[Térkép] Zala vármegye térképe [a muraközi bevonulás után]. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló megyénk a trianoni döntés következtében elvesztette délnyugati járásait: az alsólendvai, csáktornyai és perlaki járást; e területeket az újonnan létesített Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg. A megye az 1941. év áprilisi muravidéki és muraközi bevonulással visszanyerte mindhárom járását, térképünkön jelzett területe megegyezik a megye történelmi területével. A háború után Zala megye alakja alaposan megváltozott, nem csupán három Mura-menti járásától fosztották meg: az 1950-es megyerendezés a Balatonfüredig Zala megyéhez tartozó teljes Balaton-felvidéket az iparibb jellegű Veszprém megyéhez csatolta, a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járás egészét, a megye így teljesen el volt zárva a Balatontól (keszthelyi járását Zala megye 1978-ban visszakapta). Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött. Megyénk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Zalaegerszeg és Nagykanizsa; a jelentős hagyományokkal bíró városi települések: Balatonfüred, Tapolca, Keszthely, Alsólendva és Csáktornya térképünk tájékoztatása szerint nagyközségnek számít. Dokumentumunkon nem mellesleg jól tanulmányozható Zala megye földrajzi-néprajzi okokból kialakult, jellegzetesen aprófalvas településszerkezete. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye dombvidéki alkatára való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, egyedülállóan gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Vas vármegye térképe [a muravidéki bevonulás után]. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x415 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Megyénk a trianoni döntés után elvesztette muraszombati, németújvári, felsőőri járását és kőszegi járásának nagyobbik felét, e területeken a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria osztozott meg. A megye az 1941. év áprilisi muravidéki bevonulással visszanyerte muraszombati járását, illetve szentgotthárdi járása is kiegészült az Őrség nyugati területeivel. Térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye vasútvonalai Celldömölknél, Sárvárnál, Szombathelynél és Körmendnél futnak össze, a Muravidékre csupán egyetlen vasút visz. Települései közül kiemelkedik a megye két rendezett tanácsú városa, Szombathely és Kőszeg; a jelentős hagyományokkal bíró városi települések: Celldömölk, Sárvár, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Muraszombat térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye csaknem egészét alkotó dombvidékre való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, egyedülállóan gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Megyénk 1923-ban alakult a három megye Trianon után Magyarországon maradt darabjaiból. Jóllehet az ország területe a Duna másik oldalán az 1938. évi első bécsi döntéssel megnövekedett, e döntően magyarok lakta részt Komárom megyéhez csatolták, a közigazgatási átszervezés így Győr-Moson-Pozsony megyét nem érintette. Térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye fő közlekedési útvonala a Győrön és Mosonmagyaróváron keresztül Bécsbe tartó kétvágányú vasútvonal, a Kisalföld elsőrendű útjai Győrben futnak össze. Megyénk települései közül kiemelkedik a vármegyétől jogilag elkülönülő törvényhatósági jogú város, Győr, illetve a megye rendezett tanácsú (megyei) városa, Mosonmagyaróvár. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló lapunk a megye déli részén emelkedő dombvidékre való tekintettel domborzati, valamint vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye kőfejtőit, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Bács-Bodrog vármegye térképe. Kidolgozta: Dekonszky György. Mérték: 1:450,000. (1942). Újvidék, 1942. Aba Sándor - Pallas Litográfiai Műintézet, Nagyvárad. Színes térkép, mérete: 390x290 mm egy 410x315 méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Bács-Bodrog vármegye közigazgatási beosztásának egy rövid ideig, mindössze három évig, 1941-1944 között fennálló változatát mutatja be. A trianoni döntés után Bács-Bodrog vármegye területének túlnyomó (80%-a) az újonnan felálló Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, az 1923-as megyerendezés során a határ innenső oldalán maradt három járásból szervezték meg a megcsonkított Bács-Bodrog vármegyét, Bajára helyezett székhellyel. A megye az 1941. évi délvidéki katonai hadműveletek legnagyobb nyertesének számított: visszanyerte teljes területét, melynek lakossága azonban csak részben volt magyar nemzetiségű vagy érzelmű, ez pedig kódolta az elkövetkező évek tragikus fordulatait (újvidéki vérengzés, bácskai népirtás). Térképünk a megye teljes történelmi területét ábrázolja, a helyreállított járásbeosztás színkódolás szerint szerepel. Dokumentumunk ezen kívül a vármegye vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, erős vízrajzi és (síksági alkata miatt) gyér domborzati részletekkel. Jelmagyarázat alul, címfelirat a jobb felső sarokban, tőle balra a megye címere lebeg, a Magyar Hiszekegy szövegével kiegészítve. