cca 1960-1990 Giovanni Battista Piranesi metszetei után, a XX. sz. második felében készült 22 db nyomat, papír, részben jelzett a nyomaton, 19x28 cm körüli méretekben.
[Folyóirat] ,,Jelentés a kozmoszból: Az ötödik szovjet űrhajós kering a Föld körül. Bikovszkij közérzete jó". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma az ötödik szovjet űrrepülésről, a Vosztok-5 űrhajó útjáról. Második kiadás. (VIII. évfolyam, 138. szám, 1963. június 14.) Budapest, 1963. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. Az 1962 augusztusában lezajlott űrrepülés 4, illetve 3 napig tartott, rádióüzenetek és egy igen rövid televíziós közvetítés is érkezett a földi irányítóközpontba. Illusztrált lapszámunk az 1963 nyarára tervezett ötödik űrrepülés első napjáról számol be. A többször elhalasztott kilövésre 1963. június 14-én reggel került sor, a délutáni megjelenésű Esti Hírlap így hírt tudott adni róla. Illusztrált magazinunk első oldalán Valerij Bikovszkij alezredes fényképe, utazása előtti sajtónyilatkozata, valamint a szovjet hírügynökség jelentése. A Vosztok-5 a szovjet űrprogramban meghonosodott szokás szerint második forgása során, a Szovjetunió felett rádióbeszélgetést folytatott Hruscsov első titkárral, melyet a jelen levő angol munkáspárti vezetők is hallottak. Lapszámunk a diadalittas nyilatkozatokon kívül semmilyen információt nem ad ki, nevezetesen arról, hogy a Vosztok-5-höz pár nap múlva csatlakozni fog a Vosztok-6 fedélzetén az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova, és szimultán repülést fognak végezni: a szovjet vezetés az űrprogram még meg nem valósított részleteiről szigorú hírzárlatot rendelt el. Lapszámunk további részében beszámoló az amerikai ,,négertüntetésről", illetve hazai rövidhírek, sporthírek. Jó állapotú lap.
[Folyóirat] ,,Együtt a világűrben az ötödik és a hatodik! Folytatódik Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós és V. Bikovszkij alezredes páros repülése a Föld körül. A világ népei köszöntik Valját, a hős szovjet lányt". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajók együttes repüléséről. (XXI. évfolyam, 140. szám, 1963. június 18.) Budapest, 1963. Szikra Lapnyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. Az 1962 augusztusában lezajlott űrrepülés 4, illetve 3 napig tartott, rádióüzenetek és egy igen rövid televíziós közvetítés is érkezett a földi irányítóközpontba. Illusztrált lapszámunk az 1963 nyarára tervezett ötödik és hatodik űrrepülés utolsó előtti napjáról számol be. A többször elhalasztott startra végül 1963. június 14-én és 16-án került sor: először Valerij Bikovszkij indult az űrbe a Vosztok-5, majd első női űrhajósként Valentyina Tyereskova követte a Vosztok-6 fedélzetén (lapszámunk nem említi, de két nap volt szükséges a kilövőállomás megtisztítására, illetve a szavatossági ideje határán levő második űrhajó előkészítésére). Az együttes keringés során az űrhajósok egymással, valamint a földi irányítóközponttal is váltottak rádióüzeneteket, illetve televíziós felvételek is készültek a népek ámulatára. Lapszámunk hosszan közli Valentyina Tyereskova és Hruscsov elvtárs beszélgetését, melyben az első női űrhajós forró üdvözletét küldi a pártnak és a szovjetrendszernek általánosságban. Hosszú riportot szentel az űrhajósok kiképzésének és kivonatolja a Tyereskova életrajzát. Majd további sajtószemle a világ minden tájáról. Az űrbeli táplálkozásáról és tisztálkodásáról, Tyereskova öltözködéséről további részletek. A magyar békekongresszus külön köszönti Tyereskovát (és a világbékét). Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Kering az űrtrió. Három ember a Voszhod fedélzetén. Üzenetek a világűrből" Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma a Voszhod-1 űrhajó, az első szovjet többszemélyes űrhajó útjáról, a hetedik szovjet űrrepülésről. (IX. évfolyam, 240. szám, 1964. október 12.) Budapest, 1964. Szikra Lapnyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. Az 1962 augusztusában lezajlott űrrepülés 4, illetve 3 napig tartott, rádióüzenetek és egy igen rövid televíziós közvetítés is érkezett a földi irányítóközpontba. 