Leidenfrost Gyula (1885-1967): Keserű tenger. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,[1936], Franklin. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kopásnyomokkal a gerincen és a hátsó kötéstáblán,
[Agostini, Alberto Maria de (1883-1960)] Alberto M. De Agostini: Tíz esztendő a Tűzföldön. Fordította: Cholnoky Béla. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,én., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), 209+2 p.+28 t. +2 (kihajtható térképek) t. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötés, kopott borítóval, térkép-melléklet nélkül.
Szlávik Mátyás Divald Károly: A Magas Tátra ? Die Hohe Tatra ? Wysokie Tatry A Magyarországi Kárpát Egyesület támogatásával. [A fürdők szövegét írta: Szlávik Mátyás. Három nyelvű: Magyar, német és szlovák bevezetőkkel és képaláírásokkal.] Eperjes, [1913.] Magyarországi Kárpát Egyesület ? Divald Grafikai. Intézet. [10] p. 32 t. (Divald Károly fényképfelvételei), [4] 127 p. (Fürdők, nyaraló telepek, üdülő helyek, menházak ismertetése szövegben és képekben. Lapszámozáson belül Divald Károly 27 egész oldalas fényképfelvételével), [4] p. (hirdetések). Kiadói, illusztrált, haránt alakú, sérült papírborítóban, néhány lapon folttal 23x30 cm
Barátosi Balogh Benedek: Séta a világ körül. Szerk.--. Bp.,(1907),Magyar Kereskedelmi Közlöny, 480 p. Harmadik kiadás. Gazdagon illusztrálva, képekkel, térképpel, litho elülső szennylappal. Kiadói, díszes, aranyozott, festett, dombornyomásos egészvászon kötésben, szép állapotban
György Endre (szerk.): Amíg városatya lettem... A főváros tisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajz-gyűjteménye. ALÁÍRT! Bp., 1930, Bíró Miklós. Eredeti borítóval újrakötött papírkötés, foltos, ázásnyomos lapok, viseltes állapotban.
Adam Bujak: The Royal Cracow. Introduction by prof. Jan. K. Ostrowski. Krakow, én., "Bialy Kruk". Angol nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban.
A Szent Margitszigeti premontrei templom. Budapest, 1932. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (M. Kir. Állami Nyomda). 45 + [1] p. + 5 t. (feliratozott hártyapapírral védett tábla). Egyetlen kiadás. A 13. század Margitszigetén két jelentős egyházi épületcsoportot emeltek, az évszázad közepén a premontrei rend konventet (kolostort) épített, 1260 körül pedig létrejött az Árpád-házi Szent Margit ottani éveiről elhíresült domonkos apácakolostor is. A premontrei férfi konvent jelentősége a szigeten egyre jelentősebb adományhoz jutó apácakolostor miatt csökkent, a konvent a török időkben elnéptelenedett, az épület romba dőlt. Elsüllyedt harangját 1914-ban találták meg, a lelet nyomán a terület régészeti feltárását 1923-ban kezdeményezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Az ásatások nyomán Zielinski Szilárd és Lux Kálmán tervei szerint 1930-1932 között építették újra az egykori premontrei kápolnát, újra szentelésére 1932-ben került sor, Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulója alkalmával, a kormányzó jelenlétében. Többszerzős tanulmánykötetünk az épület történetébe, építészeti részleteibe avat be, illetve ünnepi beszédet közöl. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Poss.: Lechner Jenő (1878-1962) építész, építészettörténész mérnöki irodája. Festett, illusztrált kiadói zsákvászon kötésben. Jó példány.
A Magas-Tátra részletes kalauza. I. kötet. Szerkesztette Vigyázó János és Hefty Gy. Andor. Budapest, 1917. "Turistaság és Alpinizmus" (Wessely és Horváth nyomdai műintézete, Pécs). VIII + 403 + [21] p. A hazai turistáskodás és hegyvidéki gyógyüdülés bölcsőjének számító Magas-Tátra az 1880-as évektől a hazai idegenforgalmi fejlesztések kitüntetett terepe volt. Tételünk - mely a háromkötetes sorozat magában is megálló, bevezető része - a Magas-Tátra általános jellemzését tűzte ki célul; szerepelnek itt geológiai, meteorológiai, botanikai és zoológiai, történelmi, demográfiai és néprajzi, kutatástörténeti részletek. Az általános jellemzés után következő idegenforgalmi rész elsőként a hegyekre, a túrák szépségeire, a túrázás veszélyeire koncentrál, majd a túrák kiindulópontjául, illetve a magashegységi üdülés központjaiként szolgáló települések részletes ismertetője következik. A bevezető kötet természetesen az üdülőközpont megközelíthetőségével és távíró-kapcsolataival is foglalkozik, autóutasok és autóversenyzők (!) számára pedig több útvonalat is ajánl a Tátra megközelítésére. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas illusztrációkkal, térképvázlatokkal. A munka első kiadása 1914-ben jelent meg. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, illusztrált kiadói tokban. Jó példány.