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Térkép] Gömör és Kishont vármegye közigazgatási térképe (az I. bécsi döntést követően). Tervezte: Tallián Ferenc. Mérték: 1:400,000. (1942). [Budapest], 1942. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 230x230 mm egy 260x270 mm méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Gömör és Kishont vármegye közigazgatási beosztásának egy rövid ideig, mindössze hat évig, 1938-1944 között fennálló változatát mutatja be. A trianoni döntés után Gömör és Kishont vármegye területének csaknem teljes egésze (90%-a) az újonnan felálló Csehszlovákiához került, a határ innenső oldalán maradt putnoki járást pedig az 1923-as megyerendezés során Borsod megyéhez csatolták, kialakítva a Borsod, Gömör és Kishont néven ismert közigazgatási egységet. A megye sorsát döntően befolyásolta az 1938. novemberi első bécsi döntés: ekkor a történelmi vármegye déli része (közel 50%-a) visszatért az anyaországhoz, így Rimaszombat, Tornalja és Rozsnyó döntően magyarok lakta vidéke így innentől 1944-ig a megyéhez tartozott. Térképünk a megye teljes történelmi területét ábrázolja, ebből a magyar közigazgatás alá eső rész területén színkódolt járásbeosztást találunk, a szlovák részen maradt terület színezetlen maradt. Dokumentumunk ezen kívül a vármegye vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, domborzati és vízrajzi részleteit teszi közzé, a településhálózat szlovák oldalon maradt részei esetén magyar és szlovák névanyaggal. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk felső és alsó lapszélén apró szakadásnyomok, melyek az oldaltükröt nem érintik. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. A színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: mivel ez a terület 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 345x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország belsejében fekvő, alföldi megyénk területét értelemszerűen nem érintik az országhatár-módosulások, megyehatárai nagyjából megegyeznek a maiakkal. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Szolnok; Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag), nagyközségeit, kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A rendezett tanácsú városok nagy száma mellett feltűnő a településhálózat ritkás jellege; a Tisza két oldalán fekvő síksági megye akkor is ritkán lakott területnek számított, ahol a puszták az országos átlagnál lényegesen nagyobb számban tűnnek fel. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Körösök, a Berettyó és a Tisza indázó vonulata erősen kitűnik. Jelmagyarázat bal oldalt, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Békés vármegye térképe. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x220 mm egy 350x250 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország belsejében fekvő, alföldi megyénk területét értelemszerűen nem érintik az országhatár-módosulások, megyehatárai viszont erősen eltérnek a maiaktól. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Gyula, Békéscsaba), nagyközségeit (Szarvas, Orosháza, Vésztő, Szeghalom), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A rendezett tanácsú városok mellett feltűnő a településhálózat ritkás jellege; a Körösök mentén fekvő síksági megye akkor is ritkán lakott területnek számított. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a pusztai névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Körösök és a Berettyó indázó vonulata erősen kitűnik. