keverednek a néprajzos ihletésű vidéki és a párizsi ihletésű pesti szatirikus életképek, melyeket a markánsan bűnügyi cselekmény tart egyben. Bár a szeriális szerkesztésben, illetve az emlékezetes hátterű városi zsánerfigurák megteremtésében Nagy Ignác sokat tanult Eugene Sue-től, a kalandokat mégis tekinthetjük a reformkori Pest egyfajta szatirikus bédekkerének. A munka először füzetfolytatásokban jelent meg, 1844-ben. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Shakespeare, William]: Shakspere történeti szinművei. I-II. köt. Bp., 1902, Franklin-Társulat, XV+(1)+451+(1) p.; 2 sztl. lev.+ 471+(1) p. Kiadói aranyozott, festett egészvászon sorozatkötés, Leszik-kötés, nagyrészt jó állapotban, néhány kissé foltos lappal.
vitéz Esztergomy Ferenc - Gaál László - Nagy Pál (szerk.): Latin olvasó- és gyakorlókönyv. (3 kötet.) Bp., 1937-1938, Athenaeum. Kiadói papírkötés, változó állapotban, részben sérült, kijáró lapokkal.
1917-1924 A Magyar Könyvszemle c. folyóirat 8 évfolyama, 4 kötetbe kötve. Szerk.: Gulyás Pál. Bp., 1917-1924, Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. Félvászon-kötésben, változó állapotban, részben kissé sérült borítókkal.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Rejtő Jenő] P. Howard: Az elátkozott part. [Újvidék] (Novi Sad, 1963). Forum Könyvkiadó (ny.) 198 + [2] p. Első jugoszláv kiadás. Rejtő Jenő trópusi kalandregénye először 1940-ben jelent meg, a ponyvaregényekre szakosodott Nova Könyvkiadónál. A következő évi új kiadás után a regény évtizedekre eltűnt a könyvpiacról: Rejtő munkássága a koalíciós idők utáni Magyarországon nem jelenhetett meg. A szilenciumot elsőként bécsi és újvidéki kiadók törték meg. Rejtő regénye 1963-ban jelent meg újra, Újvidéken, Steinitz Tibor szerkesztésében M. Stojnic borítógrafikájával. A jugoszláv kiadás hatalmas sikere nyomán a magyarországi könyvkiadók újra gondolták a korábban felszínes kapitalista sikerszerzőként elkönyvelt Rejtő Jenővel szembeni ellenérzéseiket, és felkarolták a hazai Rejtő-kiadást. Példányunk fűzése a kötet elején enyhén meglazult. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469529.jpg)
![[Rejtő Jenő] P. Howard: Az előretolt helyőrség. [Újvidék] (Novi Sad, 1964). Forum Könyvkiadó (ny.) 189 + [3] p. Első jugoszláv kiadás. Rejtő Jenő klasszikus légiós kalandregénye először 1939-ben jelent meg, a ponyvaregényekre szakosodott Nova Könyvkiadónál. A következő évek (1941, 1947) újrakiadásai után a regény évtizedekre eltűnt a könyvpiacról: Rejtő munkássága a koalíciós idők utáni Magyarországon nem jelenhetett meg. A szilenciumot elsőként bécsi és újvidéki kiadók törték meg. Regényünk első újrakiadása az újvidéki Forum Könyvkiadó érdeme. A jugoszláv kiadás hatalmas sikere nyomán a magyarországi könyvkiadók is újra gondolták a felszínes kapitalista sikerszerzőként elkönyvelt Rejtő Jenővel szembeni ellenérzéseiket, és felkarolták a hazai Rejtő-kiadást. Fűzve, Vladislav Lalacki színes rajzával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469530.jpg)
![Rejtő Jenő (P. Howard): Az ellopott század. Kisregények. Sajtó alá rendezte: Révai Gyula. Bécs, [1968]. Novák GmbH. [Franklin Ny., Budapest]. 219 + [1] p. Rejtő Jenő címadó légiós kisregénye először 1939-ben jelent meg, a ponyvaregényekre szakosodott Literária Kiadóvállalatnál. A kisregény két év múlva a Szentesi Napló számaiban is megjelent, ám ezt követően évtizedekre eltűnt a könyvpiacról. Rejtő munkássága ideológiai okokból a koalíciós idők utáni Magyarországon nem jelenhetett meg. A szilenciumot elsőként izraeli és svájci kiadók törték meg az 1950-es évek végén, ezt követte a bécsi Novák Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményes kiadás, melyet az író bátyja, Révai Gyula rendezett sajtó alá. Bécsi kiadásunk érdekessége, hogy nyomása titkon Budapesten, a Franklin Nyomdában készült, ám ezt a tényt az impresszum nem tartalmazza. Tartalma: Az ellopott század -- Minden jó, ha vége van -- El a pokolból! -- Akik életet cseréltek -- Vér és mahagóni. Fűzve, Volenszky Tibor színes grafikájával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469532.jpg)
![Molter Károly: Metania Rt. Regény. Cluj-Kolozsvár, 1929. Erdélyi Szépmíves Céh (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.) 301 + [3] + VII + [1] p. Első kiadás. A korlátozott példányszámban megjelent regény első kiadása kizárólag az Erdélyi Szépmíves Céh előfizetői számára készült. Kolofon: "Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh harmincharmadik kiadványa; III. sorozatának 17-19. számú könyve. Illusztrációit rajzolta Guncser Nándor. Nyomtatta a Minerva Rt. nyomdája Garamond-antiqua betűkkel. Kötése Rohonyi Antal könyvkötő műhelyében készült". Molter Károly (1890-1981) erdélyi író szürrealista jelenetekkel megtűzdelt, tudományos fantasztikumba hajló szatirikus kalandregénye az erdélyi sci-fi irodalom emlékezetes darabja. Példányunk számozása kitöltetlen, az enyhén foltos címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, kötetünk néhány oldalán enyhe foltosság. (Erdélyi Szépmíves Céh 33. kiadványa, III. sorozatának 17-19. számú könyve.) Monoki 4094. Vaknyomásos, enyhén kopott kiadói félbőr kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén, felül vörös festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469557.jpg)