1963 júniusában a Vosztok-5 és a Vosztok-6 tartott több napos közös repülést. Bár a szovjet űrhajózás az addigi hat úttal számos tájékozódási, vezérlési, kommunikációs és egészségügyi kérdésre választ kapott, továbbra is megoldatlan maradt a többszemélyes űrutazás kérdése. Minthogy az amerikai űrprogram erősen beharangozta, hogy jövendőbeli Gemini-programjában többszemélyes űrutazást tervez, az amerikai elsőséget megakadályozandó Hruscsov első titkár parancsba adta, hogy még 1964 folyamán szovjet színekben végre kell hajtani az első többszemélyes űrutazást. A konstruktőröknek nem maradt ideje egy teljesen új űrhajó létrehozására, így a Vosztok-modellek áttervezése mellett döntöttek, és nem is két, hanem három embert, köztük két civilt kívántak feljuttatni az űrbe. Az űrhajó rendkívül szűk helynek bizonyult a három fős legénység számára, biztonsági megfontolásokat elvetve pedig - először az űrutazások történetében - szkafandert sem viseltek az űrhajósok és későbbi visszaemlékezések szerint az étkezés és az űrpelenka használata is komoly nehézségekbe ütközött az utazás során. Mind e nehézségekről azonban semmit nem említ az egykori diadalittas beszámoló, az Esti Hírlap délutáni napilap azon száma, amely az űrutazás megkezdésének napján jelent meg. A Voszhod-1 űrhajó 1964. október 12-én indult egynapos útjára, fedélzetén Vlagyimir Komarov parancsnokkal, Konsztantyin Feoktyiszov mérnökkel és Borisz Jegorov orvossal. Lapszámunk beszámol az első űrbeli, szakszerű orvosi vizsgálat megtörténtéről, portrét ad a három űrhajósról, közli nyilatkozataik hivatalos, a szovjet hírügynökség által jóváhagyott verzióját, és azzal a feltételezéssel él, hogy a Voszhod-1 akár 10-12 napig is keringhet az űrben. A valóság lapunk állításaira rácáfolt, a fölöttébb kényelmetlen utazás már másnap - feltehetően résztvevőik több értelmű megkönnyebbülésére - összesen 1 nap 17 perc keringés után véget ért; az űrutazás során az űrhajó 16 alkalommal kerülte meg a Földet. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A páros űrrepülés világraszóló sikere: A kozmosz két hőse egyszerre ért Földet". A Népszabadság politikai napilap ünnepi száma a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. (XX. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 16.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. 10 p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk nyitóoldalán a két űrhajósról készült telefonáló portré, melyeken a felirat szerint magával Hruscsov elvtárssal értekeznek. A belíven összefoglaló jelentés a kettős űrhajóútról, interjú gyanánt rövid kivonat a leszállóhelyen adott nyilatkozatokból, tudósítói jelentés a Szovjetunió népeinek határtalan lelkesedéséről, illetve a szovjet kormány felhívása a világ népeihez és kormányaihoz, melyben a tudományosan és technológiailag megalapozott szovjetrendszer magasztalása mellett a szokásos békeüzenetek is elhangzanak. Lapszámunk első nyolc oldalán árad az öröm, a lelkesedés és a tudományos társadalomátalakítási kísérletek igenlése. Hazai körképként magyar munkásokkal készített villáminterjúk a kozmikus hőstett jelentőségéről. A záróoldalakon a bonni militaristák mesterkedéséről írt leleplező cikk, valamint termelési riport egy hazai üzemből. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,Helyszíni riport a Földre szállás perceiről. 4 650 000 kilométeres utazás után Földet ért a két szovjet űrhajós. A kozmikus fivérek jól érzik magukat. Nyitva az út a Hold felé!". Az Esti Hírlap politikai napilap különkiadása a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. Második kiadás. (VII. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 15.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések alapján magasztalja és ismerteti a kettős űrutazást, ünnepli hőseit, illetve a szovjetrendszer nagyszerűségét. Az űrutazás témájában született moszkvai szavalókórus rövidhíre mellett jut hely a szovjet kormány békefelhívásának, a moszkvai metró méltatásának, illetve hazai rövidhíreknek. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A kozmosz új utasa: Nyikolajev űrpilóta. Első üzenet a Vosztok-3 fedélzetéről. 88,5 perc alatt a Föld körül" Az Esti hírlap politikai napilap lapszáma a harmadik szovjet űrrepülésről. (VII. évfolyam, 188. szám, 1962. augusztus 11.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket rendre szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést. Illusztrált lapszámunk első oldalán a Vosztok-3. fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnagy 1962. augusztus 11-én megkezdett utazásának részletei, illetve az utazás méltatása szovjet és nyugati szemszögből. Az utazás maga 1962. augusztus 15-én ért véget, 65 teljes fordulat után, sikeres landolással, hosszát pedig az magyarázza, hogy ezúttal az űrhajósok életfunkcióinak vizsgálaténak naplózása állt a küldetés középpontjában. Gagarin és Tyitov előző évi repüléseivel szemben a Vosztok-3 útja már csak egyetlen oldalnyi ismertetést kap lapszámunkban, a további oldalakon színházi és sporthírek, továbbá rövidebb riportok hazai, az űrutazáshoz érintőlegesen sem kapcsolódó térmákban. Jó állapotú lapszám.