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 295x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország dél-alföldi részén fekvő megyét az 1923-as megyerendezés során hozták létre az egykori Torontál, Csanád és Arad vármegyék maradékaiból. Dél-alföldi megyénk területét és közigazgatási rendszerét, járásbeosztását az 1938-1941 közti határmódosulások nem érintették (a partiumi bővülés térképünk északi határától jó 20 kilométernyire, a Békés megyei Kötegyán község mellől indult). Az igazán hosszú névvel bíró megye nevét - a szomszéd államok érzékenységére való tekintettel - a háború után eltörölték, területét felosztották Csongrád és Békés megye között, vállalkozói hagyományokkal és pezsgő kulturális élettel bíró székhelyét, Makót pedig megfosztották megyeszékhelyi rangjától. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Makó), nagyközségeit (Mezőhegyes, Battonya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a majorsági névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Maros folyása mellett a csatornahálózat sűrűsége is kitűnik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Hajdú vármegye térképe. Mérték 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 250x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország tiszántúli részének szívét alkotó Hajdú megye az 1876-os megyerendezés során jött létre a különleges jogállású hajdú kerületekből és hajdú városokból, mely területéhez hozzácsatolták a cívis várost, Debrecent, nyugaton a Hortobágyot, délen Püspökladányt és környékét. A Szabolcs és Bihar megyékkel körbevett megye nem érintkezett a trianoni határral, így a második bécsi döntés határmódosításai érintetlenül hagyták megyénk közigazgatási beosztását; ám a politikai változás markánsan érintette Hajdú megye gazdasági és közlekedési jelentőségét. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, illetve elsőrendű műutakkal sűrűn benőtt közúthálózatát; településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Debrecen), rendezett tanácsú városait (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás), nagyközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Szabolcs vármegye térképe. Mérték: 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x295 mm egy 345x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország tiszántúli részének északi végén helyt foglaló Szabolcs megye a záhonyi Tisza-kanyart leszámítva nem érintkezett a trianoni határral, így az 1938. évi országbővülés térképünkön kizárólag a Záhony felett újra létrehozott Ung vármegye önálló létében körvonalazható. Megyénket a háború után egyesítették Szatmár megyével, a bővülés során térképünk nyugati járásának egy részét, Polgár városát és környékét Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, illetve műutakkal átszőtt közúthálózatát, valamint településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Nyíregyháza), nagyközségeit (Nyíradony, Nyírbátor, Nagykálló, Kisvárda, Tiszalök) és egyéb lakott helyeit, melyek között igen gyakran tűnik fel a Nyírség jellegzetes településfajtája, a bokortanya. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a nyírségi homokhátságra való tekintettel domborzati részleteket is közöl, feltűnik rajta a táj alföldi viszonylatban kimondottan gazdagnak mondható vízkészlete is. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Heves vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 300x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az alföldi és hegyvidéki járásokkal egyaránt bíró Heves megye soha nem számított határ mentinek; térképünk idején és ma is északról Nógrád, illetve Borsod megye határolja, így megyénk területét az első bécsi döntés jelentette országbővülés nem érintette. Megyénk alakja markánsan eltér mai állapotától, a háború után hatvani járásának exklávéját, a pásztói járást Nógrád, tiszafüredi járását Szolnok megyéhez csatolták. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Eger, Gyöngyös), nagyközségeit (Hatvan, Pásztó, Heves, Füzesabony, Poroszló és Tiszafüred), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Mátra és a Bükk jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is hoz, ez utóbbit hegycsúcsmagasságokkal kiegészítve. Feltűnő részlet, hogy a turisztikai szempontból ekkoriban már kiemelt területnek számító Kékesre elsőrendű műút vezet fel, a Kékes magasságát viszont a szokásos adattal szemben csupán 1010 m-ben állapítja meg (a korabeli turisztikai képeslapok is ezt az adatot közlik). A megye bányáit, műemlékeit és várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Zala vármegye térképe [a muraközi bevonulás után]. