1920 Belügyi Közlöny XXV. évf. I. évf. 1-26. sz. Szerk.: Harmatzy-Simon Loránt. Bp., 1920., Pesti Könyvnyomda Rt., XXV+920 p. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, sérült, javított kötéssel, az elülső szennylap és a címlap sérült, szakadt, bélyegzésekkel.
Wilhelm Adolph Becker: Gallus oder römische Scenen aus der Zeit Augusts. 1-2. Theile. Zur genaueren Kenntniss des römischen Privatlebens. Neu Bearbeitet von Hermann Göll. Berlin, 1880-1881, S. Calvary & C., 2+XIV+232 p.;VIII+462 p. Átkötött aranyozott félvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kopott borítókkal, az egyik kötet címlapja restaurált.
Ich, Adolf Eichmann. Ein historischer Zeugenbericht. Hrsg. von Dr. Rudolf Aschenhauer. Leoni am Starnberger See,1981,Druffel. Német nyelven. Fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban.
Johannes Frank: Eva Braun. Ein ungewöhnliches Frauenschicksal in geschichtlich bewegter Zeit. Preussisch Oldendorf,1988,K. W. Schütz. Német nyelven. Gazdag fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban.
Christa Schroeder: Er war mein Chef. Aus dem Nachlaß der Sekretärin von Adolf Hitler. München-Wien, 1989, Langen Müller. Német nyelven. Fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban.
Garam, Éva: Die Awaren. Sonderdruck aus der Propyläen Kunstgeschichte. A szerző, Garam Éva (1939-2023) régész, professzor által Dienes István (1929-1995) régész, muzeológus részére DEDIKÁLT példány! Berlin, én., Propyläen Verlag,179-186 p.+5 (fekete-fehér fotók) t. Német nyelven. Kiadói papírkötés.
[Folyóirat] Ujság. Szabadelvű napilap. Főszerkesztő: Makay-Petrovics György. XIX. évfolyam, 138. szám. (1943. június 20.) Budapest, 1943. (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) 20 p. Folio. A századforduló kormányközeli, nemzeti szabadelvű lapja 1903-ban indult, jeles írógárda toborzásával. "Az Ujság" csípős hangvételű hasábjain megjelentette írásait Mikszáth Kálmánon kívül Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás, a pályakezdő Móricz Zsigmond is. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is, ám egy, a legfelsőbb köröket érintő politikai botrány nyilvánosságra hozójaként 1925-ben betiltották. A lap "Ujság" néven indult újra. Lapunk az 1940-es években is megőrizte klasszikus nemzeti szabadelvű irányvonalát, ennek megfelelően a nyilas sajtó egyik céltáblájává vált, a szélsőjobb orgánumok rendre angolbarátsággal és lelketlen kozmopolitizmussal vádolták meg. Lapszámunk a Berlinből érkező nyilatkozatokat és háborús kommünikéket mindenféle kommentár nélkül teszi közzé; az egymás mellé tett kijelentések pedig túlzó hangvételük révén egymást kioltó hatást keltenek. A háború folyásának értékelésétől eltekint, ám igencsak beszédes a terjedelem, amelyet az itáliai helyzetnek szentel. 1943 nyarának két jelentős, és a háború kimenetelét alaposan befolyásoló eseménye a kurszki páncéloscsata, illetve a szicíliai partraszállás, ez utóbbinak napokon belüli bekövetkezéséről sokat sejtető hírösszeállítást ad közre (a partraszállásra egy hónap múlva valóban sor került). Lapszámunk tárcáit Kovács György, Földi Mihály és Takáts Sándor írta, vezércikke pedig Mikszáth Kálmán egy posztumusz, ám a jelen helyzetre rímelő publicisztikája. Oldalszámozáson belül néhány képes hirdetéssel. A leveleken a hajtás mentén apró szakadásnyom, a fedőoldalon apró hiány. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 81. szám. (1941. április 9.) [Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Lapszámunk a Jugoszlávia ellen indult német-olasz büntetőexpedíció idején született, amelyhez (a nemrégiben megkötött jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés és Teleki Pál figyelmeztető öngyilkossága ellenére) a magyar hadvezetés e szám megjelenése után két nappal, 1941. április 11-én csatlakozott, visszacsatolva ezzel Bácskát, Baranyát és a Muravidéket. A tartalomból: Újabb légitámadásokat kíséreltek meg magyar területek ellen. Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok -- Balkáni háború. Német hírügynökségi összefoglaló -- Bárdossy kijelentette, hogy minden tekintetben Teleki politikáját követi -- Az országgyűlés két házának emlékülése Teleki Pál emlékére -- Versenyfutás az erdélyiekért -- Munkás-élet: Szervező kampány -- A házaló orvos -- Egy pesti munkanélküli viszontagságai a nagyvilágban -- Az USA elősegíti a Szahara-vasút megépítését -- A szellem öngyilkossága. Jó állapotú lap, hajtogatva, a címlapon apró sérüléssel.
