Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. König Sigismund und seine Zeit. Zsigmond király halálának 500 éves évfordulóján kiadja Budapest Székesfőváros. 92 képpel. Bp., 1937., Budapest Székesfőváros, (Bp. Székesfőváros Házinyomdája), 6+246 p. + XXXVI (fekete-fehér képtáblák) t. Késöbbi félvászon-kötés, az eredeti illusztrált borítót a borítóra kasírozták, jó állapotban
Budapesti Történeti Múzeum Az utolsó magyar királykoronázás képeiKiállítás a Budapesti Történeti Múzeum metszettárában 1996. március 19-július 28. 28p.
Bruno Cattero (Hrsg.): Modell Deutschland - Modell Europa. Probleme, Perspektiven. Europa - und Nordamerika-Studien Band 4. Opladen, 1998., Leske + Budrich. Német nyelven. Kiadói papírkötés.
Decsy Sámuel: A' Magyar Szent Koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája. Értékőrző könyvtár. Bp., 2008, Kossuth, (Debrecen, Alföldi Nyomda-ny.), 1 (címkép) t. +8+589 p.+XXXIX t. +2 (Monok István előszava) sztl. lev. A bécsi 1792-es Alberti Ignácz-féle kiadás fakszimile kiadása. Kiadói aranyozott egészműbőr-kötés.
Pór Antal: Aeneas Sylvius. II. Pius pápa. Élet- és korrajz. Házi könyvtár. XXXIII. Bp., 1880., Szent-István-Társulat, VI+6+384p. Korabeli félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerincen és a táblákon kis sérülésekkel.
[Folyóirat, 1956.] Soha többé! A Szabad Nép lapszáma Rajk László újratemetése alkalmából. (1956. október 6.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. A Szabad Nép délutáni lapszáma Rajk László újra temetéséről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. Lapszámunk sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, egyben ígéretet tesz arra, hogy a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségekre soha többé nem kerül sor. A masszívan kommunista irányzatú Szabad Nép hasábjain gyakorolt önkritika és megbánás első látásra különösnek tűnik, megértésükhöz több tényezőt érdemes számba venni. 1953 tavaszán meghalt Sztálin, ezzel pedig magyarországi helytartójának, Rákosi Mátyásnak pozíciója megrendült, helyére Nagy Imrét nevezték ki. A párton belüli rákosista-sztálinista erők számára a legnagyobb döfést azonban nem is Nagy Imre kinevezése, hanem az SZKP XX. kongresszusa hozta el. Az 1956 februárjában megtartott moszkvai pártkongresszus titkosan tartott, ám kiszivárgott Hruscsov-beszéde mélyen elítélte a sztálinizmust, terrorisztikus módszereit, személyi kultuszát. A moszkvai szélfordulást megérző hazai kommunista vezetés ennek nyomán önkritikát gyakorolt, szembefordult Rákosival, semmisnek nyilvánította 1949. évi ítéleteit, Rajk Lászlót és társait pedig rehabilitálta, és intézkedett újra temetésükről. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk nyitóoldalán a rehabilitált Rajk Lászlónak és társainak portréja, a belív oldalain életrajzuk, valamint a megbánás hangján fogalmazott vezércikk. 1956-os összefüggései miatt történelmi jelentőségű lapszám. A lapszéleken kisebb hiányok, sérülések, szakadásnyomok, a hajtások mentén repedések. Korának megfelelő állapotú lapszám.
