[Térkép] Heves vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest...

[Térkép] Heves vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941).
[Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 300x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon.
Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az alföldi és hegyvidéki járásokkal egyaránt bíró Heves megye soha nem számított határ mentinek; térképünk idején és ma is északról Nógrád, illetve Borsod megye határolja, így megyénk területét az első bécsi döntés jelentette országbővülés nem érintette. Megyénk alakja markánsan eltér mai állapotától, a háború után hatvani járásának exklávéját, a pásztói járást Nógrád, tiszafüredi járását Szolnok megyéhez csatolták. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Eger, Gyöngyös), nagyközségeit (Hatvan, Pásztó, Heves, Füzesabony, Poroszló és Tiszafüred), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Mátra és a Bükk jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is hoz, ez utóbbit hegycsúcsmagasságokkal kiegészítve. Feltűnő részlet, hogy a turisztikai szempontból ekkoriban már kiemelt területnek számító Kékesre elsőrendű műút vezet fel, a Kékes magasságát viszont a szokásos adattal szemben csupán 1010 m-ben állapítja meg (a korabeli turisztikai képeslapok is ezt az adatot közlik). A megye bányáit, műemlékeit és várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés.
Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.