Michailich Győzőné et al.: Asszonyok a vártán. (Menekült magyarok emlékkönyve.) Összeáll.: Gyimesy Jenő Balázs. Bp., 1942, Menekült Magyarok Megsegítésére Alakult Bizottság (Hungária-ny.), 224+(2) p.+ 16 (fekete-fehér fotók) t. Kiadói aranyozott, dombornyomott "Erdélyért" címerrel díszített félvászon-kötés, kissé fakó gerinccel, a borítón némi kopással, nagyrészt jó állapotban.
Ich, Adolf Eichmann. Ein historischer Zeugenbericht. Hrsg. von Dr. Rudolf Aschenhauer. Leoni am Starnberger See,1981,Druffel. Német nyelven. Fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban.
Johannes Frank: Eva Braun. Ein ungewöhnliches Frauenschicksal in geschichtlich bewegter Zeit. Preussisch Oldendorf,1988,K. W. Schütz. Német nyelven. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban.
[Folyóirat] Ujság. Szabadelvű napilap. Főszerkesztő: Makay-Petrovics György. XIX. évfolyam, 138. szám. (1943. június 20.) Budapest, 1943. (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) 20 p. Folio. A századforduló kormányközeli, nemzeti szabadelvű lapja 1903-ban indult, jeles írógárda toborzásával. "Az Ujság" csípős hangvételű hasábjain megjelentette írásait Mikszáth Kálmánon kívül Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás, a pályakezdő Móricz Zsigmond is. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is, ám egy, a legfelsőbb köröket érintő politikai botrány nyilvánosságra hozójaként 1925-ben betiltották. A lap "Ujság" néven indult újra. Lapunk az 1940-es években is megőrizte klasszikus nemzeti szabadelvű irányvonalát, ennek megfelelően a nyilas sajtó egyik céltáblájává vált, a szélsőjobb orgánumok rendre angolbarátsággal és lelketlen kozmopolitizmussal vádolták meg. Lapszámunk a Berlinből érkező nyilatkozatokat és háborús kommünikéket mindenféle kommentár nélkül teszi közzé; az egymás mellé tett kijelentések pedig túlzó hangvételük révén egymást kioltó hatást keltenek. A háború folyásának értékelésétől eltekint, ám igencsak beszédes a terjedelem, amelyet az itáliai helyzetnek szentel. 1943 nyarának két jelentős, és a háború kimenetelét alaposan befolyásoló eseménye a kurszki páncéloscsata, illetve a szicíliai partraszállás, ez utóbbinak napokon belüli bekövetkezéséről sokat sejtető hírösszeállítást ad közre (a partraszállásra egy hónap múlva valóban sor került). Lapszámunk tárcáit Kovács György, Földi Mihály és Takáts Sándor írta, vezércikke pedig Mikszáth Kálmán egy posztumusz, ám a jelen helyzetre rímelő publicisztikája. Oldalszámozáson belül néhány képes hirdetéssel. A leveleken a hajtás mentén apró szakadásnyom, a fedőoldalon apró hiány. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 81. szám. (1941. április 9.) [Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Lapszámunk a Jugoszlávia ellen indult német-olasz büntetőexpedíció idején született, amelyhez (a nemrégiben megkötött jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés és Teleki Pál figyelmeztető öngyilkossága ellenére) a magyar hadvezetés e szám megjelenése után két nappal, 1941. április 11-én csatlakozott, visszacsatolva ezzel Bácskát, Baranyát és a Muravidéket. A tartalomból: Újabb légitámadásokat kíséreltek meg magyar területek ellen. Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok -- Balkáni háború. Német hírügynökségi összefoglaló -- Bárdossy kijelentette, hogy minden tekintetben Teleki politikáját követi -- Az országgyűlés két házának emlékülése Teleki Pál emlékére -- Versenyfutás az erdélyiekért -- Munkás-élet: Szervező kampány -- A házaló orvos -- Egy pesti munkanélküli viszontagságai a nagyvilágban -- Az USA elősegíti a Szahara-vasút megépítését -- A szellem öngyilkossága. Jó állapotú lap, hajtogatva, a címlapon apró sérüléssel.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 150. szám. (1941. július 5.) [Honvédcsapataink előrenyomulása Galíciában.