[Folyóirat, 1956.] Szervezzük a pártot! Országszerte indul a munka. Mindszenty bíboros jelentkezése az ellenforradalmi kísérletben. A Pravda cikke a magyarországi eseményekről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiban. I. évfolyam, 17. szám. (1956. november 25.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Ideológiai sugalmazásokban gazdag lapszámunk bizonyos értelemben fordulópontnak számít. Jóllehet a korábbi számok a forradalommal jobbára rokonszenveztek, lapszámunk a legmagasabb hely, a moszkvai Pravda útmutatását közli. Az iránymutatás szerint a jó szándékú Nagy Imre-kormány a sorai köré befurakodott reakciós és ellenforradalmi, Horthy-fasiszta elemek miatt megrendült, majd elvesztette az irányítást. E gyengülés révén ellenforradalmi bandák jelentek meg az utcákon. E bandák támadásaitól és fosztogatásaitól kellett megmenteni az országot, a termelési rendet, így került sor a szovjet segítségnyújtásra. Így a Pravda. Lapszámunk ehhez saját kútfőből hozzáfűzi Mindszenty bíboros szerepét: az október utolsó napjaiban fogságából kiszabaduló Mindszenty újságunk tájékoztatása szerint már-már kormányzati szerepre tört, és személyesen tervezte a horthy-fasiszta fordulatot, mi több, az utolsó napok ellenforradalmi rémtettei is a klerikális-feudális reakció útmutatásából erednek. Lapszámunk a Pravda útmutatásai szerint, ám egyéni ötlettel kiegészítve megkezdi Nagy Imre szereplésének relativizálását, mely később elítéléséhez és kivégzéséhez vezet. A nyitóoldalon apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Kádár János beszéde a törvényes rend helyreállításáról. A demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának. A Nagy Imre-ügyről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 18. szám. (1956. november 27.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Lapszámunk törzsanyagát Kádár János rádióbeszédének leirata adja. Kádár a Pravda előző napi útmutatásaitól nem függetlenül, korábbi elismerő szavai dacára lapszámunkban gyengeséggel vádolja meg Nagy Imrét, illetve azzal, hogy október 30-tól nem tudta uralni az utcát. Koncepciója szerint ahogyan a személycserékkel élő Nagy Imre-kormány körül nem csupán jobboldali, hanem kimondottan reakciós elemek bukkantak fel (Mindszenty, Eszterházy), ezzel egy időben szabadultak el az utcán az ellenforradalmi erők. A kormány gyengesége és az ellenforradalmi terrorcselekmények miatt az új erő, az MSZMP kénytelen volt a felajánlott szovjet baráti segítségnyújtást elfogadni, az ország, a nép és a demokrácia megóvásának érdekében. Lapszámunk egy hosszú folyamat kezdete, Nagy Imre, illetve 1956 teljes megtagadásának első lépése. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A párt a tömegekkel összeforrva, velük élve és harcolva töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát. Az MSZMP hivatalos nyilatkozata 1956 októberéről. Népszabadság, I. évfolyam, 28. szám. (1956. december 8.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MSZMP központi lapja korábbi lapszámaiban közölte a Pravda, majd Kádár János személyes nézeteit a forradalomról. E korai iránymutatások után lapszámunk közli először az MSZMP hivatalos áttekintését a forradalomról. Az egymás után közölt kommünikék egyre erősebben kidomborítják Nagy Imre felelősségét kormánya jobbra tolódásában, hangsúlyozzák a Nagy Imre-kormány gyengeségét és határozatlanságát, melynek nyomán az alapvetően jó szándékú forradalom tévútra tért, az utcákon pedig október 30-tól elszabadult az ellenforradalom, melyet lapszámunk egyenesen fehérterrornak nevez. A forradalom, bizonygatja lapszámunk, tévútra csúszott, és az ellenforradalmi bandák rémuralmával a mélyen demokratikus MSZMP vette fel a harcot. A továbbiakban a jelenlegi helyzetet elemzi a pártkommüniké, amely lassan helyreálló nyugalomról számol be, majd elemzi a párt nehéz, ám szép társadalomszervező feladatait. Az utolsó oldalon derűsebb témák, a melbourne-i olimpia eredményei, a vízilabda-csapat olimpiai bajnoki hírével. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Százezrek a Hősök terén. Kádár János beszédei a május elsejei lelkes nagygyűlésen. Az Esti Hírlap független politikai napilap száma. II. évfolyam, 101. szám. (1957. május 3.) Budapest, 1957. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda). [8] p. Folio. Az önmagát független politikai napilapként meghatározó, de nagyon is pártközeli bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. Álláspontja szépen igazodott az MSZMP éppen aktuális álláspontjához. 1956 karácsonyi lapszámában még októberi eseményekről, illetve annak következményeiről: áruhiányról, fűtetlenségről, tanítási nehézségekről, amnesztiáról és szegény sorsú, külföldi hatalmak által megtévesztett magyar menekültekről számolt be. 1957. májusi lapszámában viszont már Horthy-fasiszták által szervezett ellenforradalomról és felelőtlen disszidensekről cikkezett. Lapszámunk teljes terjedelmében közli Kádár János május 1-jei győzelmi beszédét. Jellemző részletek: "Miben van a különös jelentősége a mai magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi ellenforradalmi támadás fölött, a nemzetközi munkásosztály segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Nagy taps.) Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd további szalagcímei: A szocialista Magyarország győzött -- A fő irány helyes! -- Egészséges a népgazdaság vérkeringése -- Megacélozódtak a magyar szocialista forradalom erői -- A párt erejének növelése -- Szocialista demokrácia, keménység a bűnösökkel szemben -- Nyilvános vita a hároméves tervről. A további tartalomból: Új üzletek, korszerű raktárak, vendéglőbővítés, szálloda-helyreállítás -- Jár-e családi pótlék előzetes letartóztatás, illetve szabadságvesztés terhe alatt? -- Második napja tart az írországi magyar disszidensek éhségsztrájkja. Az Esti Hírlap az elkövetkező években ideológiai szigorán lazított, és a Kádár-féle diktatúra szelepeként rizikósabb, a párt véleményével nem feltétlenül egyező témák tárgyalásának is helyet adott, ezzel pedig a korszak egyik nevezetes sajtótermékévé vált. A címlapon halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népszava. A magyar szakszervezetek központi lapja. 84. évfolyam, 256. szám. (1956. október 30.) Budapest, 1956. (Athenaeum Nyomda). [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 30-i lapszámának vezércikke a szabadság legszebb napjaiként határozza meg az elmúlt napokat, kiáll a munkás önkormányzatiság intézménye mellett, sürgeti a Rákosi-Gerő-Hegedüs-klikk teljes eltávolítását a hatalomból, üdvözli a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, abban is kiemelten a korábbi moszkovita terrorszervezet, az Államvédelmi Hatóság azonnali feloszlatását. Szociáldemokrata lapszámunk ismételten cáfolja azokat a rémhíreket és rágalmakat, melyek reakciós puccskísérletnek nevezik az elmúlt napokat, egyszerre határolódik el a bankárok és gyárigazgatók, illetve a moszkovita elvtársak országlásának gyakorlatától. Meglátása szerint a kormányzati hatalmon túli irányítást az öntudatos, önszabályozó és önkormányzatisággal rendelkező munkástanácsok kezébe kell adni. A tartalomból: A szervezett munkásságon a sor -- A honvédség csapatai hétfő este a VIII. kerületben megkezdték a szovjet csapatok felváltását -- A munkástanácsok megalakulása, működése és feladata -- Tűnjenek el a Rákosi-rendszer kiszolgálói a közéletből -- Igazsághoz hű tájékoztatást a Magyar Rádióban -- Egyetemi autonómiát! -- Joszip Broz Tito állásfoglalása -- A Lengyel Egyesült Munkáspárt levele -- A Kossuth-címer bevezetése -- Paul Éluard: Szabadság. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyommal.
