[Térkép] Magyarország politikai térképe (az első bécsi döntést követő határokkal). Mértéke: 1:2 500 000. (1939 körül). Budapest, [1939 körül]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. ny. Színes térkép, mérete 240x375 mm egy 280x415 mm méretű térképlapon. Színes politikai térképünk a történelmi Magyarország határain belül az 1938. november 2-i első bécsi döntést követő új, a Felvidék magyar lakta területeivel bővült, Komáromot, Losoncot, Rimaszombatot és Rozsnyót, Kassát, Ungvárt és Munkácsot is magában foglaló országhatárokat ábrázolja. Évszámadat nélkül kiadott lapunk kiadási idejének megállapításához fontos adat, hogy dokumentumunk északi szomszédunkként Csehszlovákiát nevezi meg, így az még az 1939 márciusa előtti időre utal, a Csehország német megszállása, az önálló Szlovákia kikiáltása és magyar részről a kárpátaljai bevonulás előtti időpillanatra. Domborzati, vízrajzi, közlekedési, településhálózati és közigazgatási részletekben bővelkedő térképünk jobb alsó sarkában a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéket feltüntető melléktérkép, négy sarkában a négy égtájat feltüntető budapesti irredenta szobrok grafikájával (Észak, Kelet, Dél, Nyugat). A lap alján, a szövegtükrön kívül kézi feliratozás, hátoldalán régi kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, középen hajtásnyommal, hátoldalán apró foltossággal.
[Térkép] Homerische Welttafel - Weltcharte des Herodotos. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Két rézmetszetű térkép közös lapon, a metszet mérete: 520x385 mm, lemezméret: 540x410 mm, lapméret: 575x435 mm. Kettős térképmetszetünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának 1. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térképek a világ egészét antik világérzékelés szerint ábrázolják. Felső, homéroszi földabroszunk az Ókeanosz által körülölelt Föld mediterráneumában Odüsszeusz hajóútjait mutatja be, középpontjában Hellásszal, a görög szigetvilággal, Kis-Ázsiával, Levantéval, Szküllával és Kharübdisszel (Szicíliával), a Héraklész oszlopain (Gibraltáron) túli Elysion szigetével, Afrikában a Lótuszevők partvidékével, a Fekete-tenger mentén pedig a szintén mitikus Kolkhisz vidékével. Az alsó metszeten a hérodotoszi világtérkép látható, Európa, Ázsia és Afrika esetében is lényegesen gazdagabb hegy- és vízrajzi részletekkel, valamint számos mitikus néptörzs lakóhelyének feltüntetésével. A német kartográfia ókori térképészet iránt megélénkült érdeklődését nem csupán a német klasszika-filológia XVIII. századi áttörései indokolták; jelentős szerepet játszott benne Johann Heinrich Voss költő, műfordító századvégi Odüsszeia- és Íliász-fordítása is (1781, 1793). Jó állapotú térképlap, középen hajtásnyommal, a hajtás mentén apró javítással.
[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Rézmetszetű térkép, mérete: 255x395 mm. Térképünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának II. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térkép a Föld térképét antik világérzékelés szerint ábrázolja, mégpedig Sztrabón (Kr. e. 63 - Kr. u. 23 után) ókori görög utazó, földrajzi író világérzékelése szerinti földabroszt, mely a korábbi világmodelleknél pontosabban mutatja be az Óvilág három kontinensét, Európát, Ázsiát és Líbiát (Afrikát): az Ibériai-félszigettől a szkíta földekig, a hellenisztikus Kis-Ázsiától Indiáig, az Atlasz-hegységtől Afrika szarváig terjedő földeket, valamint a köztes és határoló tengereket. Sztrabón térképe ismeri a Földközi-tengert, a Fekete- és Kaszpi-tengert, a Vörös-tengert, feltünteti az Északi-tengert, az Atlanti-óceánt, az Indiai-óceánt (a Csendes-óceán létéről viszont nem tud). Jerne néven számontart egy különös szigetet, nagyjából Izland környékén; a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger között összeköttetést tételez fel, a szkíták jelenlétét pedig mind a kelet európai sztyeppén, mind Észak-Ázsiában feltünteti. A legrészletesebben kimunkált térség természetesen a szerző kis-ázsiai szülőhazája, a Pontus vidéke, hegyrajzában is itt a legpontosabb. A Nílus forrásaival kapcsolatban vadabb feltételezésekbe bocsátkozik, Európában a Tajo, a Rajna, az Elba, a Duna, illetve a Fekete-tengerbe északról ömlő folyók folyásirányára koncentrál, Ázsiában pedig a Tigris és az Eufrátesz, az Indus és a Gangesz jelenlétét ismeri el. Térképén természetesen mitikus néptörzsek is feltűnnek, illetve a fontosabb városokat is feltünteti. Lapunk szélén szélességi és hosszúsági beosztások. Jó állapotú térképlap, fölül apró pótlással, hátoldalán apró javítással.