[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 150. szám. (1941. július 5.) [Honvédcsapataink előrenyomulása Galíciában.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 + II p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. A tartalomból: A honvédvezérkar főnökének jelentése -- A berlini hadijelentés közli, hogy a németek átkeltek a Berezinán -- A német csapatok közelednek a Sztálin-vonalhoz -- Az első finn hadijelentés -- Seydam miniszterelnök Törökország semlegességét, Roosevelt a tengerek szabadságának megvédését hangoztatta -- Tengelyellenes diáktüntetéseket akadályoztak meg Uruguayban -- Moldva és Besszarábia, ahol az erdélyi kisebbségek által épített két erődvonal között folyik a harc -- Megkezdik a Zita-telep lebontását -- Munkás-élet: Egészséges munkahely: egészséges nemzet -- A gyermek és a rádió. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Miskolczy István: Anjou Károly. Budapest, 1908. Stephaneum Nyomda Rt. 120 + [2] p.; Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3452178.jpg)
![[Folyóirat] Ujság. Szabadelvű napilap. Főszerkesztő: Makay-Petrovics György. XIX. évfolyam, 138. szám. (1943. június 20.) Budapest, 1943. (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) 20 p. Folio. A századforduló kormányközeli, nemzeti szabadelvű lapja 1903-ban indult, jeles írógárda toborzásával. "Az Ujság" csípős hangvételű hasábjain megjelentette írásait Mikszáth Kálmánon kívül Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás, a pályakezdő Móricz Zsigmond is. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is, ám egy, a legfelsőbb köröket érintő politikai botrány nyilvánosságra hozójaként 1925-ben betiltották. A lap "Ujság" néven indult újra. Lapunk az 1940-es években is megőrizte klasszikus nemzeti szabadelvű irányvonalát, ennek megfelelően a nyilas sajtó egyik céltáblájává vált, a szélsőjobb orgánumok rendre angolbarátsággal és lelketlen kozmopolitizmussal vádolták meg. Lapszámunk a Berlinből érkező nyilatkozatokat és háborús kommünikéket mindenféle kommentár nélkül teszi közzé; az egymás mellé tett kijelentések pedig túlzó hangvételük révén egymást kioltó hatást keltenek. A háború folyásának értékelésétől eltekint, ám igencsak beszédes a terjedelem, amelyet az itáliai helyzetnek szentel. 1943 nyarának két jelentős, és a háború kimenetelét alaposan befolyásoló eseménye a kurszki páncéloscsata, illetve a szicíliai partraszállás, ez utóbbinak napokon belüli bekövetkezéséről sokat sejtető hírösszeállítást ad közre (a partraszállásra egy hónap múlva valóban sor került). Lapszámunk tárcáit Kovács György, Földi Mihály és Takáts Sándor írta, vezércikke pedig Mikszáth Kálmán egy posztumusz, ám a jelen helyzetre rímelő publicisztikája. Oldalszámozáson belül néhány képes hirdetéssel. A leveleken a hajtás mentén apró szakadásnyom, a fedőoldalon apró hiány. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455032.