![[Folyóirat] Az Ujság vasárnapja. Képes irodalmi és ismeretterjesztő hetilap. Felelős szerkesztő: Ágai Béla. Megjelenik vasárnaponként. Mutatványszám: nyolc lapszám az V. évfolyam tavaszi számaiból: 11-12., 14., 16-19, 21. szám. (1929. március 17. - 1929. május 26.) [Egybekötve.] "Az Ujság" című nemzeti szabadelvű napilap 1903-ban indult útjára, jeles írógárda toborzásával. Első évtizedében Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás és a pályakezdő Móricz Zsigmond irodalmi és publicisztikai munkásságának is helyt adott. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is. Gazdagon illusztrált irodalmi és ismeretterjesztő melléklapja, "Az Ujság vasárnapja" 1925-ben indult. Ötödik évfolyamába lépő családi magazinunk az irodalmi anyagon: a novellákon, a folytatásos tárcaregényeken, verseken kívül útírásokat, képzőművészeti, történelmi, földrajzi, néprajzi és technikatörténeti ismeretterjesztő anyagokat közöl; divat- és lakberendezési rovata a nőknek, meserovata a gyermekeknek, kép- és keresztrejtvényei, színházi és filmes hírei minden korosztálynak szólnak. Lapszámaink borítóin kortárs magyar festők művei, többek közt Glatz Oszkár, Fényes Adolf, Vaszary János borítófestményei. Lapszámaink irodalmi anyagában Márai Sándor, Kodolányi János, Tersánszky J. Jenő prózái, Illyés Gyula versei, Róheim Géza úti beszámolói, Dánielné Lengyel Laura irodalmi portréi, Fried Margit, Elek Oszkár, Cholnoky Béla ismeretterjesztő írásai, Háy Gyula művészettörténeti írásai. A lapszámok végén gazdag képanyaggal kísért, bő válogatás a világ kurrens érdekességeiből, hollywoodi és színházi híreiből. A tartalomból: Márai Sándor: Függöny -- Kodolányi János: A hegyen -- Tersánszky J. Jenő: Diogenes -- Róheim Géza: Szomáliakkal Adenban -- [Rozsnyai Kálmán] Sidney Carton: Isadora Duncan szerelmei -- Dánielné Lengyel Laura: Baskircsew Mária -- Elek Oszkár: Jeanne d'Arc. Orléans felszabadításának 500. évfordulójára -- Háy Gyula: A könyvillusztrálás művészete -- Sós Endre: Vaszary János pályája Nagybányától az expressionizmusig -- Feldmann Sándor: A degenerációról -- Lichtschein Lajos: Milyen találmányok vezették Marconit a rádió feltalálásához? -- A kor és a munka jogai. Válaszok egy életproblémára. -- Margittai László: Világszép kisasszony három kérője -- A Ficere család kalandjai (folytatásos képregény) -- Nyári ruhák és köpenyek kisleányoknak -- Ráér egy félórára? (rejtvényrovat) -- A világ minden tájáról (érdekességek, furcsaságok). Évfolyamunk 18. számának utolsó levele hiányzik. Lakatos 4225. Feltehetően Kozma Lajos által tervezett, zsinórral fűzött, színes, illusztrált, gerincén és fedőborítóin enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469565.jpg)
![Nagy Ignác: Magyar titkok. Regény. Az eredeti kiadás képeivel. I-III. kötet. [Teljes.] Budapest, 1908. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1 t. (címkép) + VIII + 334 + [2] p. + 8 t.; [2] + 358 + [2] p. + 8 t.; [2] + 370 + [2] p. + 8 t. Nagy Ignác (1810-1854) író, drámaíró, újságíró, lapszerkesztő, a XIX. századi értelemben vett humoros életképek mestere, társadalmi típusok szórakoztató leírója. "Magyar titkok" néven ismert munkája, fő műve - e szatirikus bűnügyi kalandregény - a reformkori próza egyik jelentős teljesítménye, mely témájában és folytatásos közlési formájában is újdonságot jelentett a magyar irodalomban. Nagy Ignác munkája az Eugene Sue-féle párizsi rémregény magyarországi meghonosítása, melyben keverednek a néprajzos ihletésű vidéki és a párizsi ihletésű pesti szatirikus életképek, melyeket a markánsan bűnügyi cselekmény tart egyben. Bár a szeriális szerkesztésben, illetve az emlékezetes hátterű városi zsánerfigurák megteremtésében Nagy Ignác sokat tanult Eugene Sue-től, a kalandokat mégis tekinthetjük a reformkori Pest egyfajta szatirikus bédekkerének. A munka először füzetfolytatásokban jelent meg, 1844-ben. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470594.jpg)
![[Shakespeare, William]: Shakspere történeti szinművei. I-II. köt. Bp., 1902, Franklin-Társulat, XV+(1)+451+(1) p.; 2 sztl. lev.+ 471+(1) p. Kiadói aranyozott, festett egészvászon sorozatkötés, Leszik-kötés, nagyrészt jó állapotban, néhány kissé foltos lappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470682.jpg)