Általános földrajzi atlasz. A legújabb földrajzi ismeretek és térképek után népiskolai használatra. Összeállította Kozma Gyula. Budapest, [1890]. Dobrowsky és Franke (Körner és Dietrich Geográfiai Műintézet, Lipcse). [18] p. Kozma Gyula földrajzi író népiskolai atlasza először 1878-ban jelent meg, színes térképeket közlő atlaszunk a 24., átdolgozott kiadásból való, melyet a vallási és közoktatásügyi miniszter 1890. évi rendeletével engedélyezett, s melyet Budapest főváros tanácsa a községi iskolák III-VI. osztálya számára ajánlott. Elemi iskolai atlaszunk élén térképolvasási gyorstalpaló: az osztályterem, a háztömb, a helység és a környék egymás alá helyezett alaprajzaival és madártávlati rajzaival, ahogyan ez azóta is szokásos az általános iskolai földrajzoktatásban. A különféle térképészeti fogalmakat alaprajzban és madártávlatban bemutató színes fantáziarajz nyitóoldali közlése szemlátomást szintén a földrajzoktatási hagyomány elmaradhatatlan része. Évszámadat nélkül megjelent atlaszunk évszámának meghatározásához támpontot nyújthat Európa politikai térképe (mely még a Balkán-háborúk előtti Bulgária, Szerbia és Görögország határait jelöli), ám pontosabb évszámhoz jutunk Budapest térképének vizsgálatával. A Dunán a Lánchídtól északra már áll a Margit híd (1872-1876), szárnyhídjának (1890) jelölése azonban térképünkön kissé bizonytalan, úgy tűnik, hogy a Margit-sziget déli csúcsa ekkoriban még feltöltés alatt áll. A Nagykörút körvonala már elkészült, a Parlament tervezett helye berajzolva, tőszomszédságában ugyanakkor még áll az osztrák elnyomás szimbóluma, az Újépület (lebontva 1897-ben), nem messze tőle az Andrássy út tör a Városliget felé, ahol azonban az Ezredéves Kiállítás építési munkálatai (1896) még meg sem kezdődtek. A Szabadság hídnak (1896) és az Erzsébet hídnak (1903) még nincs nyoma. Mindezen információk nyomán atlaszunk kiadási évét 1890-re tesszük. Magyarország megyetérképén remekül tanulmányozható a vasútfejlesztés (és a megyerendezés) korabeli állapota, a hegy- és vízrajzi térképen az ország éves csapadékmennyisége, valamint a kiemelt üdülőhelynek és az ország büszkeségének számító Magas-Tátra turisztikai fejlődése. Atlaszunk a Monarchiának külön térképet szentel, ezen felül külön-külön, természetföldrajzi részleteket is tartalmazó politikai térkép jut Európának, Ázsiának, Afrikának, Amerikának és Ausztráliának. Kötetünket a hittanra való tekintettel Palesztina térképe zárja. A bekötött borítókon hazai és külföldi tájakat ábrázoló további földrajzi képanyag (gejzírek, öblök, puszták, világítótornyok). Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk fűzése egy helyen enyhén meglazult. Sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, az eredeti borítófedelek bekötve. Jó példány.
[Térkép] Tolna vármegye térképe. Mértéke: 1:335.000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete 300x220 mm egy 350x250 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Szekszárd), nagyközségeit (Dunaföldvár, Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Tamási), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai nagyjából azonosak a maiakkal, vasútvonal-hálózatában sem történt komoly változás, leszámítva a pécsi vonal későbbi kétvágányúvá építését, illetve a Bátaszék-Pécsvárad vasútvonal későbbi felszámolását. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati és vízrajzi részleteket is közzétesz, egyes hegycsúcsok mellett magassági adatokkal. A vármegye bányáit, kőfejtőit és várromjait piktogramok jelölik. Jelmagyarázat a bal sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal, hátoldalán kézi feliratozással.