[Folyóirat, 1956.] Új Magyarország. A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) napilapja. Főszerkesztő: Féja Géza. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. (Budapesti Lapnyomda). 4 p. Folio. A népi írók által 1939-ben alapított Nemzeti Parasztpárt a koalíciós idők fontos szereplője volt, azonban a fordulat évét követően felmorzsolódott és ellehetetlenült. Egyes balszéli politikusai pozíciókat is kaptak a diktatúra kormányaiban, a párt maga azonban csak névleges szerepet játszott. A párt Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza és Bibó István fémjelezte irányzata az 1956-os forradalom napjaiban Petőfi Párt néven újjáalakult, Új Magyarország címen pedig november 2-án meg is jelent hivatalos lapja. Lapszámunk vezércikkében Németh László programot hirdet, amely elítéli a földosztás követő kisbirtokos parasztság nevében elítéli mezőgazdasági kollektivizálás tájidegen és erőszakolt gyakorlatát, és elhelyezi pártját a kialakuló pártrendszerben. A Petőfi Párt a hazafias agrárbaloldal irányzatát képviseli, és szövetséget keres bármely irányzattal, amely nem kíván visszatérni a nagybirtokrendszert feltételező kapitalista gazdasági rendhez. Nagy Imre kormányát támogató parasztpárti lapunk saját álláspontján túl döntően a forradalom híreit teszi közzé. A tartalomból: Németh László: Pártok és egység -- Féja Géza: A Duna völgyében csoda történt -- Tiszta beszéd. Tamási Áron nyilatkozata -- Püski Sándor nyilatkozata a Petőfi Párt Irányító Testülete szerepéről -- Kovács Béla rádiónyilatkozata -- Nagy Imre rádiószózata -- A Petőfi Párt ideológiája Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Móricz Zsigmond könyveiben található meg -- A kormány kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét. Lapunk a tájékoztatás teljessége kedvéért közzéteszi Mindszenty bíboros üzenetét is. Példányunk nyitóoldalán apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
Marczell Ágoston - Szegedi Tasziló: Az antik világ és a keresztény Európa története a magyarok honfoglalásáig. A gimnáziumi és leánygimnáziumi IV. osztály számára. Bp., 1938., Szent István Társulat, 1-141 p.+4 (egy egészoldalas, 3 kihajtható térkép) t. +[145]-148 p. Fekete-fehér illusztrációkkal. Átkötött félvászon-kötés, néhány ceruzás bejelöléssel.
Balogh Albin: Magyarország történelme. A gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, és leányközépiskolák III., a lánykollégiumok IV. osztálya számára. Bp., 1931., Szent István-Társulat, 155 p.Fekete-fehér illusztrációkkal. Átkötött félvászon-kötés, néhány ceruzás bejelöléssel.;
Biró Béla: Műalkotások könyve I. köt. A középiskolák III-IV. osztálya számára. Bp., 1933, Szent István-Társulat, 119 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Átkötött félvászon-kötés.
Magyar diplomácziai emlékek az Anjou-korból. I. köt. Szerk.: Wenzel Gusztáv. Magyar Történelmi Emlékek. Monumenta Hungariae Historica. IV. osztály: Diplomacziai emlékek I. Országgyűlési emlékek. Bp., 1874, MTA, (Athenaeum-ny.), XXX+2+423 p. Korabeli átkötött félvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kopott borítóval, a borítón címkével, régi intézményi bélyegzésekkel.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat, 1956.] Soha többé! A Szabad Nép lapszáma Rajk László újratemetése alkalmából. (1956. október 6.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. A Szabad Nép délutáni lapszáma Rajk László újra temetéséről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. Lapszámunk sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, egyben ígéretet tesz arra, hogy a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségekre soha többé nem kerül sor. A masszívan kommunista irányzatú Szabad Nép hasábjain gyakorolt önkritika és megbánás első látásra különösnek tűnik, megértésükhöz több tényezőt érdemes számba venni. 