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 + II p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. A tartalomból: A honvédvezérkar főnökének jelentése -- A berlini hadijelentés közli, hogy a németek átkeltek a Berezinán -- A német csapatok közelednek a Sztálin-vonalhoz -- Az első finn hadijelentés -- Seydam miniszterelnök Törökország semlegességét, Roosevelt a tengerek szabadságának megvédését hangoztatta -- Tengelyellenes diáktüntetéseket akadályoztak meg Uruguayban -- Moldva és Besszarábia, ahol az erdélyi kisebbségek által épített két erődvonal között folyik a harc -- Megkezdik a Zita-telep lebontását -- Munkás-élet: Egészséges munkahely: egészséges nemzet -- A gyermek és a rádió. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 154. szám. (1941. július 10.) [A Zburucz folyó mentén az átkelésért harcolnak a magyar csapatok.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította 90 ezer főnyi Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. Lapszámunk megjelenése idején a magyar csapatok a kárpáti határtól 150 kilométernyi távolságban, a Podóliai-hátságban eredő Zbrucs-folyó mentén harcoltak. A tartalomból: A honvédvezérvar főnökének jelentése -- Német félhivatalos nyilatkozat: 1500 kilométeres fronton megkezdődik a keleti háború második fejezete -- Vichy utasítására Szíria francia főparancsnoka fegyverszünetet kért -- Churchill és Eden beszéde az angol alsóházban -- Mi lesz háború után? Tervek és elgondolások a háborús termelés átállítására -- A Beszkárt és a jobb oldali közlekedés -- Tündérmesék régi ebédekről -- A magyar bányanyugbér-biztosítás reformja -- Munkás-élet: Fizetéses szabadság -- Bér-ár-profit: Ukrajna az érdeklődés előterében. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 155. szám. (1941. július 11.) [25.000 szovjet fogolyról számol be a magyar hadijelentés.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította 90 ezer főnyi Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. Lapszámunk megjelenése idején a magyar csapatok a kárpáti határtól 150 kilométernyi távolságban, a Podóliai-hátságban eredő Zbrucs-folyó mentén harcoltak. A tartalomból: A honvédvezérkar főnökének jelentése -- Német hadijelentés: A hadműveletek feltartóztathatatlanul haladnak előre -- A britek megszállták Bejrutot és Szíria északkeleti részét -- Amerikai csapatok Izlandon -- Összeférhetetlenség, sajtó, társadalom -- Nyilasék érdeklődnek -- Mit kell tudni a betegségbiztosításról? -- A magyar nyomdai munkásság figyelmébe! -- Munkás-élet: Kisiparos sors -- Rohamosan emelkednek az árak Romániában. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 71. évfolyam, 261. szám. (1943. november 18.) [Elkeseredett harcok Kijevtől nyugatra.] Budapest, 1943. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. A második világháború fő hadszínterének bizonyuló szovjet fronton 1941-ben rendkívüli tengelyhatalmi villámháborús eredmények születtek, Leningrádot körbe zárták, Moszkvát megközelítették, Odesszát, Kijevet bevették. 1942 folyamán bevették a Krímet, elérték a Dont, majd a Volgát, egyes hadseregek pedig a Kaukázusig jutották, ám az Egyesült Államok bekapcsolódásával, illetve 1943-ban a sztálingrádi és kurszki csaták elvesztésével a tengelyhatalmak hadi ereje megroppant, amit a kurszki csatával egy időben lezajlott szicíliai partra szállás is súlyosbított 1943 júliusában. 