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló megyénk a trianoni döntés következtében elvesztette délnyugati járásait: az alsólendvai, csáktornyai és perlaki járást; e területeket az újonnan létesített Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg. A megye az 1941. év áprilisi muravidéki és muraközi bevonulással visszanyerte mindhárom járását, térképünkön jelzett területe megegyezik a megye történelmi területével. A háború után Zala megye alakja alaposan megváltozott, nem csupán három Mura-menti járásától fosztották meg: az 1950-es megyerendezés a Balatonfüredig Zala megyéhez tartozó teljes Balaton-felvidéket az iparibb jellegű Veszprém megyéhez csatolta, a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járás egészét, a megye így teljesen el volt zárva a Balatontól (keszthelyi járását Zala megye 1978-ban visszakapta). Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött. Megyénk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Zalaegerszeg és Nagykanizsa; a jelentős hagyományokkal bíró városi települések: Balatonfüred, Tapolca, Keszthely, Alsólendva és Csáktornya térképünk tájékoztatása szerint nagyközségnek számít. Dokumentumunkon nem mellesleg jól tanulmányozható Zala megye földrajzi-néprajzi okokból kialakult, jellegzetesen aprófalvas településszerkezete. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye dombvidéki alkatára való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, egyedülállóan gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409044.jpg)
![[Térkép] Vas vármegye térképe [a muravidéki bevonulás után]. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x415 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Megyénk a trianoni döntés után elvesztette muraszombati, németújvári, felsőőri járását és kőszegi járásának nagyobbik felét, e területeken a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria osztozott meg. A megye az 1941. év áprilisi muravidéki bevonulással visszanyerte muraszombati járását, illetve szentgotthárdi járása is kiegészült az Őrség nyugati területeivel. Térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye vasútvonalai Celldömölknél, Sárvárnál, Szombathelynél és Körmendnél futnak össze, a Muravidékre csupán egyetlen vasút visz. Települései közül kiemelkedik a megye két rendezett tanácsú városa, Szombathely és Kőszeg; a jelentős hagyományokkal bíró városi települések: Celldömölk, Sárvár, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Muraszombat térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye csaknem egészét alkotó dombvidékre való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, egyedülállóan gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409043.jpg)
![[Térkép] Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Megyénk 1923-ban alakult a három megye Trianon után Magyarországon maradt darabjaiból. Jóllehet az ország területe a Duna másik oldalán az 1938. évi első bécsi döntéssel megnövekedett, e döntően magyarok lakta részt Komárom megyéhez csatolták, a közigazgatási átszervezés így Győr-Moson-Pozsony megyét nem érintette. Térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye fő közlekedési útvonala a Győrön és Mosonmagyaróváron keresztül Bécsbe tartó kétvágányú vasútvonal, a Kisalföld elsőrendű útjai Győrben futnak össze. Megyénk települései közül kiemelkedik a vármegyétől jogilag elkülönülő törvényhatósági jogú város, Győr, illetve a megye rendezett tanácsú (megyei) városa, Mosonmagyaróvár. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló lapunk a megye déli részén emelkedő dombvidékre való tekintettel domborzati, valamint vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye kőfejtőit, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409042.jpg)
![[Térkép] Bács-Bodrog vármegye térképe. Kidolgozta: Dekonszky György. Mérték: 1:450,000. (1942). Újvidék, 1942. Aba Sándor - Pallas Litográfiai Műintézet, Nagyvárad. Színes térkép, mérete: 390x290 mm egy 410x315 méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Bács-Bodrog vármegye közigazgatási beosztásának egy rövid ideig, mindössze három évig, 1941-1944 között fennálló változatát mutatja be. A trianoni döntés után Bács-Bodrog vármegye területének túlnyomó (80%-a) az újonnan felálló Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, az 1923-as megyerendezés során a határ innenső oldalán maradt három járásból szervezték meg a megcsonkított Bács-Bodrog vármegyét, Bajára helyezett székhellyel. A megye az 1941. évi délvidéki katonai hadműveletek legnagyobb nyertesének számított: visszanyerte teljes területét, melynek lakossága azonban csak részben volt magyar nemzetiségű vagy érzelmű, ez pedig kódolta az elkövetkező évek tragikus fordulatait (újvidéki vérengzés, bácskai népirtás). Térképünk a megye teljes történelmi területét ábrázolja, a helyreállított járásbeosztás színkódolás szerint szerepel. Dokumentumunk ezen kívül a vármegye vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, erős vízrajzi és (síksági alkata miatt) gyér domborzati részletekkel. Jelmagyarázat alul, címfelirat a jobb felső sarokban, tőle balra a megye címere lebeg, a Magyar Hiszekegy szövegével kiegészítve. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410197.jpg)
