N. Bartha Károly: A debreceni fésüsmesterség - Das Debrecener Kammacherhandwerk. Budapest, 1929. Studium Könyvkiadó Rt. - Kertész József ny., Karcag. 45 + [3] p. + X t. (5 kétoldalas táblán fésűipari ábrák). Egyetlen kiadás. N. Bartha Károly (1886-1956) debreceni néprajztudós, nyelvjáráskutató, főiskolai tanár. Kutatásai középpontjában a népi hitvilág és a helyi kisipar állt. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. VI. kötet, 22. füzet.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Sátoraljaújhely. A magyar végvárak egyik büszkesége. (Úti kalauz.) Sátoraljaújhely, (1932). "Zemplén" Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. [4] + 70 + [2] p. + 1 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. A fotóanyaggal kísért turisztikai kiadvány egy megcsonkított területű, ám szép reményű kisváros intézményhálózatát, látnivalóit és kulturális örökségét ajánlja a látogató figyelmébe. "A fényképfelvételek Ábrahám Gerő, Fest Zoltán és Lengyel Andor urak művészetét dicsérik". Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története 1869-1984. Sopron, 1984. Széchenyi Nyomda Soproni Üzeme. [4] + 100 p. Egyetlen kiadás. Szabó Jenő (1910-1993) soproni hivatalnok, jogász, helytörténész. Kismonográfiája a helyi lokálpatrióta egyesület évszázados történetébe vezet be, a kezdetektől a koalíciós idők végi feloszlatásig (a kommunista államhatalom ellenségként tekintett minden pártfüggetlen, alulról szerveződő társadalmi egyletre). Szabó Jenő áttekintése kitér arra, hogy a lokálpatrióták munkálatai egyesület híján sem szüneteltek, ám az 1980-as évek elején az Egyesület újjáalakulása biztató jövőt ígér. (Különlenyomat a Soproni Szemle 1983. évi 1-2. és 4. és 1984. évi 1. számából.) Fűzve, Sterbenz Károly grafikusművész színes rajzával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Lettrich Edit: Kecskemét és tanyavilága. (Dedikált.) Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 125 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Major Jenőnek szívélyes barátsággal: Lettrich Edit. 1968. VI. 12." Lettrich Edit (sz. 1925) geográfus településföldrajzi tanulmányát számos szövegközti ábra, térképvázlat, infografika kíséri. A munka rámutat a hagyományosan hatalmas pusztákkal és tanyavilággal körbevett Kecskemét városának társadalmi átalakulására, és amellett érvel, hogy a helyi ipar, élelmiszeripar és a szolgáltató ágazat fejlődése, illetve a nagyüzemi állattartás és mezőgazdaság térnyerése a városnak nem csupán társadalmát, hanem városszövetét is képes átalakítani. (Földrajzi tanulmányok. 9. szám.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Budapest, 1942. (Ciszterci Rend - Stephaneum Nyomda). 73 + [1] p. Egyetlen kiadás. A középkorban alapított zirci ciszterci apátság a XVI. században a protestáns fordulat, illetve a török hódítás nyomán megszűnt működni, a ciszterci szerzetesrendnek tagjai sem maradtak Magyarországon, birtokait pedig a Habsburg uralkodó a protestáns Podmaniczkyk számára utalta ki. A tridenti zsinat után, a 17. század elején a nagyrészt széthullott apátság ismét katolikus kézbe került, ám csak később, a 18. század elején került a ciszterci rend kezelésébe. A zirci apátság az újjáalapításkor a sziléziai heinrichaui monostor főhatósága alá került, ám a 18. század folyamán a zirci ciszterciek magyar érzelművé válva törekedni kezdtek a sziléziai főhatóságtól való függetlenedésre. A zirciek kapcsolatrendszere továbbá lehetővé tette, hogy II. József szerzetesrendi rendelkezéseit elkerüljék, a zirci apátság változatlanul tovább működhetett. A tanulmány szerint ez a zökkenőmentesség és folytonosság, valamint az apátság magyar szelleme tette lehetővé az osztrák befolyás korai, 19. század eleji lerázását, ami szokatlan jelenség a korban: a legtöbb szerzetesrend és apátság 1848-ig őrizte Habsburg-szimpátiáit. (Ciszterci doktori értekezések. 84. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. Egyházmegyei Könyvnyomda. 111 + [1] p. Egyetlen kiadás. Társadalomtörténeti keretbe ágyazott egyháztörténeti kismonográfiánk a Somló hegye alatt található Somlóvásárhelyi apácakolostor történetét tekinti át. A jeles szőlővidék mellett elterülő kolostor a középkorban a vármegye fontos hiteleshelye, azaz oklevélkiadásról gondoskodó adminisztrációs központja volt. A kolostor birtokai miatt folyamatos harcban állt a helyi társadalom ellenérdekelt csoportjaival, a kolostor közösségéről pedig tudni való, hogy az évszázadokon át bencés apácakolostor rossz hírbe keveredett, így 1511-től tagságát széttelepítették, a kolostort pedig a premontrei rend kapta meg, majd később a klarissza apácák. Függelékben válogatás a kolostor irataiból és regesztáiból. Az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. (Közlemények Veszprémvármegye múltjából. 1. szám.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Fónod Gyula: Csabdi története. Az István Király Múzeum Közleményei B. sorozat 29. Székesfehérvár, 1970. + Szebényi Zsoltné(szerk.): A Somlyóról nézve. Csabdi, Vasztély. H.n., 2000. Kiadói papírkötés, kötetenként változó állapotban.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![N. Bartha Károly: A debreceni fésüsmesterség - Das Debrecener Kammacherhandwerk. Budapest, 1929. Studium Könyvkiadó Rt. - Kertész József ny., Karcag. 45 + [3] p. + X t. (5 kétoldalas táblán fésűipari ábrák). Egyetlen kiadás. N. Bartha Károly (1886-1956) debreceni néprajztudós, nyelvjáráskutató, főiskolai tanár. Kutatásai középpontjában a népi hitvilág és a helyi kisipar állt. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. VI. kötet, 22. füzet.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277308.jpg)