[Térkép] Nógrád vármegye térképe. Mérték: 1:270,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország északi határa menti hegyvidéki megyénk területe az I. bécsi döntés nyomán erősen kibővült. A megye történelmi területét ábrázoló térképünkön az egykori megye bő háromnegyede már az anyaországhoz tartozik, a határon belüli területek járásonként elkülönülő színkódolással szerepelnek, a szlovák oldal járásbeosztása jelöletlen. Megyénk a Börzsöny keleti felét is birtokolja, Nógrádverőcénél dunai kijárattal, a Börzsöny nyugati felét azonban átadta a bécsi döntés nyomán felálló új közigazgatási egységnek, a Léva székhellyel kialakított Bars és Hont megyének. Térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye fő közlekedési útvonala a Zagyva mentén a salgótarjáni bányavidéket elérő kétvágányú vasútvonal, egyvágányú vasútként működik a Vácról Drégelypalánkon át Balassagyarmatot, Szécsényt és Losoncot elérő szárnyvonal, úgyszintén megépült már a Balassagyarmatnak tartó Galga menti vasút. A megye fő közútja a mai 2-es főút nyomvonalával azonos, csak az nem Ipolyságot, hanem a megyeszékhelyt, Balassagyarmatot célozza meg, majd halad tovább Losonc felé. A Cserhát közúti hálózata térképünkön tekervényes, alsóbbrendű utakból áll, ez manapság sincs másként. Térképünk a korabeli településhálózatot is jelzi: rendezett tanácsú városain (Balassagyarmat, Salgótarján) kívül feltűnnek nagyközségei (Romhány, Szécsény, Nógrádszakál, Losonc, Fülek), kisközségei és egyéb lakott helyei. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk az Ipolyra, Zagyvára és mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Börzsönyre, Cserhátra, Karancs-Medvesre, Cseres-hegységre való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adataival. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, fürdőit és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Csongrád vármegye közigazgatási térképe (a délvidéki bevonulást követően) Tervezte: Tallián Ferenc. Mérték: 1:400,000. (1941 körül). [Budapest, 1941 körül]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 220x235 mm egy 270x285 mm méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Csongrád vármegye közigazgatási beosztásának egy rövid ideig, mindössze három évig, 1941-1944 között fennálló változatát mutatja be. A Tisza két partján helyet foglaló Csongrád megye, jóllehet az ország szívében feküdt, a trianoni döntés következtében területi veszteségeket szenvedett el, ám területi veszteségeit úgyszólván teljes egészében visszanyerte az 1941. áprilisi délvidéki bevonulást követően. Horgos környéke ekkor került mintegy három évre az ország, és ezzel együtt Csongrád megye birtokába. (A Jugoszlávia elleni hadművelet összesen öt megye területét növelte meg, Vas, Zala, Baranya, Bács-Bodrog és Csongrád megye területét, ezek közül a csongrádi területnövekmény volt a legszerényebb; a háború után valamennyi terület visszakerült a jugoszláv államhoz.) Térképünk az átmenetileg kiegészült vármegye teljes területének járásbeosztását, vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, domborzati és vízrajzi részleteit teszi közzé. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Enyhén foltos térképünkön felül apró szakadásnyomok, melyek az oldaltükröt nem érintik, hátoldalán régi kereskedői bélyegzéssel. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Térkép] Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:250,000. (1937). [Budapest], 1937. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati, vízrajzi és közlekedésföldrajzi részleteket is feltüntető megyei térképünk a M. kir. Állami Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Egyesített megyénk 1923-ban alakult Komárom és Esztergom megye Trianon után megmaradt részeiből. Jóllehet térképünk az eredendően a Duna mindkét oldalára kiterjedő két megye teljes történelmi területét ábrázolja, színkódolt járásbeosztás csak a magyar közigazgatás kezelésében maradt déli részen látható, az északi rész színezetlenül maradt. És bár az 1938. novemberi első bécsi döntéssel az északi járások: a csallóközi, udvardi, valamint a párkányi járás is hiánytalanul visszatért a megyékhez, 1937 folyamán készült térképünk ezt még nem ábrázolhatja. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Esztergom és Komárom; ugyanakkor a jelentős kulturális potenciállal bíró város, Tata és a gazdasági szempontból számottevő települések: Dorog, Tokod, Tatabánya, Bánhida és Kisbér térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számítanak. Térképünk a komoly ásványkincskészlettel bíró Vértesre és Gerecsére, valamint a Pilisre való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati részleteket is tartalmaz, a számottevő szénbányák és kőfejtői esetében piktogramos jelöléssel. Feltűnnek a megye egy- és kétvágányú vasútvonalai; állami (elsőrendű), törvényhatósági (másodrendű) és községi (harmadrendű) közútjai is. Turisztikai részleteket osztanak meg a fontosabb kápolnákat, emlékműveket, várromokat és barlangokat és hegycsúcsokat jelölő piktogramok. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Komárom vármegye közigazgatási térképe (az első bécsi döntést követően) Tervezte: Tallián Ferenc. Mérték: 1:400,000. (1941 körül). [Budapest, 1941 körül]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 260x335 mm méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Komárom vármegye területének egy ritkán látható, mindössze hat évig, 1938-1944 között fennálló változatát mutatja be. Az eredendően a Duna két partján helyet foglaló Komárom megye a trianoni döntés nyomán elvesztette területe északi felét. A jelentős csonkításon áteső vármegye megmaradt területét az 1923-as megyerendezés során egyesítették a hasonló sorsú szomszédos vármegye megmaradt területével, így hozták létre az új megyét, "Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye" címmel, Esztergom székhellyel. Mint az köztudott, az 1938. novemberi I. bécsi döntés a Felvidék déli, döntően magyarok lakta sávját visszajuttatta az anyaországhoz. Komárom és Esztergom megye sorsa ekkor szétvált, és míg Esztergom vármegye eredeti területét vette vissza, Komárom megye saját egykori területein kívül a pozsonyi hídfő kivételével Csallóköz csaknem teljes területét is elnyerte, megnövekedve a teljes formájában visszavehetetlennek ítélt Pozsony vármegye két járásának, somorjai és dunaszerdahelyi járásának területével. Térképünk az így létrejött vármegye teljes területének járásbeosztását, vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, domborzati és vízrajzi részleteit teszi közzé. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünk bal szélén apró, az oldaltükröt nem érintő sérülés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Térkép] Fejér vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 300x220 mm egy 350x245 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Dunántúl szívében található, észak-déli irányban hosszan elnyúló megyénket a trianoni határmódosítások és az 1938-1941 közötti bővülések nem érintették; alakja később, az 1950-ös megyerendezés során is csak kissé módosult: délnyugaton kiegészült Veszprém megye egykori enyingi járásával, nyugaton pedig átadta Inota települést Veszprém megyének. A megye alakja máskülönben változatlan maradt. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött, Bicske-Székesfehérvár vonalát az utóbbi évtizedekben veszítette el. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a törvényhatósági jogú város, Székesfehérvár; megyénk területén a jelentősnek mondható települések közül Mór, Bicske, Martonvásár, Dunapentele (a jövőbeli Dunaújváros) és a vasúti csomópont Sárbogárd térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Velencei-hegységre és a Vértesre, Etyeki-dombságra való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is tartalmaz. Piktogramok jelzik a megye várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Veszprém vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Dunántúl szívében található, nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló megyénket a trianoni határmódosítások és az 1938-1941 közötti bővülések nem érintették. Megyénk alakja azonban erősen eltér mai alakjától: az 1950-es megyerendezések során keleten némely területeit elvesztette (a Siófokot és Balatonvilágost is magába foglaló, Balaton alá nyúló enyingi járás egészét, valamint a zirci járás északkeleti negyedét), cserébe Zala megye rovására kiegészült a balatonfüredi, a tapolcai, a sümegi, és 1978-ig a keszthelyi járással. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött, észak-bakonyi vasútját pedig napjainkban veszítette el. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Veszprém és Pápa; a jelentős turisztikai, kulturális hagyománnyal vagy ipari potenciállal bíró városi települések: Balatonalmádi, Siófok és Zirc; Várpalota és Ajka térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye hegyvidéki alkatára való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye gazdasági és kulturális erőforrásait: bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Somogy vármegye térképe. Mérték: 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Észak-déli irányban elnyúló dél-dunántúli vármegyénket nem érintette az 1941. áprilisi hadműveletek egyike sem, míg Vas és Zala megyét a Mura vidéki és Muraközi, Baranyát pedig a délvidéki bevonulás bővítette, Somogy megye megmaradt hagyományos határvonalai között, a Balatontól a Dráva folyásáig terjedő, vizek járta dombvidéken, kaposvári megyeszékhellyel. A megye alakja később is csak csekély változásokon ment keresztül: az 1950-es megyerendezés során délkeleten elvesztette szigetvári járását, cserébe kiegészült Siófokkal, illetve elnyerte Balatonvilágos-Balatonakali területét. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött. Megyénk települései közül kiemelkedik a megye egyetlen rendezett tanácsú városi ranggal bíró városa, Kaposvár; Balatonboglár és Balatonlelle, Marcali, Nagyatád, Barcs és Szigetvár térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Dokumentumunkon nem mellesleg jól tanulmányozható Somogy megye földrajzi és társadalmi okokból kialakult, jellegzetesen aprófalvas településszerkezete. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye dombvidéki alkatára való tekintettel domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán apró foltossággal és kézi feliratozással.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Magyarország politikai térképe (az első bécsi döntést követő határokkal). Mértéke: 1:2 500 000. (1939 körül). Budapest, [1939 körül]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. ny. Színes térkép, mérete 240x375 mm egy 280x415 mm méretű térképlapon. Színes politikai térképünk a történelmi Magyarország határain belül az 1938. november 2-i első bécsi döntést követő új, a Felvidék magyar lakta területeivel bővült, Komáromot, Losoncot, Rimaszombatot és Rozsnyót, Kassát, Ungvárt és Munkácsot is magában foglaló országhatárokat ábrázolja. Évszámadat nélkül kiadott lapunk kiadási idejének megállapításához fontos adat, hogy dokumentumunk északi szomszédunkként Csehszlovákiát nevezi meg, így az még az 1939 márciusa előtti időre utal, a Csehország német megszállása, az önálló Szlovákia kikiáltása és magyar részről a kárpátaljai bevonulás előtti időpillanatra. Domborzati, vízrajzi, közlekedési, településhálózati és közigazgatási részletekben bővelkedő térképünk jobb alsó sarkában a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéket feltüntető melléktérkép, négy sarkában a négy égtájat feltüntető budapesti irredenta szobrok grafikájával (Észak, Kelet, Dél, Nyugat). A lap alján, a szövegtükrön kívül kézi feliratozás, hátoldalán régi kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, középen hajtásnyommal, hátoldalán apró foltossággal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406052.jpg)
![[Térkép] Homerische Welttafel - Weltcharte des Herodotos. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Két rézmetszetű térkép közös lapon, a metszet mérete: 520x385 mm, lemezméret: 540x410 mm, lapméret: 575x435 mm. Kettős térképmetszetünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának 1. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térképek a világ egészét antik világérzékelés szerint ábrázolják. Felső, homéroszi földabroszunk az Ókeanosz által körülölelt Föld mediterráneumában Odüsszeusz hajóútjait mutatja be, középpontjában Hellásszal, a görög szigetvilággal, Kis-Ázsiával, Levantéval, Szküllával és Kharübdisszel (Szicíliával), a Héraklész oszlopain (Gibraltáron) túli Elysion szigetével, Afrikában a Lótuszevők partvidékével, a Fekete-tenger mentén pedig a szintén mitikus Kolkhisz vidékével. Az alsó metszeten a hérodotoszi világtérkép látható, Európa, Ázsia és Afrika esetében is lényegesen gazdagabb hegy- és vízrajzi részletekkel, valamint számos mitikus néptörzs lakóhelyének feltüntetésével. A német kartográfia ókori térképészet iránt megélénkült érdeklődését nem csupán a német klasszika-filológia XVIII. századi áttörései indokolták; jelentős szerepet játszott benne Johann Heinrich Voss költő, műfordító századvégi Odüsszeia- és Íliász-fordítása is (1781, 1793). Jó állapotú térképlap, középen hajtásnyommal, a hajtás mentén apró javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406303.jpg)
![[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Rézmetszetű térkép, mérete: 255x395 mm. Térképünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának II. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térkép a Föld térképét antik világérzékelés szerint ábrázolja, mégpedig Sztrabón (Kr. e. 63 - Kr. u. 23 után) ókori görög utazó, földrajzi író világérzékelése szerinti földabroszt, mely a korábbi világmodelleknél pontosabban mutatja be az Óvilág három kontinensét, Európát, Ázsiát és Líbiát (Afrikát): az Ibériai-félszigettől a szkíta földekig, a hellenisztikus Kis-Ázsiától Indiáig, az Atlasz-hegységtől Afrika szarváig terjedő földeket, valamint a köztes és határoló tengereket. Sztrabón térképe ismeri a Földközi-tengert, a Fekete- és Kaszpi-tengert, a Vörös-tengert, feltünteti az Északi-tengert, az Atlanti-óceánt, az Indiai-óceánt (a Csendes-óceán létéről viszont nem tud). Jerne néven számontart egy különös szigetet, nagyjából Izland környékén; a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger között összeköttetést tételez fel, a szkíták jelenlétét pedig mind a kelet európai sztyeppén, mind Észak-Ázsiában feltünteti. A legrészletesebben kimunkált térség természetesen a szerző kis-ázsiai szülőhazája, a Pontus vidéke, hegyrajzában is itt a legpontosabb. A Nílus forrásaival kapcsolatban vadabb feltételezésekbe bocsátkozik, Európában a Tajo, a Rajna, az Elba, a Duna, illetve a Fekete-tengerbe északról ömlő folyók folyásirányára koncentrál, Ázsiában pedig a Tigris és az Eufrátesz, az Indus és a Gangesz jelenlétét ismeri el. Térképén természetesen mitikus néptörzsek is feltűnnek, illetve a fontosabb városokat is feltünteti. Lapunk szélén szélességi és hosszúsági beosztások. Jó állapotú térképlap, fölül apró pótlással, hátoldalán apró javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406304.jpg)