[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] ,,Jelentés a kozmoszból: Az ötödik szovjet űrhajós kering a Föld körül. Bikovszkij közérzete jó". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma az ötödik szovjet űrrepülésről, a Vosztok-5 űrhajó útjáról. Második kiadás. (VIII. évfolyam, 138. szám, 1963. június 14.) Budapest, 1963. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. Az 1962 augusztusában lezajlott űrrepülés 4, illetve 3 napig tartott, rádióüzenetek és egy igen rövid televíziós közvetítés is érkezett a földi irányítóközpontba. Illusztrált lapszámunk az 1963 nyarára tervezett ötödik űrrepülés első napjáról számol be. A többször elhalasztott kilövésre 1963. június 14-én reggel került sor, a délutáni megjelenésű Esti Hírlap így hírt tudott adni róla. Illusztrált magazinunk első oldalán Valerij Bikovszkij alezredes fényképe, utazása előtti sajtónyilatkozata, valamint a szovjet hírügynökség jelentése. A Vosztok-5 a szovjet űrprogramban meghonosodott szokás szerint második forgása során, a Szovjetunió felett rádióbeszélgetést folytatott Hruscsov első titkárral, melyet a jelen levő angol munkáspárti vezetők is hallottak. Lapszámunk a diadalittas nyilatkozatokon kívül semmilyen információt nem ad ki, nevezetesen arról, hogy a Vosztok-5-höz pár nap múlva csatlakozni fog a Vosztok-6 fedélzetén az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova, és szimultán repülést fognak végezni: a szovjet vezetés az űrprogram még meg nem valósított részleteiről szigorú hírzárlatot rendelt el. Lapszámunk további részében beszámoló az amerikai ,,négertüntetésről", illetve hazai rövidhírek, sporthírek. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238699.jpg)
![[Folyóirat] ,,Együtt a világűrben az ötödik és a hatodik! Folytatódik Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós és V. Bikovszkij alezredes páros repülése a Föld körül. A világ népei köszöntik Valját, a hős szovjet lányt". A Népszabadság politikai napilap lapszáma a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajók együttes repüléséről. (XXI. évfolyam, 140. szám, 1963. június 18.) Budapest, 1963. Szikra Lapnyomda. 11 + [1] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. Az 1962 augusztusában lezajlott űrrepülés 4, illetve 3 napig tartott, rádióüzenetek és egy igen rövid televíziós közvetítés is érkezett a földi irányítóközpontba. Illusztrált lapszámunk az 1963 nyarára tervezett ötödik és hatodik űrrepülés utolsó előtti napjáról számol be. A többször elhalasztott startra végül 1963. június 14-én és 16-án került sor: először Valerij Bikovszkij indult az űrbe a Vosztok-5, majd első női űrhajósként Valentyina Tyereskova követte a Vosztok-6 fedélzetén (lapszámunk nem említi, de két nap volt szükséges a kilövőállomás megtisztítására, illetve a szavatossági ideje határán levő második űrhajó előkészítésére). Az együttes keringés során az űrhajósok egymással, valamint a földi irányítóközponttal is váltottak rádióüzeneteket, illetve televíziós felvételek is készültek a népek ámulatára. Lapszámunk hosszan közli Valentyina Tyereskova és Hruscsov elvtárs beszélgetését, melyben az első női űrhajós forró üdvözletét küldi a pártnak és a szovjetrendszernek általánosságban. Hosszú riportot szentel az űrhajósok kiképzésének és kivonatolja a Tyereskova életrajzát. Majd további sajtószemle a világ minden tájáról. Az űrbeli táplálkozásáról és tisztálkodásáról, Tyereskova öltözködéséről további részletek. A magyar békekongresszus külön köszönti Tyereskovát (és a világbékét). Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238706.jpg)
