Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz vagy A három jómadár. Nestroy bohózatos mesejátéka (1833). Három felvonás (előjáték és kilenc kép). A mai színpadra átírta és versbe szedte - -. Bp., 1943, szerzői kiadás, 163 p. Első kiadás. Kartonált papírkötésben, kissé sérült, foltos borítóval.
Babits Mihály hátrahagyott versei. Sajtó alá rendezte: Illyés Gyula. [Bp., 1941], Nyugat, 54+[2] p. Egyetlen kiadás. Kolofon: "Babits Mihály Hátrahagyott versei című műve 2000 számozott példányban készült. A könyv kiállítását Lengyel Lajos tervezte. A nyomás és kötés munkáját a Hungária Nyomda végezte. Ez a 138. számú könyv." Kiadói félvászon-kötés, kissé foltos borítóval, kissé fakó gerinccel.
Gagyhy Dénes: Mária nővé. Protestáns család és iskola I. évfolyam 8 szám. Szentgotthárd, 1911, Wellisch Béla. Kiadói egészvászon kötés, kopottas állapotban.
Urbanitzky, Grete von: A nagy álom. Bp., 1943, Keresztes Könyvkiadó. Kiadói félvászon kötés, kissé kopottas állapotban.
Grete von Urbanitzky (1891-1974) neves osztrák írónő egyetlen magyarul kiadott, eredetileg 1942-ben Bernben megjelent könyve magyar kapcsolódású. "Roykó Sámuel tiszaújlaki gyógyszerésznek, Kossuth Lajos barátjának izgalmas élettörténetét mondja el a regény. Azt, hogy miképpen keveredett világhírbe az ugocsamegyei sárfészek III. Napóleon hegyes bajusza, illetve a tiszaújlaki bajuszpedrő által"- olvasható a Film Színház Irodalom 1943. december 16-i számában. Roykó Sámuel valós személy volt, és valóban az általa készített világhíres bajuszpedrőt használta III. Napóleon is. Az újságíró éppen ezért elutazott Tiszaújlakra, felkereste a patikát, amelyet akkor Roykó János vezetett, aki elmondta: "Én még németben olvastam a könyvet, s mondhatom, hogy rendkívüli módon érdekelt. Ez nem is csoda, hiszen szépapám a regény hőse, Roykó Sámuel, a tiszaújlaki bajuszpedrő feltalálója. Az ő alakja híven tükröződik vissza a történetből, bár a többi alakok a költészet szüleményei. De az egész történet magva és lényege, sőt a hangulata is megfelel a valóságnak." Urbanitzky 1936-ban Párizsban telepedett le, majd 1939-től vagy 1940-től Svájcban élt, és Genfben hunyt el.
Lendvai István: A harmadik Magyarország. Jóslatok és tanulságok. Bp., 1921, Pallas. Fénymásolat borító és címlap, újrakötött félvászon kötés, kopottas állapotban.
Fekete István 3 műve: Hú, Barangolások, A koppányi aga testamentuma. Bp., 1969-1971, Móra. Kiadói félvászon-kötések, a Hú kissé szakadozott szélű kiadói papír védőborítóban, kopott borítókkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.