![Általános földrajzi atlasz. A legújabb földrajzi ismeretek és térképek után népiskolai használatra. Összeállította Kozma Gyula. Budapest, [1890]. Dobrowsky és Franke (Körner és Dietrich Geográfiai Műintézet, Lipcse). [18] p. Kozma Gyula földrajzi író népiskolai atlasza először 1878-ban jelent meg, színes térképeket közlő atlaszunk a 24., átdolgozott kiadásból való, melyet a vallási és közoktatásügyi miniszter 1890. évi rendeletével engedélyezett, s melyet Budapest főváros tanácsa a községi iskolák III-VI. osztálya számára ajánlott. Elemi iskolai atlaszunk élén térképolvasási gyorstalpaló: az osztályterem, a háztömb, a helység és a környék egymás alá helyezett alaprajzaival és madártávlati rajzaival, ahogyan ez azóta is szokásos az általános iskolai földrajzoktatásban. A különféle térképészeti fogalmakat alaprajzban és madártávlatban bemutató színes fantáziarajz nyitóoldali közlése szemlátomást szintén a földrajzoktatási hagyomány elmaradhatatlan része. Évszámadat nélkül megjelent atlaszunk évszámának meghatározásához támpontot nyújthat Európa politikai térképe (mely még a Balkán-háborúk előtti Bulgária, Szerbia és Görögország határait jelöli), ám pontosabb évszámhoz jutunk Budapest térképének vizsgálatával. A Dunán a Lánchídtól északra már áll a Margit híd (1872-1876), szárnyhídjának (1890) jelölése azonban térképünkön kissé bizonytalan, úgy tűnik, hogy a Margit-sziget déli csúcsa ekkoriban még feltöltés alatt áll. A Nagykörút körvonala már elkészült, a Parlament tervezett helye berajzolva, tőszomszédságában ugyanakkor még áll az osztrák elnyomás szimbóluma, az Újépület (lebontva 1897-ben), nem messze tőle az Andrássy út tör a Városliget felé, ahol azonban az Ezredéves Kiállítás építési munkálatai (1896) még meg sem kezdődtek. A Szabadság hídnak (1896) és az Erzsébet hídnak (1903) még nincs nyoma. Mindezen információk nyomán atlaszunk kiadási évét 1890-re tesszük. Magyarország megyetérképén remekül tanulmányozható a vasútfejlesztés (és a megyerendezés) korabeli állapota, a hegy- és vízrajzi térképen az ország éves csapadékmennyisége, valamint a kiemelt üdülőhelynek és az ország büszkeségének számító Magas-Tátra turisztikai fejlődése. Atlaszunk a Monarchiának külön térképet szentel, ezen felül külön-külön, természetföldrajzi részleteket is tartalmazó politikai térkép jut Európának, Ázsiának, Afrikának, Amerikának és Ausztráliának. Kötetünket a hittanra való tekintettel Palesztina térképe zárja. A bekötött borítókon hazai és külföldi tájakat ábrázoló további földrajzi képanyag (gejzírek, öblök, puszták, világítótornyok). Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk fűzése egy helyen enyhén meglazult. Sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, az eredeti borítófedelek bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406307.jpg)
![[Térkép] Tolna vármegye térképe. Mértéke: 1:335.000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete 300x220 mm egy 350x250 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Szekszárd), nagyközségeit (Dunaföldvár, Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Tamási), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai nagyjából azonosak a maiakkal, vasútvonal-hálózatában sem történt komoly változás, leszámítva a pécsi vonal későbbi kétvágányúvá építését, illetve a Bátaszék-Pécsvárad vasútvonal későbbi felszámolását. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati és vízrajzi részleteket is közzétesz, egyes hegycsúcsok mellett magassági adatokkal. A vármegye bányáit, kőfejtőit és várromjait piktogramok jelölik. Jelmagyarázat a bal sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal, hátoldalán kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407615.jpg)
![[Térkép] Nógrád vármegye térképe. Mérték: 1:270,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország északi határa menti hegyvidéki megyénk területe az I. bécsi döntés nyomán erősen kibővült. A megye történelmi területét ábrázoló térképünkön az egykori megye bő háromnegyede már az anyaországhoz tartozik, a határon belüli területek járásonként elkülönülő színkódolással szerepelnek, a szlovák oldal járásbeosztása jelöletlen. Megyénk a Börzsöny keleti felét is birtokolja, Nógrádverőcénél dunai kijárattal, a Börzsöny nyugati felét azonban átadta a bécsi döntés nyomán felálló új közigazgatási egységnek, a Léva székhellyel kialakított Bars és Hont megyének. Térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye fő közlekedési útvonala a Zagyva mentén a salgótarjáni bányavidéket elérő kétvágányú vasútvonal, egyvágányú vasútként működik a Vácról Drégelypalánkon át Balassagyarmatot, Szécsényt és Losoncot elérő szárnyvonal, úgyszintén megépült már a Balassagyarmatnak tartó Galga menti vasút. A megye fő közútja a mai 2-es főút nyomvonalával azonos, csak az nem Ipolyságot, hanem a megyeszékhelyt, Balassagyarmatot célozza meg, majd halad tovább Losonc felé. A Cserhát közúti hálózata térképünkön tekervényes, alsóbbrendű utakból áll, ez manapság sincs másként. Térképünk a korabeli településhálózatot is jelzi: rendezett tanácsú városain (Balassagyarmat, Salgótarján) kívül feltűnnek nagyközségei (Romhány, Szécsény, Nógrádszakál, Losonc, Fülek), kisközségei és egyéb lakott helyei. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk az Ipolyra, Zagyvára és mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Börzsönyre, Cserhátra, Karancs-Medvesre, Cseres-hegységre való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adataival. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, fürdőit és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407625.jpg)
![[Térkép] Csongrád vármegye közigazgatási térképe (a délvidéki bevonulást követően) Tervezte: Tallián Ferenc. Mérték: 1:400,000. (1941 körül). [Budapest, 1941 körül]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 220x235 mm egy 270x285 mm méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Csongrád vármegye közigazgatási beosztásának egy rövid ideig, mindössze három évig, 1941-1944 között fennálló változatát mutatja be. A Tisza két partján helyet foglaló Csongrád megye, jóllehet az ország szívében feküdt, a trianoni döntés következtében területi veszteségeket szenvedett el, ám területi veszteségeit úgyszólván teljes egészében visszanyerte az 1941. áprilisi délvidéki bevonulást követően. Horgos környéke ekkor került mintegy három évre az ország, és ezzel együtt Csongrád megye birtokába. (A Jugoszlávia elleni hadművelet összesen öt megye területét növelte meg, Vas, Zala, Baranya, Bács-Bodrog és Csongrád megye területét, ezek közül a csongrádi területnövekmény volt a legszerényebb; a háború után valamennyi terület visszakerült a jugoszláv államhoz.) Térképünk az átmenetileg kiegészült vármegye teljes területének járásbeosztását, vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, domborzati és vízrajzi részleteit teszi közzé. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Enyhén foltos térképünkön felül apró szakadásnyomok, melyek az oldaltükröt nem érintik, hátoldalán régi kereskedői bélyegzéssel. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409050.jpg)
![[Térkép] Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:250,000. (1937). [Budapest], 1937. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati, vízrajzi és közlekedésföldrajzi részleteket is feltüntető megyei térképünk a M. kir. Állami Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Egyesített megyénk 1923-ban alakult Komárom és Esztergom megye Trianon után megmaradt részeiből. Jóllehet térképünk az eredendően a Duna mindkét oldalára kiterjedő két megye teljes történelmi területét ábrázolja, színkódolt járásbeosztás csak a magyar közigazgatás kezelésében maradt déli részen látható, az északi rész színezetlenül maradt. És bár az 1938. novemberi első bécsi döntéssel az északi járások: a csallóközi, udvardi, valamint a párkányi járás is hiánytalanul visszatért a megyékhez, 1937 folyamán készült térképünk ezt még nem ábrázolhatja. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Esztergom és Komárom; ugyanakkor a jelentős kulturális potenciállal bíró város, Tata és a gazdasági szempontból számottevő települések: Dorog, Tokod, Tatabánya, Bánhida és Kisbér térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számítanak. Térképünk a komoly ásványkincskészlettel bíró Vértesre és Gerecsére, valamint a Pilisre való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati részleteket is tartalmaz, a számottevő szénbányák és kőfejtői esetében piktogramos jelöléssel. Feltűnnek a megye egy- és kétvágányú vasútvonalai; állami (elsőrendű), törvényhatósági (másodrendű) és községi (harmadrendű) közútjai is. Turisztikai részleteket osztanak meg a fontosabb kápolnákat, emlékműveket, várromokat és barlangokat és hegycsúcsokat jelölő piktogramok. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409048.jpg)