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 81. szám. (1941. április 9.) [Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Lapszámunk a Jugoszlávia ellen indult német-olasz büntetőexpedíció idején született, amelyhez (a nemrégiben megkötött jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés és Teleki Pál figyelmeztető öngyilkossága ellenére) a magyar hadvezetés e szám megjelenése után két nappal, 1941. április 11-én csatlakozott, visszacsatolva ezzel Bácskát, Baranyát és a Muravidéket. A tartalomból: Újabb légitámadásokat kíséreltek meg magyar területek ellen. Mura- és Dráva-hidakat robbantottak fel a jugoszlávok -- Balkáni háború. Német hírügynökségi összefoglaló -- Bárdossy kijelentette, hogy minden tekintetben Teleki politikáját követi -- Az országgyűlés két házának emlékülése Teleki Pál emlékére -- Versenyfutás az erdélyiekért -- Munkás-élet: Szervező kampány -- A házaló orvos -- Egy pesti munkanélküli viszontagságai a nagyvilágban -- Az USA elősegíti a Szahara-vasút megépítését -- A szellem öngyilkossága. Jó állapotú lap, hajtogatva, a címlapon apró sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455036.jpg)
![[Folyóirat] Népszava. A Szociáldemokrata Párt központi lapja. Főszerkesztő: Szakasits Árpád. 69. évfolyam, 150. szám. (1941. július 5.) [Honvédcsapataink előrenyomulása Galíciában.] Budapest, 1941. Világosság Könyvnyomda Rt. 10 + II p. Folio. A hazai szociáldemokrácia központi lapja 1877-ben indult. A többször betiltott és számos sajtópert megélt, nyilatkozataiban önmérsékletre kényszerülő baloldali lapot 1939-től Szakasits Árpád szerkesztette. Cenzúrás időkből származó lapszámunk hadi jelentésekben csupán hírügynökségi jelentések közlésére szorítkozik, a hírek csoportosításából, illetve belpolitikai publicisztikáiból azonban kiviláglik folyóiratunk baloldali álláspontja. Az 1941. év folyamán Magyarország végleg belesodródott a második világháborúba. Ennek fontos lépése a több hatalom által rosszallott délvidéki bevonulás, illetve a Kassát ért bombatámadás után a Szovjetuniónak küldött magyar hadüzenet, melyet - felhatalmazás nélkül - Bárdossy László miniszterelnök maga jelentett be. Az 1941. június 22-én megindult német támadás nyomán Szlovákia még aznap, Románia pedig pár nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a magyar kormányzat kevés késlekedéssel, a kassai incidens jelentette "casus belli" után, június 27-én csatlakozott térségbeli riválisaink diplomáciai lépéséhez. A magyar hadvezetés azonnali hatállyal mozgósította Kárpát-csoportját, az egységek június utolsó napjaiban lépték át a kárpáti határokat. A tartalomból: A honvédvezérkar főnökének jelentése -- A berlini hadijelentés közli, hogy a németek átkeltek a Berezinán -- A német csapatok közelednek a Sztálin-vonalhoz -- Az első finn hadijelentés -- Seydam miniszterelnök Törökország semlegességét, Roosevelt a tengerek szabadságának megvédését hangoztatta -- Tengelyellenes diáktüntetéseket akadályoztak meg Uruguayban -- Moldva és Besszarábia, ahol az erdélyi kisebbségek által épített két erődvonal között folyik a harc -- Megkezdik a Zita-telep lebontását -- Munkás-élet: Egészséges munkahely: egészséges nemzet -- A gyermek és a rádió. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455041.jpg)
