[Folyóirat, 1956.] Bízunk a munkáshatalomban! A budapesti munkástanács küldöttségeinek tárgyalása Kádár Jánossal. A Kádár-kormány azt képviseli, ami Magyarországon a legbecsületesebb. Munkában a magyar karhatalmi ezred. A Népszabadság önigazoló lapszáma a forradalom megtorlásának napjaiban. I. évfolyam, 11. szám. (1956. november 17.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt [Budapesti Lapnyomda]. 4 p. Folio. A forradalom eltiprásainak napjaiban kiadott kollaboráns pártlap, a Népszabadság jelenlegi lapszáma örömmel nyugtázza, hogy a korábbi kormánynyilatkozatok [valójában ígéretek és burkolt fenyegetések] nyomán egyre többen veszik fel a munkát. Lapunk vezércikke ismételten összeköti a munka felvételét a szovjet csapatok távozásának ígéretével. Újabb ünneplésre ad okot a magyar karhatalmi ezred felállásának híre, ám a lap terjedelmének legnagyobb részét mégis Kádár kormányának és pártjának méltatása teszi ki, ennek kapcsán egy kimerítő Tito-interjút is közöl a lap. A tartalomból: Szombat reggel vegyétek fel a munkát! A Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívása -- A csepeliek felveszik a munkát -- A vasutasok többsége dolgozik -- Tito-interjú: A reakciós elemek beavatkoztak a felkelésbe. Ha a Nagy Imre-kormány erélyesebb lett volna. Egy harmadik világháború veszélye. Kádár kormányát támogatnunk kell. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Mi történt a Köztársaság téren? A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 14. szám. (1956. november 21.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. A kollaboráns Kádár-kormány hivatalos lapja, a Népszabadság lapszáma a Köztársaság téri pártszékház október 30-i ostromának részleteit közli. A forradalom idején a józsefvárosi MDP-székház valóban a Nagy Imre-ellenes kommunista erők fészke volt, melyet karhatalmisták védtek. A pártszékház takarásából az államvédelmiek már napok óta vadászták a téren közlekedő forradalmárokat és nemzetőröket. A kommunista pártszékház ostromára október 30-án került sor, melynek során véres és méltatlan jelenetek játszódtak le. Az ostrom valóban alkalmas volt a forradalom korábbi tisztaságának bemocskolására, lapszámunk ebben az átértelmezési folyamatban fontos szerepet tölt be, ahogyan a forradalmárokat keretlegényként mutatja be. A lap további cikkei az MSZMP erkölcsi tisztaságát, az ellátórendszerek működését, a segélyek folyósítását méltatják. Lapszámunkból egy, a válságon túljutó, gondoskodó államhatalom képe bontakozik ki, amelynek működését ellenforradalmár bandák jelenleg is akadályozzák. A tartalomból: Mi történt a Köztársaság téren? -- Elfogták az 56-os villamosra lövöldöző terrorista csoportot -- A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a tanácsokhoz -- Szenet kérnek a budapesti iskolák -- A hét végére már 5000 kisiparos dolgozik az újjáépítésen. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A Magyar Népköztársaság törvényerejű rendelete a munkástanácsokról. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam. 15. szám (1956. november 22). Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapest Lapnyomda. 4 p. Folio. Lapszámunk teljes terjedelemben közli a munkástanácsokra vonatkozó jogi szabályozás szövegét. Mellette Josip Broz Tito jugoszláv vezető politikai áttekintése olvasható. A címlapon a Kossuth-címert ábrázoló, ismeretlen kéztől származó grafika. Korának megfelelő állapotú lap, a lapszéleken és a hajtás mentén szakadásnyomokkal.