![[Térkép] Komárom vármegye közigazgatási térképe (az első bécsi döntést követően) Tervezte: Tallián Ferenc. Mérték: 1:400,000. (1941 körül). [Budapest, 1941 körül]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 260x335 mm méretű térképlapon. Közigazgatási és közlekedésföldrajzi térképünk Komárom vármegye területének egy ritkán látható, mindössze hat évig, 1938-1944 között fennálló változatát mutatja be. Az eredendően a Duna két partján helyet foglaló Komárom megye a trianoni döntés nyomán elvesztette területe északi felét. A jelentős csonkításon áteső vármegye megmaradt területét az 1923-as megyerendezés során egyesítették a hasonló sorsú szomszédos vármegye megmaradt területével, így hozták létre az új megyét, "Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye" címmel, Esztergom székhellyel. Mint az köztudott, az 1938. novemberi I. bécsi döntés a Felvidék déli, döntően magyarok lakta sávját visszajuttatta az anyaországhoz. Komárom és Esztergom megye sorsa ekkor szétvált, és míg Esztergom vármegye eredeti területét vette vissza, Komárom megye saját egykori területein kívül a pozsonyi hídfő kivételével Csallóköz csaknem teljes területét is elnyerte, megnövekedve a teljes formájában visszavehetetlennek ítélt Pozsony vármegye két járásának, somorjai és dunaszerdahelyi járásának területével. Térképünk az így létrejött vármegye teljes területének járásbeosztását, vasút- és közúthálózatát, településhálózatát, domborzati és vízrajzi részleteit teszi közzé. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban. Térképünk bal szélén apró, az oldaltükröt nem érintő sérülés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409049.jpg)
![[Térkép] Fejér vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 300x220 mm egy 350x245 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Dunántúl szívében található, észak-déli irányban hosszan elnyúló megyénket a trianoni határmódosítások és az 1938-1941 közötti bővülések nem érintették; alakja később, az 1950-ös megyerendezés során is csak kissé módosult: délnyugaton kiegészült Veszprém megye egykori enyingi járásával, nyugaton pedig átadta Inota települést Veszprém megyének. A megye alakja máskülönben változatlan maradt. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött, Bicske-Székesfehérvár vonalát az utóbbi évtizedekben veszítette el. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a törvényhatósági jogú város, Székesfehérvár; megyénk területén a jelentősnek mondható települések közül Mór, Bicske, Martonvásár, Dunapentele (a jövőbeli Dunaújváros) és a vasúti csomópont Sárbogárd térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Velencei-hegységre és a Vértesre, Etyeki-dombságra való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is tartalmaz. Piktogramok jelzik a megye várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409047.jpg)
![[Térkép] Veszprém vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Dunántúl szívében található, nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló megyénket a trianoni határmódosítások és az 1938-1941 közötti bővülések nem érintették. Megyénk alakja azonban erősen eltér mai alakjától: az 1950-es megyerendezések során keleten némely területeit elvesztette (a Siófokot és Balatonvilágost is magába foglaló, Balaton alá nyúló enyingi járás egészét, valamint a zirci járás északkeleti negyedét), cserébe Zala megye rovására kiegészült a balatonfüredi, a tapolcai, a sümegi, és 1978-ig a keszthelyi járással. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött, észak-bakonyi vasútját pedig napjainkban veszítette el. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Veszprém és Pápa; a jelentős turisztikai, kulturális hagyománnyal vagy ipari potenciállal bíró városi települések: Balatonalmádi, Siófok és Zirc; Várpalota és Ajka térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye hegyvidéki alkatára való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Piktogramok jelzik a megye gazdasági és kulturális erőforrásait: bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409046.jpg)
![[Térkép] Somogy vármegye térképe. Mérték: 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Észak-déli irányban elnyúló dél-dunántúli vármegyénket nem érintette az 1941. áprilisi hadműveletek egyike sem, míg Vas és Zala megyét a Mura vidéki és Muraközi, Baranyát pedig a délvidéki bevonulás bővítette, Somogy megye megmaradt hagyományos határvonalai között, a Balatontól a Dráva folyásáig terjedő, vizek járta dombvidéken, kaposvári megyeszékhellyel. A megye alakja később is csak csekély változásokon ment keresztül: az 1950-es megyerendezés során délkeleten elvesztette szigetvári járását, cserébe kiegészült Siófokkal, illetve elnyerte Balatonvilágos-Balatonakali területét. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött. Megyénk települései közül kiemelkedik a megye egyetlen rendezett tanácsú városi ranggal bíró városa, Kaposvár; Balatonboglár és Balatonlelle, Marcali, Nagyatád, Barcs és Szigetvár térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Dokumentumunkon nem mellesleg jól tanulmányozható Somogy megye földrajzi és társadalmi okokból kialakult, jellegzetesen aprófalvas településszerkezete. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye dombvidéki alkatára való tekintettel domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán apró foltossággal és kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409045.jpg)