1943 novemberében megjelent lapszámunk háborús hírei tengelyhatalmi hírügynökségektől átvett jelentések, ám egy egyszerű térkép segítségével is kimutatható, hogy az orosz törzsterületekről Ukrajna és Fehéroroszország középső részeibe visszaszoruló Wehrmacht súlyos területi veszteségeket szenvedett az elmúlt évben. Jóllehet a hírügynökségi jelentések töretlen háborús morálról szónokoltak, a térképolvasásra képes olvasó tudatában lehetett a tengelyhatalmi visszaszorulásnak, ezt a benyomást pedig csak erősíthette lapszámunknak az a sokágú beszámolója, amelyet az olasz helyzetről közölt. A félszigeten észak felé tartó angolszász haderő német ellenállással nézett szembe, mindeközben két olasz kormány is alakult, délen a Badoglio-kormány, északon az immár köztársaságivá vált fasiszta kormány. Mindkét kormány helyzetértékelő kormányüléseket tartott: a déli kormányban kormányzati ellentétek mutatkoztak, az északi újfasiszta kormány hosszasan ecsetelte szociális és gazdasági terveit. A fasiszta gyűlésről Mussolini távol maradt, annyi véleményt azonban hozzáfűzött, hogy a szociális elképzelések firtatásánál a katonai megoldások előbbre valók. A tartalomból: Koroszten és Gomel térségében súlyos elhárítócsaták vannak folyamatban. Berlin szerint a német csapatok szelleme az elmúlt néhány hónap erőfeszítései ellenére töretlen maradt -- Megalakult Badoglio hivatalnok-kormánya -- A fasiszta párt kimondta a háború folytatását Németország és Japán oldalán -- A költségvetés a képviselőház előtt. Kéthly Anna a közoktatásügyi költségvetésről -- Munkás-élet: A kollektív szerződés, a kisipar és a vidék -- Bér-ár-profit: Korlátozták a gáz- és villanyfogyasztást -- Rendelet a légitámadás esetén való javadalmazásról. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 12. szám. (1956. november 18.) [Hivatalos közlemény az ellenforradalmárok, fegyveres banditák ártalmatlanná tételéről. A parasztság álláspontjáról. Egy falragasz margójára. Munka nélkül is lehet?] (Budapest), 1956. (Budapesti Lapnyomda). [6] p. Folio. A Népszabadság politikai napilap a kollaboráns Kádár-kormány hivatalos szócsöveként jött létre. A Kádár-kormány és az azt segítő szovjet rendteremtő erők hatalomátvételének napjaiban kiadott lapszámunk kettős vezércikket közöl: "A független Magyarország", illetve "Tettek és követelések" címmel. E két cikk elismeri a forradalom követeléseinek jogosságát, azt az igényt, hogy a szakszervezetek valódi érdekképviseletté váljanak, a szovjet csapatokat vonják ki, az ÁVH és az egypártrendszer pedig szűnjön meg. A lap ezzel párhuzamosan viszont reakciós erők szervezkedéseiről, pogromokról, uszító falragaszokról cikkezik, és amellett érvel, hogy e sötét erők letörése társadalmi érdek, ahogyan közérdeknek számít a gyárakban indult sztrájk leállítása is. Bújtatott ideológiájú lapszámunk emlékezetes pillanatfelvételt nyújt arról az időszakról, amikor a forradalom eredményeinek elismerésével egy időben megindul az MSZMP valódi célja, a megtorlás. A tartalomból: Harc a bűnözők ellen -- Mi történt az osztrák-magyar határon? -- Új hajnal hasadt a magyar faluban -- A moszkvai városi szovjet segítsége Budapestnek -- Saját erőből -- Megalakult az MSZMP Somogy megyei ideiglenes bizottsága -- Egy magyar kereskedelmi hajó hűsége -- Rémhírek, rémhírek. A címlevélen apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népakarat. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének lapja. I. évfolyam, 16. szám. (1956. november 30.) (Budapest), 1956. (Athenaeum Nyomda). [6] p. Folio. Az 1956-os forradalom napjaiban létrejött szakszervezeti lap, a Népakarat egészen 1958-ig létezett. Feltehetően szerkesztőségi hatalomátvétel után megjelent lapszámunk írásai kettős természetűek. A név nélkül megjelent írások elismerik a forradalom eredményeit, méltatják a munkástanácsok munkáját, ám a kötelező körökön kívül a Kádár-hitű nyilatkozóknak biztosít megszólalási lehetőséget. E megnyilvánulások elítélik az ellenforradalmár törekvéseket, hírt adnak arról, hogy fizetési prémiumban azok a gyári munkások részesülnek, akik a munkát 1956 októberében és novemberében nem függesztették fel [azaz nem csatlakoztak a forradalomhoz]. Oldalszámozáson belül néhány fényképpel. A tartalomból: Egész népünk aranytartaléka akarunk lenni! Ellenforradalmi erők nem kerülhetnek közénk: nyilatkozták az egyetemi fiatalság képviselői -- Kiknek jár a novemberi fizetés? -- Az Állami Biztosító megtéríti az üvegkárokat -- Munkába kezdtek a telefon-gengszterek -- Megszaporodott a részegek száma -- Jó kezekben a gázgyár igazgatása -- Nemzeti függetlenség és társadalmi haladás. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] Ujság. Szabadelvű napilap. Főszerkesztő: Makay-Petrovics György. XIX. évfolyam, 138. szám. (1943. június 20.) Budapest, 1943. (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) 20 p. Folio. A századforduló kormányközeli, nemzeti szabadelvű lapja 1903-ban indult, jeles írógárda toborzásával. "Az Ujság" csípős hangvételű hasábjain megjelentette írásait Mikszáth Kálmánon kívül Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás, a pályakezdő Móricz Zsigmond is. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is, ám egy, a legfelsőbb köröket érintő politikai botrány nyilvánosságra hozójaként 1925-ben betiltották. A lap "Ujság" néven indult újra. Lapunk az 1940-es években is megőrizte klasszikus nemzeti szabadelvű irányvonalát, ennek megfelelően a nyilas sajtó egyik céltáblájává vált, a szélsőjobb orgánumok rendre angolbarátsággal és lelketlen kozmopolitizmussal vádolták meg. Lapszámunk a Berlinből érkező nyilatkozatokat és háborús kommünikéket mindenféle kommentár nélkül teszi közzé; az egymás mellé tett kijelentések pedig túlzó hangvételük révén egymást kioltó hatást keltenek. A háború folyásának értékelésétől eltekint, ám igencsak beszédes a terjedelem, amelyet az itáliai helyzetnek szentel. 1943 nyarának két jelentős, és a háború kimenetelét alaposan befolyásoló eseménye a kurszki páncéloscsata, illetve a szicíliai partraszállás, ez utóbbinak napokon belüli bekövetkezéséről sokat sejtető hírösszeállítást ad közre (a partraszállásra egy hónap múlva valóban sor került). Lapszámunk tárcáit Kovács György, Földi Mihály és Takáts Sándor írta, vezércikke pedig Mikszáth Kálmán egy posztumusz, ám a jelen helyzetre rímelő publicisztikája. Oldalszámozáson belül néhány képes hirdetéssel. A leveleken a hajtás mentén apró szakadásnyom, a fedőoldalon apró hiány. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455032.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 81. szám. (1941. április 9.) [Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Lapszámunk a Jugoszlávia ellen indult német-olasz büntetőexpedíció idején született, amelyhez (a nemrégiben megkötött jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés és Teleki Pál figyelmeztető öngyilkossága ellenére) a magyar hadvezetés e szám megjelenése után két nappal, 1941. április 11-én csatlakozott, visszacsatolva ezzel Bácskát, Baranyát és a Muravidéket. A tartalomból: Újabb légitámadásokat kíséreltek meg magyar területek ellen. Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok -- Balkáni háború. Német hírügynökségi összefoglaló -- Bárdossy kijelentette, hogy minden tekintetben Teleki politikáját követi -- Az országgyűlés két házának emlékülése Teleki Pál emlékére -- Versenyfutás az erdélyiekért -- Munkás-élet: Szervező kampány -- A házaló orvos -- Egy pesti munkanélküli viszontagságai a nagyvilágban -- Az USA elősegíti a Szahara-vasút megépítését -- A szellem öngyilkossága. Jó állapotú lap, hajtogatva, a címlapon apró sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455036.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 150. szám. (1941. július 5.) [Honvédcsapataink előrenyomulása Galíciában.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 + II p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. A tartalomból: A honvédvezérkar főnökének jelentése -- A berlini hadijelentés közli, hogy a németek átkeltek a Berezinán -- A német csapatok közelednek a Sztálin-vonalhoz -- Az első finn hadijelentés -- Seydam miniszterelnök Törökország semlegességét, Roosevelt a tengerek szabadságának megvédését hangoztatta -- Tengelyellenes diáktüntetéseket akadályoztak meg Uruguayban -- Moldva és Besszarábia, ahol az erdélyi kisebbségek által épített két erődvonal között folyik a harc -- Megkezdik a Zita-telep lebontását -- Munkás-élet: Egészséges munkahely: egészséges nemzet -- A gyermek és a rádió. