Markos Béla: Magyar-e Budapest? Markos Béla előadása az Országos Nemzeti Klubban, 1943. február 10-én. Budapest, 1943. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 20 p. Egyetlen kiadás. Markos Béla (1893-1974) jogász, Bárczy István főpolgármester titkára, 1938-tól a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Rövid áttekintésében Buda, Pest és Óbuda, majd Budapest magyar lakosságának időben változó arányait kutatja. A szerző úgy látja, hogy a középkor végére csaknem teljesen magyarrá váló városhármas lakossága az 1686-os újraalapítást követően szinte kizárólagosan németté és szlávvá vált, a városok lassú magyar nyelvűvé válása két évszázados szívós fejlesztő munkájának eredménye. A szerző a főváros lakosságának magyar tudatát vizsgálva úgy látja, hogy a főváros lakossága a tanácsköztársasági incidens, illetve a munkásság körében folytatott nemzetközi propaganda ellenére megmaradt döntően magyar tudatúnak. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai, 69. szám.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Darvas István: Az első pesti függőhíd. (Dedikált.) Budapest, [1948]. Budapest Székesfőváros házinyomdája. 16 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Teljes tisztelettel: a szerző." Rövid technikatörténeti tanulmány a pesti Városligetben megépített első pesti függőhídról, Fritz Antal mérnök művéről, melyet 1826 nyarán avattak fel, és amely 1874-ig teljesített szolgálatot. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti illusztrációval. Az első fedőborítón kézi feliratozás: "Érk[ezett] 1948. X. 12-én." (Különlenyomat a Városi Szemle XXXIV. évfolyamából.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
A Budapesti Közúti Vasút 100 éve. Szerk.: Csuhay Dénes. A vállalati ajándékozással, a vezérigazgató aláírásával. Bp., 1966, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1 t.+231+1+16 (fekete-fehér fotók) p. Kiadói aranyozott egészvászon kötés, kopott, foltos borítóval. Megjelent 3100 példányban.
Paulovits Sándor: Magyarország kegyhelyei és azok csodái. A Szent Imre jubileumi év emlékére. Budapest, 1930. Szerző (Barcza József könyvnyomdája). 64 + [2] p. Egyetlen kiadás. Paulovits Sándor (sz. 1888) Ludovika-akadémiát végzett gyalogsági hadnagy, jogász, szekszárdi rendőrkapitány és tűzoltóság-szervező, budapesti katonai rendészeti tiszt, határőrtiszt, külügyminiszteri titkár. 1927-ben megszervezte az első világháború utáni első nagyobb szentföldi zarándoklatot, a pápa a színes életpályájú férfiút a zarándoklat-szervezési munkájáért a jeruzsálemi Szent Sír-rend lovagjává emelte. A rövid munkában az ország búcsújáróhelyeinek ismertetése Andocstól Búcsúszentlászlóig, Budakeszitől Máriabesnyőig, a Sajó menti Pálfalváig és Szegedig. A címlapon régi szerkesztőségi bélyegzés. Gyűjteményi duplum. Poss.: A budapesti Credo! folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Kadic Ottokár: A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Budapest, 1942. Magyar Barlangkutató Társulat Várhegyi Bizottsága (Kapucinus-nyomda). 27 + [1] p. Egyetlen kiadás. Kadic Ottokár (1876-1957) geológus, paleontológus, barlangkutató, a Barlangvilág és Barlangkutatás című szakperiodikák szerkesztője, az 1930-as évek elejétől a budavári barlangrendszer feltárója. A Várhegy belsejét földtörténeti időktől fogva egy igen bonyolult hálózatú mésztufa-barlangrendszer szelte keresztül, e barlangrendszer járataiba egyes budavári házak pincéiből lejárás nyílt a török időktől kezdve. A korábban is ismert pince- és barlangrendszert a Váralagút és a Mátyás-templom építése folytán az 1880-as években kezdték el alaposabban tanulmányozni, ám a tudományos barlangkutatás csupán az 1930-as évek elején indult meg, Kadic Ottokár geológus vezetésével. Az egybefüggővé és bejárhatóvá tett barlangrendszert 1935-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Oldalszámozáson belül számos szövegközti felvételt közlő tanulmányunk a barlang korai kutatástörténetét részletezi, illetve a járatrendszer egyes helységeit méltatja. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Gerevich Tibor előszavával. Budapest, 1943. Műemlékek Országos Bizottsága (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). XII + 166 + [2] p. + 1 t. (kihajtható) + 2 melléklet (kihajtható ásatási alaprajzok). Egyetlen kiadás. Dercsényi Dezső (1910-1987) művészettörténész, műemlékvédelmi szakértő munkája a téma alapvető monográfiája, oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalakkal felvételekkel és ábrákkal. A munka áttekinti az 1848-tól megkezdődő székesfehérvári ásatások történetét, méltatja az elért eredményeket, illetve katalogizálja a királyi kőtárban kiállított kő- és műtárgyakat. Fényképmelléklet a 129. oldaltól. (Magyarország művészeti emlékei. II. sorozat, I. kötet.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
1934 Turistaság és Alpinizmus XXIV. évf. 1-12. szám, 1934. jan.-dec. Teljes évfolyam. Szerk.: Vigyázó János. Bp., Ifj. Kellner Ernő. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötésekben, az utolsó szám borítója leszakadt, részben szakadt borítókkal.