![[Térkép] Gömör és Kishont vármegye közigazgatási térképe (az I. bécsi döntést követően). Tervezte: Tallián Ferenc. Mérték: 1:400,000. (1942). [Budapest], 1942. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 230x230 mm egy 260x270 mm méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Gömör és Kishont vármegye közigazgatási beosztásának egy rövid ideig, mindössze hat évig, 1938-1944 között fennálló változatát mutatja be. A trianoni döntés után Gömör és Kishont vármegye területének csaknem teljes egésze (90%-a) az újonnan felálló Csehszlovákiához került, a határ innenső oldalán maradt putnoki járást pedig az 1923-as megyerendezés során Borsod megyéhez csatolták, kialakítva a Borsod, Gömör és Kishont néven ismert közigazgatási egységet. A megye sorsát döntően befolyásolta az 1938. novemberi első bécsi döntés: ekkor a történelmi vármegye déli része (közel 50%-a) visszatért az anyaországhoz, így Rimaszombat, Tornalja és Rozsnyó döntően magyarok lakta vidéke így innentől 1944-ig a megyéhez tartozott. Térképünk a megye teljes történelmi területét ábrázolja, ebből a magyar közigazgatás alá eső rész területén színkódolt járásbeosztást találunk, a szlovák részen maradt terület színezetlen maradt. Dokumentumunk ezen kívül a vármegye vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, domborzati és vízrajzi részleteit teszi közzé, a településhálózat szlovák oldalon maradt részei esetén magyar és szlovák névanyaggal. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk felső és alsó lapszélén apró szakadásnyomok, melyek az oldaltükröt nem érintik. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410196.jpg)
![[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. A színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: mivel ez a terület 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407616.jpg)
![[Térkép] Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 345x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország belsejében fekvő, alföldi megyénk területét értelemszerűen nem érintik az országhatár-módosulások, megyehatárai nagyjából megegyeznek a maiakkal. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Szolnok; Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag), nagyközségeit, kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A rendezett tanácsú városok nagy száma mellett feltűnő a településhálózat ritkás jellege; a Tisza két oldalán fekvő síksági megye akkor is ritkán lakott területnek számított, ahol a puszták az országos átlagnál lényegesen nagyobb számban tűnnek fel. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Körösök, a Berettyó és a Tisza indázó vonulata erősen kitűnik. Jelmagyarázat bal oldalt, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407617.jpg)
![[Térkép] Békés vármegye térképe. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x220 mm egy 350x250 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország belsejében fekvő, alföldi megyénk területét értelemszerűen nem érintik az országhatár-módosulások, megyehatárai viszont erősen eltérnek a maiaktól. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Gyula, Békéscsaba), nagyközségeit (Szarvas, Orosháza, Vésztő, Szeghalom), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A rendezett tanácsú városok mellett feltűnő a településhálózat ritkás jellege; a Körösök mentén fekvő síksági megye akkor is ritkán lakott területnek számított. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a pusztai névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Körösök és a Berettyó indázó vonulata erősen kitűnik. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407618.jpg)