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455041.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 154. szám. (1941. július 10.) [A Zburucz folyó mentén az átkelésért harcolnak a magyar csapatok.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította 90 ezer főnyi Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. Lapszámunk megjelenése idején a magyar csapatok a kárpáti határtól 150 kilométernyi távolságban, a Podóliai-hátságban eredő Zbrucs-folyó mentén harcoltak. A tartalomból: A honvédvezérvar főnökének jelentése -- Német félhivatalos nyilatkozat: 1500 kilométeres fronton megkezdődik a keleti háború második fejezete -- Vichy utasítására Szíria francia főparancsnoka fegyverszünetet kért -- Churchill és Eden beszéde az angol alsóházban -- Mi lesz háború után? Tervek és elgondolások a háborús termelés átállítására -- A Beszkárt és a jobb oldali közlekedés -- Tündérmesék régi ebédekről -- A magyar bányanyugbér-biztosítás reformja -- Munkás-élet: Fizetéses szabadság -- Bér-ár-profit: Ukrajna az érdeklődés előterében. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455043.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 155. szám. (1941. július 11.) [25.000 szovjet fogolyról számol be a magyar hadijelentés.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította 90 ezer főnyi Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. Lapszámunk megjelenése idején a magyar csapatok a kárpáti határtól 150 kilométernyi távolságban, a Podóliai-hátságban eredő Zbrucs-folyó mentén harcoltak. A tartalomból: A honvédvezérkar főnökének jelentése -- Német hadijelentés: A hadműveletek feltartóztathatatlanul haladnak előre -- A britek megszállták Bejrutot és Szíria északkeleti részét -- Amerikai csapatok Izlandon -- Összeférhetetlenség, sajtó, társadalom -- Nyilasék érdeklődnek -- Mit kell tudni a betegségbiztosításról? -- A magyar nyomdai munkásság figyelmébe! -- Munkás-élet: Kisiparos sors -- Rohamosan emelkednek az árak Romániában. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455045.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 71. évfolyam, 261. szám. (1943. november 18.) [Elkeseredett harcok Kijevtől nyugatra.] Budapest, 1943. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. A második világháború fő hadszínterének bizonyuló szovjet fronton 1941-ben rendkívüli tengelyhatalmi villámháborús eredmények születtek, Leningrádot körbe zárták, Moszkvát megközelítették, Odesszát, Kijevet bevették. 1942 folyamán bevették a Krímet, elérték a Dont, majd a Volgát, egyes hadseregek pedig a Kaukázusig jutották, ám az Egyesült Államok bekapcsolódásával, illetve 1943-ban a sztálingrádi és kurszki csaták elvesztésével a tengelyhatalmak hadi ereje megroppant, amit a kurszki csatával egy időben lezajlott szicíliai partra szállás is súlyosbított 1943 júliusában. 1943 novemberében megjelent lapszámunk háborús hírei tengelyhatalmi hírügynökségektől átvett jelentések, ám egy egyszerű térkép segítségével is kimutatható, hogy az orosz törzsterületekről Ukrajna és Fehéroroszország középső részeibe visszaszoruló Wehrmacht súlyos területi veszteségeket szenvedett az elmúlt évben. Jóllehet a hírügynökségi jelentések töretlen háborús morálról szónokoltak, a térképolvasásra képes olvasó tudatában lehetett a tengelyhatalmi visszaszorulásnak, ezt a benyomást pedig csak erősíthette lapszámunknak az a sokágú beszámolója, amelyet az olasz helyzetről közölt. A félszigeten észak felé tartó angolszász haderő német ellenállással nézett szembe, mindeközben két olasz kormány is alakult, délen a Badoglio-kormány, északon az immár köztársaságivá vált fasiszta kormány. Mindkét kormány helyzetértékelő kormányüléseket tartott: a déli kormányban kormányzati ellentétek