Vezető Debrecen sz. kir. város Déri-Múzeumában. Összeállította Ecsedi István igazgató. Debrecen, 1930. Városi nyomda. 248 p. A hosszú tervezés és építés után 1929-ben megnyílt debreceni Déri Múzeum a vidék leggazdagabb általános célú múzeumi gyűjteményének számított. Gazdag képanyaggal illusztrált kiadványunk a gyűjtemény őskori, római, népvándorlás kori és középkori régészeti; néprajzi, irodalmi gyűjtőkörét mutatja be - valamint modern képzőművészeti gyűjteményét. Oldalszámozáson belül a múzeum valamennyi emeletének szokatlan részletességű alaprajzai, a hátsó borítón a múzeum megközelítési lehetőségeinek térképvázlatai. Az első borítón kézírásos jegyzet. (Debrecen sz. kir. város "Déri-Múzeumá"-nak kiadványai. XXIV. szám.) Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Darvas István: Az első pesti függőhíd. (Dedikált.) Budapest, [1948]. Budapest Székesfőváros házinyomdája. 16 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Teljes tisztelettel: a szerző." Rövid technikatörténeti tanulmány a pesti Városligetben megépített első pesti függőhídról, Fritz Antal mérnök művéről, melyet 1826 nyarán avattak fel, és amely 1874-ig teljesített szolgálatot. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti illusztrációval. Az első fedőborítón kézi feliratozás: "Érk[ezett] 1948. X. 12-én." (Különlenyomat a Városi Szemle XXXIV. évfolyamából.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362630.jpg)
![Paulovits Sándor: Magyarország kegyhelyei és azok csodái. A Szent Imre jubileumi év emlékére. Budapest, 1930. Szerző (Barcza József könyvnyomdája). 64 + [2] p. Egyetlen kiadás. Paulovits Sándor (sz. 1888) Ludovika-akadémiát végzett gyalogsági hadnagy, jogász, szekszárdi rendőrkapitány és tűzoltóság-szervező, budapesti katonai rendészeti tiszt, határőrtiszt, külügyminiszteri titkár. 1927-ben megszervezte az első világháború utáni első nagyobb szentföldi zarándoklatot, a pápa a színes életpályájú férfiút a zarándoklat-szervezési munkájáért a jeruzsálemi Szent Sír-rend lovagjává emelte. A rövid munkában az ország búcsújáróhelyeinek ismertetése Andocstól Búcsúszentlászlóig, Budakeszitől Máriabesnyőig, a Sajó menti Pálfalváig és Szegedig. A címlapon régi szerkesztőségi bélyegzés. Gyűjteményi duplum. Poss.: A budapesti Credo! folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362653.jpg)
![Kadic Ottokár: A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Budapest, 1942. Magyar Barlangkutató Társulat Várhegyi Bizottsága (Kapucinus-nyomda). 27 + [1] p. Egyetlen kiadás. Kadic Ottokár (1876-1957) geológus, paleontológus, barlangkutató, a Barlangvilág és Barlangkutatás című szakperiodikák szerkesztője, az 1930-as évek elejétől a budavári barlangrendszer feltárója. A Várhegy belsejét földtörténeti időktől fogva egy igen bonyolult hálózatú mésztufa-barlangrendszer szelte keresztül, e barlangrendszer járataiba egyes budavári házak pincéiből lejárás nyílt a török időktől kezdve. A korábban is ismert pince- és barlangrendszert a Váralagút és a Mátyás-templom építése folytán az 1880-as években kezdték el alaposabban tanulmányozni, ám a tudományos barlangkutatás csupán az 1930-as évek elején indult meg, Kadic Ottokár geológus vezetésével. Az egybefüggővé és bejárhatóvá tett barlangrendszert 1935-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Oldalszámozáson belül számos szövegközti felvételt közlő tanulmányunk a barlang korai kutatástörténetét részletezi, illetve a járatrendszer egyes helységeit méltatja. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362632.jpg)
![Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Gerevich Tibor előszavával. Budapest, 1943. Műemlékek Országos Bizottsága (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). XII + 166 + [2] p. + 1 t. (kihajtható) + 2 melléklet (kihajtható ásatási alaprajzok). Egyetlen kiadás. Dercsényi Dezső (1910-1987) művészettörténész, műemlékvédelmi szakértő munkája a téma alapvető monográfiája, oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalakkal felvételekkel és ábrákkal. A munka áttekinti az 1848-tól megkezdődő székesfehérvári ásatások történetét, méltatja az elért eredményeket, illetve katalogizálja a királyi kőtárban kiállított kő- és műtárgyakat. Fényképmelléklet a 129. oldaltól. (Magyarország művészeti emlékei. II. sorozat, I. kötet.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362639.jpg)