![[Térkép] Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 295x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország dél-alföldi részén fekvő megyét az 1923-as megyerendezés során hozták létre az egykori Torontál, Csanád és Arad vármegyék maradékaiból. Dél-alföldi megyénk területét és közigazgatási rendszerét, járásbeosztását az 1938-1941 közti határmódosulások nem érintették (a partiumi bővülés térképünk északi határától jó 20 kilométernyire, a Békés megyei Kötegyán község mellől indult). Az igazán hosszú névvel bíró megye nevét - a szomszéd államok érzékenységére való tekintettel - a háború után eltörölték, területét felosztották Csongrád és Békés megye között, vállalkozói hagyományokkal és pezsgő kulturális élettel bíró székhelyét, Makót pedig megfosztották megyeszékhelyi rangjától. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Makó), nagyközségeit (Mezőhegyes, Battonya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a majorsági névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Maros folyása mellett a csatornahálózat sűrűsége is kitűnik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407619.jpg)
![[Térkép] Hajdú vármegye térképe. Mérték 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 250x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország tiszántúli részének szívét alkotó Hajdú megye az 1876-os megyerendezés során jött létre a különleges jogállású hajdú kerületekből és hajdú városokból, mely területéhez hozzácsatolták a cívis várost, Debrecent, nyugaton a Hortobágyot, délen Püspökladányt és környékét. A Szabolcs és Bihar megyékkel körbevett megye nem érintkezett a trianoni határral, így a második bécsi döntés határmódosításai érintetlenül hagyták megyénk közigazgatási beosztását; ám a politikai változás markánsan érintette Hajdú megye gazdasági és közlekedési jelentőségét. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, illetve elsőrendű műutakkal sűrűn benőtt közúthálózatát; településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Debrecen), rendezett tanácsú városait (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás), nagyközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407620.jpg)
![[Térkép] Szabolcs vármegye térképe. Mérték: 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x295 mm egy 345x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország tiszántúli részének északi végén helyt foglaló Szabolcs megye a záhonyi Tisza-kanyart leszámítva nem érintkezett a trianoni határral, így az 1938. évi országbővülés térképünkön kizárólag a Záhony felett újra létrehozott Ung vármegye önálló létében körvonalazható. Megyénket a háború után egyesítették Szatmár megyével, a bővülés során térképünk nyugati járásának egy részét, Polgár városát és környékét Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, illetve műutakkal átszőtt közúthálózatát, valamint településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Nyíregyháza), nagyközségeit (Nyíradony, Nyírbátor, Nagykálló, Kisvárda, Tiszalök) és egyéb lakott helyeit, melyek között igen gyakran tűnik fel a Nyírség jellegzetes településfajtája, a bokortanya. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a nyírségi homokhátságra való tekintettel domborzati részleteket is közöl, feltűnik rajta a táj alföldi viszonylatban kimondottan gazdagnak mondható vízkészlete is. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407621.jpg)
![[Térkép] Heves vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 300x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az alföldi és hegyvidéki járásokkal egyaránt bíró Heves megye soha nem számított határ mentinek; térképünk idején és ma is északról Nógrád, illetve Borsod megye határolja, így megyénk területét az első bécsi döntés jelentette országbővülés nem érintette. Megyénk alakja markánsan eltér mai állapotától, a háború után hatvani járásának exklávéját, a pásztói járást Nógrád, tiszafüredi járását Szolnok megyéhez csatolták. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Eger, Gyöngyös), nagyközségeit (Hatvan, Pásztó, Heves, Füzesabony, Poroszló és Tiszafüred), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Mátra és a Bükk jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is hoz, ez utóbbit hegycsúcsmagasságokkal kiegészítve. Feltűnő részlet, hogy a turisztikai szempontból ekkoriban már kiemelt területnek számító Kékesre elsőrendű műút vezet fel, a Kékes magasságát viszont a szokásos adattal szemben csupán 1010 m-ben állapítja meg (a korabeli turisztikai képeslapok is ezt az adatot közlik). A megye bányáit, műemlékeit és várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407622.jpg)