1953 tavaszán meghalt Sztálin, ezzel pedig magyarországi helytartójának, Rákosi Mátyásnak pozíciója megrendült, helyére Nagy Imrét nevezték ki. A párton belüli rákosista-sztálinista erők számára a legnagyobb döfést azonban nem is Nagy Imre kinevezése, hanem az SZKP XX. kongresszusa hozta el. Az 1956 februárjában megtartott moszkvai pártkongresszus titkosan tartott, ám kiszivárgott Hruscsov-beszéde mélyen elítélte a sztálinizmust, terrorisztikus módszereit, személyi kultuszát. A moszkvai szélfordulást megérző hazai kommunista vezetés ennek nyomán önkritikát gyakorolt, szembefordult Rákosival, semmisnek nyilvánította 1949. évi ítéleteit, Rajk Lászlót és társait pedig rehabilitálta, és intézkedett újra temetésükről. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk nyitóoldalán a rehabilitált Rajk Lászlónak és társainak portréja, a belív oldalain életrajzuk, valamint a megbánás hangján fogalmazott vezércikk. 1956-os összefüggései miatt történelmi jelentőségű lapszám. A lapszéleken kisebb hiányok, sérülések, szakadásnyomok, a hajtások mentén repedések. Korának megfelelő állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455770.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Új Magyarország. A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) napilapja. Főszerkesztő: Féja Géza. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. (Budapesti Lapnyomda). 4 p. Folio. A népi írók által 1939-ben alapított Nemzeti Parasztpárt a koalíciós idők fontos szereplője volt, azonban a fordulat évét követően felmorzsolódott és ellehetetlenült. Egyes balszéli politikusai pozíciókat is kaptak a diktatúra kormányaiban, a párt maga azonban csak névleges szerepet játszott. A párt Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza és Bibó István fémjelezte irányzata az 1956-os forradalom napjaiban Petőfi Párt néven újjáalakult, Új Magyarország címen pedig november 2-án meg is jelent hivatalos lapja. Lapszámunk vezércikkében Németh László programot hirdet, amely elítéli a földosztás követő kisbirtokos parasztság nevében elítéli mezőgazdasági kollektivizálás tájidegen és erőszakolt gyakorlatát, és elhelyezi pártját a kialakuló pártrendszerben. A Petőfi Párt a hazafias agrárbaloldal irányzatát képviseli, és szövetséget keres bármely irányzattal, amely nem kíván visszatérni a nagybirtokrendszert feltételező kapitalista gazdasági rendhez. Nagy Imre kormányát támogató parasztpárti lapunk saját álláspontján túl döntően a forradalom híreit teszi közzé. A tartalomból: Németh László: Pártok és egység -- Féja Géza: A Duna völgyében csoda történt -- Tiszta beszéd. Tamási Áron nyilatkozata -- Püski Sándor nyilatkozata a Petőfi Párt Irányító Testülete szerepéről -- Kovács Béla rádiónyilatkozata -- Nagy Imre rádiószózata -- A Petőfi Párt ideológiája Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Móricz Zsigmond könyveiben található meg -- A kormány kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét. Lapunk a tájékoztatás teljessége kedvéért közzéteszi Mindszenty bíboros üzenetét is. Példányunk nyitóoldalán apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455816.jpg)
![Vegyes iskolai tankönyv tétel, 3 db: Marczell Ágoston - Szegedi Tasziló: Az antik világ és a keresztény Európa története a magyarok honfoglalásáig. A gimnáziumi és leánygimnáziumi IV. osztály számára. Bp., 1938., Szent István Társulat, 1-141 p.+4 (egy egészoldalas, 3 kihajtható térkép) t. +[145]-148 p. Fekete-fehér illusztrációkkal. Átkötött félvászon-kötés, néhány ceruzás bejelöléssel. Balogh Albin: Magyarország történelme. A gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, és leányközépiskolák III., a lánykollégiumok IV. osztálya számára. Bp., 1931., Szent István-Társulat, 155 p.Fekete-fehér illusztrációkkal. Átkötött félvászon-kötés, néhány ceruzás bejelöléssel.; Biró Béla: Műalkotások könyve I. köt. A középiskolák III-IV. osztálya számára. Bp., 1933, Szent István-Társulat, 119 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Átkötött félvászon-kötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3505178.jpg)