mutatkoztak, az északi újfasiszta kormány hosszasan ecsetelte szociális és gazdasági terveit. A fasiszta gyűlésről Mussolini távol maradt, annyi véleményt azonban hozzáfűzött, hogy a szociális elképzelések firtatásánál a katonai megoldások előbbre valók. A tartalomból: Koroszten és Gomel térségében súlyos elhárítócsaták vannak folyamatban. Berlin szerint a német csapatok szelleme az elmúlt néhány hónap erőfeszítései ellenére töretlen maradt -- Megalakult Badoglio hivatalnok-kormánya -- A fasiszta párt kimondta a háború folytatását Németország és Japán oldalán -- A költségvetés a képviselőház előtt. Kéthly Anna a közoktatásügyi költségvetésről -- Munkás-élet: A kollektív szerződés, a kisipar és a vidék -- Bér-ár-profit: Korlátozták a gáz- és villanyfogyasztást -- Rendelet a légitámadás esetén való javadalmazásról. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455049.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 12. szám. (1956. november 18.) [Hivatalos közlemény az ellenforradalmárok, fegyveres banditák ártalmatlanná tételéről. A parasztság álláspontjáról. Egy falragasz margójára. Munka nélkül is lehet?] (Budapest), 1956. (Budapesti Lapnyomda). [6] p. Folio. A Népszabadság politikai napilap a kollaboráns Kádár-kormány hivatalos szócsöveként jött létre. A Kádár-kormány és az azt segítő szovjet rendteremtő erők hatalomátvételének napjaiban kiadott lapszámunk kettős vezércikket közöl: "A független Magyarország", illetve "Tettek és követelések" címmel. E két cikk elismeri a forradalom követeléseinek jogosságát, azt az igényt, hogy a szakszervezetek valódi érdekképviseletté váljanak, a szovjet csapatokat vonják ki, az ÁVH és az egypártrendszer pedig szűnjön meg. A lap ezzel párhuzamosan viszont reakciós erők szervezkedéseiről, pogromokról, uszító falragaszokról cikkezik, és amellett érvel, hogy e sötét erők letörése társadalmi érdek, ahogyan közérdeknek számít a gyárakban indult sztrájk leállítása is. Bújtatott ideológiájú lapszámunk emlékezetes pillanatfelvételt nyújt arról az időszakról, amikor a forradalom eredményeinek elismerésével egy időben megindul az MSZMP valódi célja, a megtorlás. A tartalomból: Harc a bűnözők ellen -- Mi történt az osztrák-magyar határon? -- Új hajnal hasadt a magyar faluban -- A moszkvai városi szovjet segítsége Budapestnek -- Saját erőből -- Megalakult az MSZMP Somogy megyei ideiglenes bizottsága -- Egy magyar kereskedelmi hajó hűsége -- Rémhírek, rémhírek. A címlevélen apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455761.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népakarat. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének lapja. I. évfolyam, 16. szám. (1956. november 30.) (Budapest), 1956. (Athenaeum Nyomda). [6] p. Folio. Az 1956-os forradalom napjaiban létrejött szakszervezeti lap, a Népakarat egészen 1958-ig létezett. Feltehetően szerkesztőségi hatalomátvétel után megjelent lapszámunk írásai kettős természetűek. A név nélkül megjelent írások elismerik a forradalom eredményeit, méltatják a munkástanácsok munkáját, ám a kötelező körökön kívül a Kádár-hitű nyilatkozóknak biztosít megszólalási lehetőséget. E megnyilvánulások elítélik az ellenforradalmár törekvéseket, hírt adnak arról, hogy fizetési prémiumban azok a gyári munkások részesülnek, akik a munkát 1956 októberében és novemberében nem függesztették fel [azaz nem csatlakoztak a forradalomhoz]. Oldalszámozáson belül néhány fényképpel. A tartalomból: Egész népünk aranytartaléka akarunk lenni! Ellenforradalmi erők nem kerülhetnek közénk: nyilatkozták az egyetemi fiatalság képviselői -- Kiknek jár a novemberi fizetés? -- Az Állami Biztosító megtéríti az üvegkárokat -- Munkába kezdtek a telefon-gengszterek -- Megszaporodott a részegek száma -- Jó kezekben a gázgyár igazgatása -- Nemzeti függetlenség és társadalmi haladás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455763.jpg)