Ortvay Tivadar: A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Történet-topográfiai tanulmány. Egy térképpel. Budapest, 1890. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 84 p. + 1 térkép. Egyetlen önálló kiadás. Ortvay Tivadar (1843-1916) történész, földrajztudós, római katolikus pap, Magyarország egyházi földrajzának kutatója. Két részből álló előadásában előbb a pécsi egyházmegye alapítólevele eredetiségének kérdését kutatja, majd az alapítólevél nyomán az egyházmegye egykori határainak rekonstruálását kísérli meg, ez utóbbinak eredményét a hozzáfűzött térképen szemlélteti. A címlapon és néhány levélen régi gyűjteményi bélyegzés. [Értekezések a történelmi tudományok köréből. XIV. kötet, 8. szám.] Poss.: Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémia könyvtára. Fűzve, borító nélkül, gerincén papírcsíkkal megerősítve, márványmintás festésű lapszélekkel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Leidenfrost Gyula (1885-1967): Keserű tenger. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,[1936], Franklin. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kopásnyomokkal a gerincen és a hátsó kötéstáblán,](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354097.jpg)
![[Agostini, Alberto Maria de (1883-1960)] Alberto M. De Agostini: Tíz esztendő a Tűzföldön. Fordította: Cholnoky Béla. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,én., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), 209+2 p.+28 t. +2 (kihajtható térképek) t. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötés, kopott borítóval, térkép-melléklet nélkül.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3329364.jpg)
![Szlávik Mátyás Divald Károly: A Magas Tátra ? Die Hohe Tatra ? Wysokie Tatry A Magyarországi Kárpát Egyesület támogatásával. [A fürdők szövegét írta: Szlávik Mátyás. Három nyelvű: Magyar, német és szlovák bevezetőkkel és képaláírásokkal.] Eperjes, [1913.] Magyarországi Kárpát Egyesület ? Divald Grafikai. Intézet. [10] p. 32 t. (Divald Károly fényképfelvételei), [4] 127 p. (Fürdők, nyaraló telepek, üdülő helyek, menházak ismertetése szövegben és képekben. Lapszámozáson belül Divald Károly 27 egész oldalas fényképfelvételével), [4] p. (hirdetések). Kiadói, illusztrált, haránt alakú, sérült papírborítóban, néhány lapon folttal 23x30 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3386260.jpg)
![A Szent Margitszigeti premontrei templom. Budapest, 1932. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (M. Kir. Állami Nyomda). 45 + [1] p. + 5 t. (feliratozott hártyapapírral védett tábla). Egyetlen kiadás. A 13. század Margitszigetén két jelentős egyházi épületcsoportot emeltek, az évszázad közepén a premontrei rend konventet (kolostort) épített, 1260 körül pedig létrejött az Árpád-házi Szent Margit ottani éveiről elhíresült domonkos apácakolostor is. A premontrei férfi konvent jelentősége a szigeten egyre jelentősebb adományhoz jutó apácakolostor miatt csökkent, a konvent a török időkben elnéptelenedett, az épület romba dőlt. Elsüllyedt harangját 1914-ban találták meg, a lelet nyomán a terület régészeti feltárását 1923-ban kezdeményezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Az ásatások nyomán Zielinski Szilárd és Lux Kálmán tervei szerint 1930-1932 között építették újra az egykori premontrei kápolnát, újra szentelésére 1932-ben került sor, Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulója alkalmával, a kormányzó jelenlétében. Többszerzős tanulmánykötetünk az épület történetébe, építészeti részleteibe avat be, illetve ünnepi beszédet közöl. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Poss.: Lechner Jenő (1878-1962) építész, építészettörténész mérnöki irodája. Festett, illusztrált kiadói zsákvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3380310.jpg)
![A Magas-Tátra részletes kalauza. I. kötet. Szerkesztette Vigyázó János és Hefty Gy. Andor. Budapest, 1917. "Turistaság és Alpinizmus" (Wessely és Horváth nyomdai műintézete, Pécs). VIII + 403 + [21] p. A hazai turistáskodás és hegyvidéki gyógyüdülés bölcsőjének számító Magas-Tátra az 1880-as évektől a hazai idegenforgalmi fejlesztések kitüntetett terepe volt. Tételünk - mely a háromkötetes sorozat magában is megálló, bevezető része - a Magas-Tátra általános jellemzését tűzte ki célul; szerepelnek itt geológiai, meteorológiai, botanikai és zoológiai, történelmi, demográfiai és néprajzi, kutatástörténeti részletek. Az általános jellemzés után következő idegenforgalmi rész elsőként a hegyekre, a túrák szépségeire, a túrázás veszélyeire koncentrál, majd a túrák kiindulópontjául, illetve a magashegységi üdülés központjaiként szolgáló települések részletes ismertetője következik. A bevezető kötet természetesen az üdülőközpont megközelíthetőségével és távíró-kapcsolataival is foglalkozik, autóutasok és autóversenyzők (!) számára pedig több útvonalat is ajánl a Tátra megközelítésére. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas illusztrációkkal, térképvázlatokkal. A munka első kiadása 1914-ben jelent meg. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, illusztrált kiadói tokban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3360930.jpg)
![Ortvay Tivadar: A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Történet-topográfiai tanulmány. Egy térképpel. Budapest, 1890. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 84 p. + 1 térkép. Egyetlen önálló kiadás. Ortvay Tivadar (1843-1916) történész, földrajztudós, római katolikus pap, Magyarország egyházi földrajzának kutatója. Két részből álló előadásában előbb a pécsi egyházmegye alapítólevele eredetiségének kérdését kutatja, majd az alapítólevél nyomán az egyházmegye egykori határainak rekonstruálását kísérli meg, ez utóbbinak eredményét a hozzáfűzött térképen szemlélteti. A címlapon és néhány levélen régi gyűjteményi bélyegzés. [Értekezések a történelmi tudományok köréből. XIV. kötet, 8. szám.] Poss.: Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémia könyvtára. Fűzve, borító nélkül, gerincén papírcsíkkal megerősítve, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381773.jpg)