![Sátoraljaújhely. A magyar végvárak egyik büszkesége. (Úti kalauz.) Sátoraljaújhely, (1932). "Zemplén" Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. [4] + 70 + [2] p. + 1 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. A fotóanyaggal kísért turisztikai kiadvány egy megcsonkított területű, ám szép reményű kisváros intézményhálózatát, látnivalóit és kulturális örökségét ajánlja a látogató figyelmébe. "A fényképfelvételek Ábrahám Gerő, Fest Zoltán és Lengyel Andor urak művészetét dicsérik". Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277312.jpg)
![Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története 1869-1984. Sopron, 1984. Széchenyi Nyomda Soproni Üzeme. [4] + 100 p. Egyetlen kiadás. Szabó Jenő (1910-1993) soproni hivatalnok, jogász, helytörténész. Kismonográfiája a helyi lokálpatrióta egyesület évszázados történetébe vezet be, a kezdetektől a koalíciós idők végi feloszlatásig (a kommunista államhatalom ellenségként tekintett minden pártfüggetlen, alulról szerveződő társadalmi egyletre). Szabó Jenő áttekintése kitér arra, hogy a lokálpatrióták munkálatai egyesület híján sem szüneteltek, ám az 1980-as évek elején az Egyesület újjáalakulása biztató jövőt ígér. (Különlenyomat a Soproni Szemle 1983. évi 1-2. és 4. és 1984. évi 1. számából.) Fűzve, Sterbenz Károly grafikusművész színes rajzával illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277303.jpg)
![Lettrich Edit: Kecskemét és tanyavilága. (Dedikált.) Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 125 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Major Jenőnek szívélyes barátsággal: Lettrich Edit. 1968. VI. 12." Lettrich Edit (sz. 1925) geográfus településföldrajzi tanulmányát számos szövegközti ábra, térképvázlat, infografika kíséri. A munka rámutat a hagyományosan hatalmas pusztákkal és tanyavilággal körbevett Kecskemét városának társadalmi átalakulására, és amellett érvel, hogy a helyi ipar, élelmiszeripar és a szolgáltató ágazat fejlődése, illetve a nagyüzemi állattartás és mezőgazdaság térnyerése a városnak nem csupán társadalmát, hanem városszövetét is képes átalakítani. (Földrajzi tanulmányok. 9. szám.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3275995.jpg)
![Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Budapest, 1942. (Ciszterci Rend - Stephaneum Nyomda). 73 + [1] p. Egyetlen kiadás. A középkorban alapított zirci ciszterci apátság a XVI. században a protestáns fordulat, illetve a török hódítás nyomán megszűnt működni, a ciszterci szerzetesrendnek tagjai sem maradtak Magyarországon, birtokait pedig a Habsburg uralkodó a protestáns Podmaniczkyk számára utalta ki. A tridenti zsinat után, a 17. század elején a nagyrészt széthullott apátság ismét katolikus kézbe került, ám csak később, a 18. század elején került a ciszterci rend kezelésébe. A zirci apátság az újjáalapításkor a sziléziai heinrichaui monostor főhatósága alá került, ám a 18. század folyamán a zirci ciszterciek magyar érzelművé válva törekedni kezdtek a sziléziai főhatóságtól való függetlenedésre. A zirciek kapcsolatrendszere továbbá lehetővé tette, hogy II. József szerzetesrendi rendelkezéseit elkerüljék, a zirci apátság változatlanul tovább működhetett. A tanulmány szerint ez a zökkenőmentesség és folytonosság, valamint az apátság magyar szelleme tette lehetővé az osztrák befolyás korai, 19. század eleji lerázását, ami szokatlan jelenség a korban: a legtöbb szerzetesrend és apátság 1848-ig őrizte Habsburg-szimpátiáit. (Ciszterci doktori értekezések. 84. szám.) Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3279611.jpg)
![Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. Egyházmegyei Könyvnyomda. 111 + [1] p. Egyetlen kiadás. Társadalomtörténeti keretbe ágyazott egyháztörténeti kismonográfiánk a Somló hegye alatt található Somlóvásárhelyi apácakolostor történetét tekinti át. A jeles szőlővidék mellett elterülő kolostor a középkorban a vármegye fontos hiteleshelye, azaz oklevélkiadásról gondoskodó adminisztrációs központja volt. A kolostor birtokai miatt folyamatos harcban állt a helyi társadalom ellenérdekelt csoportjaival, a kolostor közösségéről pedig tudni való, hogy az évszázadokon át bencés apácakolostor rossz hírbe keveredett, így 1511-től tagságát széttelepítették, a kolostort pedig a premontrei rend kapta meg, majd később a klarissza apácák. Függelékben válogatás a kolostor irataiból és regesztáiból. Az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. (Közlemények Veszprémvármegye múltjából. 1. szám.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3277301.jpg)