[Folyóirat, 1956.] Interjú a mecseki "láthatatlanok" egyikével. Fegyverrejtegetők a statáriális bíróság előtt. Szeretettel várjuk hazatérő honfitársainkat! A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 35. szám (1956. december 16.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 12 p. Folio. Népszabadság-számunk tendenciózus riportsorozatba kezd. November 4-e után a forradalom fővárosi központjait eltiporták, ám az ellenállás vidéken több helyen folytatódott: Baranyában a mecseki láthatatlanok néven ismert csoport még hónapokig folytatta harcait. Lapszámunk riportja a mecseki láthatatlanok közé keveredő bányász fiatal történetét közli. Az interjú alanya lapszámunk tálalásában megtévesztett, eseményekkel sodródó, csekély értelmű fiatalnak tűnik, ez a bemutatási módszer pedig remek lehetőséget teremt arra, hogy az ellenállást magát értelmetlennek mutassa be, titokzatos és kiismerhetetlen vezetőjét pedig ördögi vonásokkal ruházza fel. Lapszámunk másik, kimondatlan sugalmazásokkal teli cikke a rövid riport a nickelsdorfi határállomásról, ahol a hazatérni vágyódó honfitársak erkölcsi magaslaton tündökölnek, az új magyar vezetést elítélő honfitársak pedig különféle bűnökben, elsőként is hazaárulásban jeleskednek. Népszabadság-számunk további cikkei fegyverrejtegetők és üzérkedők elleni harcra hívnak. A tartalomból: Bízunk a munkástanácsokban -- A rendőrség tagjai mindenkor a törvényben előírt szabályok szerint járnak el -- Alakulnak az MSZMP alapszervezetek Komárom megyében -- Ráfizetünk-e a szovjet-magyar kereskedelemre? -- Akiknek 200 holdas kulákbirtok kellene. Példányunk egyes levelein kisebb szakadásnyomok, az első két levélen a hajtás mentén kisebb repedések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Október 23-ra emlékezünk. Súlyos hiba volt a 48 órás általános sztrájk kihirdetése. Ellenforradalmi terrorista garázdálkodása Budapest utcáin. A Népszabadság lapszáma a megtorlás idején. I. évfolyam, 16. szám. (1956. november 23.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Ideológiai sugalmazásokban gazdag lapszámunk egyszerre méltatja október 23-a emlékét, illetve bélyegzi meg a még ellenálló csoportokat. Október 23-a emelkedett hangú dicsérete mindig furcsán hat a Népszabadságban, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy későbbi évfolyamaiban 1956 puszta említése is tiltva volt. Ám a társadalmi béke megteremtésének sürgős szüksége, és az állam(párt) bevételeit sújtó gazdasági sztrájk leszerelése érdekében pont erre kényszerült lapunk. Néhány cikk ügyesen teríti a forradalom soraiba beférkőző ellenforradalmi reakció témáját. A tartalomból: Október 23-ra emlékezünk -- Súlyos hiba a 48 órás sztrájk -- Nem érkeztek újabb szovjet csapatok Magyarországra -- A függetlenség és önkéntesség alapján kell továbbfejleszteni a szövetkezeti mozgalmat -- Kik készítették elő a magyarországi ellenforradalmi puccsot? -- Minden letartóztatást a magyar karhatalmi szervek foganatosítanak. A letartóztatottaknak messzemenően biztosítják a törvényes jogokat. A nyitóoldalon apró sérülések és halvány foltosság. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Szervezzük a pártot! Országszerte indul a munka. Mindszenty bíboros jelentkezése az ellenforradalmi kísérletben. A Pravda cikke a magyarországi eseményekről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiban. I. évfolyam, 17. szám. (1956. november 25.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Ideológiai sugalmazásokban gazdag lapszámunk bizonyos értelemben fordulópontnak számít. Jóllehet a korábbi számok a forradalommal jobbára rokonszenveztek, lapszámunk a legmagasabb hely, a moszkvai Pravda útmutatását közli. Az iránymutatás szerint a jó szándékú Nagy Imre-kormány a sorai köré befurakodott reakciós és ellenforradalmi, Horthy-fasiszta elemek miatt megrendült, majd elvesztette az irányítást. E gyengülés révén ellenforradalmi bandák jelentek meg az utcákon. E bandák támadásaitól és fosztogatásaitól kellett megmenteni az országot, a termelési rendet, így került sor a szovjet segítségnyújtásra. Így a Pravda. Lapszámunk ehhez saját kútfőből hozzáfűzi Mindszenty bíboros szerepét: az október utolsó napjaiban fogságából kiszabaduló Mindszenty újságunk tájékoztatása szerint már-már kormányzati szerepre tört, és személyesen tervezte a horthy-fasiszta fordulatot, mi több, az utolsó napok ellenforradalmi rémtettei is a klerikális-feudális reakció útmutatásából erednek. Lapszámunk a Pravda útmutatásai szerint, ám egyéni ötlettel kiegészítve megkezdi Nagy Imre szereplésének relativizálását, mely később elítéléséhez és kivégzéséhez vezet. A nyitóoldalon apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Kádár János beszéde a törvényes rend helyreállításáról. A demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának. A Nagy Imre-ügyről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 18. szám. (1956. november 27.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Lapszámunk törzsanyagát Kádár János rádióbeszédének leirata adja. Kádár a Pravda előző napi útmutatásaitól nem függetlenül, korábbi elismerő szavai dacára lapszámunkban gyengeséggel vádolja meg Nagy Imrét, illetve azzal, hogy október 30-tól nem tudta uralni az utcát. Koncepciója szerint ahogyan a személycserékkel élő Nagy Imre-kormány körül nem csupán jobboldali, hanem kimondottan reakciós elemek bukkantak fel (Mindszenty, Eszterházy), ezzel egy időben szabadultak el az utcán az ellenforradalmi erők. A kormány gyengesége és az ellenforradalmi terrorcselekmények miatt az új erő, az MSZMP kénytelen volt a felajánlott szovjet baráti segítségnyújtást elfogadni, az ország, a nép és a demokrácia megóvásának érdekében. Lapszámunk egy hosszú folyamat kezdete, Nagy Imre, illetve 1956 teljes megtagadásának első lépése. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A párt a tömegekkel összeforrva, velük élve és harcolva töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát. Az MSZMP hivatalos nyilatkozata 1956 októberéről. Népszabadság, I. évfolyam, 28. szám. (1956. december 8.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MSZMP központi lapja korábbi lapszámaiban közölte a Pravda, majd Kádár János személyes nézeteit a forradalomról. E korai iránymutatások után lapszámunk közli először az MSZMP hivatalos áttekintését a forradalomról. Az egymás után közölt kommünikék egyre erősebben kidomborítják Nagy Imre felelősségét kormánya jobbra tolódásában, hangsúlyozzák a Nagy Imre-kormány gyengeségét és határozatlanságát, melynek nyomán az alapvetően jó szándékú forradalom tévútra tért, az utcákon pedig október 30-tól elszabadult az ellenforradalom, melyet lapszámunk egyenesen fehérterrornak nevez. A forradalom, bizonygatja lapszámunk, tévútra csúszott, és az ellenforradalmi bandák rémuralmával a mélyen demokratikus MSZMP vette fel a harcot. A továbbiakban a jelenlegi helyzetet elemzi a pártkommüniké, amely lassan helyreálló nyugalomról számol be, majd elemzi a párt nehéz, ám szép társadalomszervező feladatait. Az utolsó oldalon derűsebb témák, a melbourne-i olimpia eredményei, a vízilabda-csapat olimpiai bajnoki hírével. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Százezrek a Hősök terén. Kádár János beszédei a május elsejei lelkes nagygyűlésen. Az Esti Hírlap független politikai napilap száma. II. évfolyam, 101. szám. (1957. május 3.) Budapest, 1957. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda). [8] p. Folio. Az önmagát független politikai napilapként meghatározó, de nagyon is pártközeli bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. Álláspontja szépen igazodott az MSZMP éppen aktuális álláspontjához. 1956 karácsonyi lapszámában még októberi eseményekről, illetve annak következményeiről: áruhiányról, fűtetlenségről, tanítási nehézségekről, amnesztiáról és szegény sorsú, külföldi hatalmak által megtévesztett magyar menekültekről számolt be. 1957. májusi lapszámában viszont már Horthy-fasiszták által szervezett ellenforradalomról és felelőtlen disszidensekről cikkezett. Lapszámunk teljes terjedelmében közli Kádár János május 1-jei győzelmi beszédét. Jellemző részletek: "Miben van a különös jelentősége a mai magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi ellenforradalmi támadás fölött, a nemzetközi munkásosztály segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Nagy taps.) Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd további szalagcímei: A szocialista Magyarország győzött -- A fő irány helyes! -- Egészséges a népgazdaság vérkeringése -- Megacélozódtak a magyar szocialista forradalom erői -- A párt erejének növelése -- Szocialista demokrácia, keménység a bűnösökkel szemben -- Nyilvános vita a hároméves tervről. A további tartalomból: Új üzletek, korszerű raktárak, vendéglőbővítés, szálloda-helyreállítás -- Jár-e családi pótlék előzetes letartóztatás, illetve szabadságvesztés terhe alatt? -- Második napja tart az írországi magyar disszidensek éhségsztrájkja. Az Esti Hírlap az elkövetkező években ideológiai szigorán lazított, és a Kádár-féle diktatúra szelepeként rizikósabb, a párt véleményével nem feltétlenül egyező témák tárgyalásának is helyet adott, ezzel pedig a korszak egyik nevezetes sajtótermékévé vált. A címlapon halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népszava. A magyar szakszervezetek központi lapja. 84. évfolyam, 256. szám. (1956. október 30.) Budapest, 1956. (Athenaeum Nyomda). [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 30-i lapszámának vezércikke a szabadság legszebb napjaiként határozza meg az elmúlt napokat, kiáll a munkás önkormányzatiság intézménye mellett, sürgeti a Rákosi-Gerő-Hegedüs-klikk teljes eltávolítását a hatalomból, üdvözli a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, abban is kiemelten a korábbi moszkovita terrorszervezet, az Államvédelmi Hatóság azonnali feloszlatását. Szociáldemokrata lapszámunk ismételten cáfolja azokat a rémhíreket és rágalmakat, melyek reakciós puccskísérletnek nevezik az elmúlt napokat, egyszerre határolódik el a bankárok és gyárigazgatók, illetve a moszkovita elvtársak országlásának gyakorlatától. Meglátása szerint a kormányzati hatalmon túli irányítást az öntudatos, önszabályozó és önkormányzatisággal rendelkező munkástanácsok kezébe kell adni. A tartalomból: A szervezett munkásságon a sor -- A honvédség csapatai hétfő este a VIII. kerületben megkezdték a szovjet csapatok felváltását -- A munkástanácsok megalakulása, működése és feladata -- Tűnjenek el a Rákosi-rendszer kiszolgálói a közéletből -- Igazsághoz hű tájékoztatást a Magyar Rádióban -- Egyetemi autonómiát! -- Joszip Broz Tito állásfoglalása -- A Lengyel Egyesült Munkáspárt levele -- A Kossuth-címer bevezetése -- Paul Éluard: Szabadság. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyommal.
Kiss József: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Értekezések a történeti tudományok köréből 108. Bp., 1988, Akadémiai Kiadó. Kiadói papírkötés, kopott borítóval, a borítón foltokkal, volt könyvtári példány.