Pethő Sándor: A magyar Capitoliumon. A magyar királyeszme a Duna völgyében. Bp., 1932, Gellért Könyvkiadóvállalat (Pápai Ernő-ny.), 87+(1) p. Első kiadás. Kiadói papírkötés, kissé sérült borítóval, szamárfüles lapokkal
Martin Kaule: Ostseeküste 1933-1945. Der historische reiseführer. [Balti-tenger partvidéke 1933-1945. Történelmi útikalauz.] Berlin,2009,Ch. Links Verlag. Német nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói műbőr-kötés, kiadói papír védőborítóban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat, 1956.] Szervezzük a pártot! Országszerte indul a munka. Mindszenty bíboros jelentkezése az ellenforradalmi kísérletben. A Pravda cikke a magyarországi eseményekről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiban. I. évfolyam, 17. szám. (1956. november 25.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Ideológiai sugalmazásokban gazdag lapszámunk bizonyos értelemben fordulópontnak számít. Jóllehet a korábbi számok a forradalommal jobbára rokonszenveztek, lapszámunk a legmagasabb hely, a moszkvai Pravda útmutatását közli. Az iránymutatás szerint a jó szándékú Nagy Imre-kormány a sorai köré befurakodott reakciós és ellenforradalmi, Horthy-fasiszta elemek miatt megrendült, majd elvesztette az irányítást. E gyengülés révén ellenforradalmi bandák jelentek meg az utcákon. E bandák támadásaitól és fosztogatásaitól kellett megmenteni az országot, a termelési rendet, így került sor a szovjet segítségnyújtásra. Így a Pravda. Lapszámunk ehhez saját kútfőből hozzáfűzi Mindszenty bíboros szerepét: az október utolsó napjaiban fogságából kiszabaduló Mindszenty újságunk tájékoztatása szerint már-már kormányzati szerepre tört, és személyesen tervezte a horthy-fasiszta fordulatot, mi több, az utolsó napok ellenforradalmi rémtettei is a klerikális-feudális reakció útmutatásából erednek. Lapszámunk a Pravda útmutatásai szerint, ám egyéni ötlettel kiegészítve megkezdi Nagy Imre szereplésének relativizálását, mely később elítéléséhez és kivégzéséhez vezet. A nyitóoldalon apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455792.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Kádár János beszéde a törvényes rend helyreállításáról. A demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának. A Nagy Imre-ügyről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 18. szám. (1956. november 27.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Lapszámunk törzsanyagát Kádár János rádióbeszédének leirata adja. Kádár a Pravda előző napi útmutatásaitól nem függetlenül, korábbi elismerő szavai dacára lapszámunkban gyengeséggel vádolja meg Nagy Imrét, illetve azzal, hogy október 30-tól nem tudta uralni az utcát. Koncepciója szerint ahogyan a személycserékkel élő Nagy Imre-kormány körül nem csupán jobboldali, hanem kimondottan reakciós elemek bukkantak fel (Mindszenty, Eszterházy), ezzel egy időben szabadultak el az utcán az ellenforradalmi erők. A kormány gyengesége és az ellenforradalmi terrorcselekmények miatt az új erő, az MSZMP kénytelen volt a felajánlott szovjet baráti segítségnyújtást elfogadni, az ország, a nép és a demokrácia megóvásának érdekében. Lapszámunk egy hosszú folyamat kezdete, Nagy Imre, illetve 1956 teljes megtagadásának első lépése. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455793.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] A párt a tömegekkel összeforrva, velük élve és harcolva töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát. Az MSZMP hivatalos nyilatkozata 1956 októberéről. Népszabadság, I. évfolyam, 28. szám. (1956. december 8.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MSZMP központi lapja korábbi lapszámaiban közölte a Pravda, majd Kádár János személyes nézeteit a forradalomról. E korai iránymutatások után lapszámunk közli először az MSZMP hivatalos áttekintését a forradalomról. Az egymás után közölt kommünikék egyre erősebben kidomborítják Nagy Imre felelősségét kormánya jobbra tolódásában, hangsúlyozzák a Nagy Imre-kormány gyengeségét és határozatlanságát, melynek nyomán az alapvetően jó szándékú forradalom tévútra tért, az utcákon pedig október 30-tól elszabadult az ellenforradalom, melyet lapszámunk egyenesen fehérterrornak nevez. A forradalom, bizonygatja lapszámunk, tévútra csúszott, és az ellenforradalmi bandák rémuralmával a mélyen demokratikus MSZMP vette fel a harcot. A továbbiakban a jelenlegi helyzetet elemzi a pártkommüniké, amely lassan helyreálló nyugalomról számol be, majd elemzi a párt nehéz, ám szép társadalomszervező feladatait. Az utolsó oldalon derűsebb témák, a melbourne-i olimpia eredményei, a vízilabda-csapat olimpiai bajnoki hírével. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455795.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Százezrek a Hősök terén. Kádár János beszédei a május elsejei lelkes nagygyűlésen. Az Esti Hírlap független politikai napilap száma. II. évfolyam, 101. szám. (1957. május 3.) Budapest, 1957. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda). [8] p. Folio. Az önmagát független politikai napilapként meghatározó, de nagyon is pártközeli bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. Álláspontja szépen igazodott az MSZMP éppen aktuális álláspontjához. 1956 karácsonyi lapszámában még októberi eseményekről, illetve annak következményeiről: áruhiányról, fűtetlenségről, tanítási nehézségekről, amnesztiáról és szegény sorsú, külföldi hatalmak által megtévesztett magyar menekültekről számolt be. 1957. májusi lapszámában viszont már Horthy-fasiszták által szervezett ellenforradalomról és felelőtlen disszidensekről cikkezett. Lapszámunk teljes terjedelmében közli Kádár János május 1-jei győzelmi beszédét. Jellemző részletek: "Miben van a különös jelentősége a mai magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi ellenforradalmi támadás fölött, a nemzetközi munkásosztály segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Nagy taps.) Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd további szalagcímei: A szocialista Magyarország győzött -- A fő irány helyes! -- Egészséges a népgazdaság vérkeringése -- Megacélozódtak a magyar szocialista forradalom erői -- A párt erejének növelése -- Szocialista demokrácia, keménység a bűnösökkel szemben -- Nyilvános vita a hároméves tervről. A további tartalomból: Új üzletek, korszerű raktárak, vendéglőbővítés, szálloda-helyreállítás -- Jár-e családi pótlék előzetes letartóztatás, illetve szabadságvesztés terhe alatt? -- Második napja tart az írországi magyar disszidensek éhségsztrájkja. Az Esti Hírlap az elkövetkező években ideológiai szigorán lazított, és a Kádár-féle diktatúra szelepeként rizikósabb, a párt véleményével nem feltétlenül egyező témák tárgyalásának is helyet adott, ezzel pedig a korszak egyik nevezetes sajtótermékévé vált. A címlapon halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455813.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszava. A magyar szakszervezetek központi lapja. 84. évfolyam, 256. szám. (1956. október 30.) Budapest, 1956. (Athenaeum Nyomda). [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 30-i lapszámának vezércikke a szabadság legszebb napjaiként határozza meg az elmúlt napokat, kiáll a munkás önkormányzatiság intézménye mellett, sürgeti a Rákosi-Gerő-Hegedüs-klikk teljes eltávolítását a hatalomból, üdvözli a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, abban is kiemelten a korábbi moszkovita terrorszervezet, az Államvédelmi Hatóság azonnali feloszlatását. Szociáldemokrata lapszámunk ismételten cáfolja azokat a rémhíreket és rágalmakat, melyek reakciós puccskísérletnek nevezik az elmúlt napokat, egyszerre határolódik el a bankárok és gyárigazgatók, illetve a moszkovita elvtársak országlásának gyakorlatától. Meglátása szerint a kormányzati hatalmon túli irányítást az öntudatos, önszabályozó és önkormányzatisággal rendelkező munkástanácsok kezébe kell adni. A tartalomból: A szervezett munkásságon a sor -- A honvédség csapatai hétfő este a VIII. kerületben megkezdték a szovjet csapatok felváltását -- A munkástanácsok megalakulása, működése és feladata -- Tűnjenek el a Rákosi-rendszer kiszolgálói a közéletből -- Igazsághoz hű tájékoztatást a Magyar Rádióban -- Egyetemi autonómiát! -- Joszip Broz Tito állásfoglalása -- A Lengyel Egyesült Munkáspárt levele -- A Kossuth-címer bevezetése -- Paul Éluard: Szabadság. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455823.jpg)
![Martin Kaule: Ostseeküste 1933-1945. Der historische reiseführer. [Balti-tenger partvidéke 1933-1945. Történelmi útikalauz.] Berlin,2009,Ch. Links Verlag. Német nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói műbőr-kötés, kiadói papír védőborítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3486288.jpg)