![[Folyóirat] ,,Kering az űrtrió. Három ember a Voszhod fedélzetén. Üzenetek a világűrből" Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma a Voszhod-1 űrhajó, az első szovjet többszemélyes űrhajó útjáról, a hetedik szovjet űrrepülésről. (IX. évfolyam, 240. szám, 1964. október 12.) Budapest, 1964. Szikra Lapnyomda. [4] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik (és negyedik) űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. Az 1962 augusztusában lezajlott űrrepülés 4, illetve 3 napig tartott, rádióüzenetek és egy igen rövid televíziós közvetítés is érkezett a földi irányítóközpontba. 1963 júniusában a Vosztok-5 és a Vosztok-6 tartott több napos közös repülést. Bár a szovjet űrhajózás az addigi hat úttal számos tájékozódási, vezérlési, kommunikációs és egészségügyi kérdésre választ kapott, továbbra is megoldatlan maradt a többszemélyes űrutazás kérdése. Minthogy az amerikai űrprogram erősen beharangozta, hogy jövendőbeli Gemini-programjában többszemélyes űrutazást tervez, az amerikai elsőséget megakadályozandó Hruscsov első titkár parancsba adta, hogy még 1964 folyamán szovjet színekben végre kell hajtani az első többszemélyes űrutazást. A konstruktőröknek nem maradt ideje egy teljesen új űrhajó létrehozására, így a Vosztok-modellek áttervezése mellett döntöttek, és nem is két, hanem három embert, köztük két civilt kívántak feljuttatni az űrbe. Az űrhajó rendkívül szűk helynek bizonyult a három fős legénység számára, biztonsági megfontolásokat elvetve pedig - először az űrutazások történetében - szkafandert sem viseltek az űrhajósok és későbbi visszaemlékezések szerint az étkezés és az űrpelenka használata is komoly nehézségekbe ütközött az utazás során. Mind e nehézségekről azonban semmit nem említ az egykori diadalittas beszámoló, az Esti Hírlap délutáni napilap azon száma, amely az űrutazás megkezdésének napján jelent meg. A Voszhod-1 űrhajó 1964. október 12-én indult egynapos útjára, fedélzetén Vlagyimir Komarov parancsnokkal, Konsztantyin Feoktyiszov mérnökkel és Borisz Jegorov orvossal. Lapszámunk beszámol az első űrbeli, szakszerű orvosi vizsgálat megtörténtéről, portrét ad a három űrhajósról, közli nyilatkozataik hivatalos, a szovjet hírügynökség által jóváhagyott verzióját, és azzal a feltételezéssel él, hogy a Voszhod-1 akár 10-12 napig is keringhet az űrben. A valóság lapunk állításaira rácáfolt, a fölöttébb kényelmetlen utazás már másnap - feltehetően résztvevőik több értelmű megkönnyebbülésére - összesen 1 nap 17 perc keringés után véget ért; az űrutazás során az űrhajó 16 alkalommal kerülte meg a Földet. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238709.jpg)
![[Folyóirat] ,,A páros űrrepülés világraszóló sikere: A kozmosz két hőse egyszerre ért Földet". A Népszabadság politikai napilap ünnepi száma a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. (XX. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 16.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. 10 p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk nyitóoldalán a két űrhajósról készült telefonáló portré, melyeken a felirat szerint magával Hruscsov elvtárssal értekeznek. A belíven összefoglaló jelentés a kettős űrhajóútról, interjú gyanánt rövid kivonat a leszállóhelyen adott nyilatkozatokból, tudósítói jelentés a Szovjetunió népeinek határtalan lelkesedéséről, illetve a szovjet kormány felhívása a világ népeihez és kormányaihoz, melyben a tudományosan és technológiailag megalapozott szovjetrendszer magasztalása mellett a szokásos békeüzenetek is elhangzanak. Lapszámunk első nyolc oldalán árad az öröm, a lelkesedés és a tudományos társadalomátalakítási kísérletek igenlése. Hazai körképként magyar munkásokkal készített villáminterjúk a kozmikus hőstett jelentőségéről. A záróoldalakon a bonni militaristák mesterkedéséről írt leleplező cikk, valamint termelési riport egy hazai üzemből. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238697.jpg)
![[Folyóirat] ,,Helyszíni riport a Földre szállás perceiről. 4 650 000 kilométeres utazás után Földet ért a két szovjet űrhajós. A kozmikus fivérek jól érzik magukat. Nyitva az út a Hold felé!". Az Esti Hírlap politikai napilap különkiadása a harmadik szovjet űrrepülés befejezéséről. Második kiadás. (VII. évfolyam, 191. szám, 1962. augusztus 15.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést, mégpedig két szovjet űrhajó, a Vosztok-3 és Vosztok-4 együttes részvételével. A Vosztok-3 1962. augusztus 11-én kezdte meg útját, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal, hozzá csatlakozott augusztus 12-i kilövésével a Pavel Popovicsot hordozó Vosztok-4. Az egymás melletti pályára állított két űrhajóról rádióüzenetek, sőt a Vosztok-4 fedélzetéről még három perc terjedelmű televíziós felvétel is érkezett, és négy, illetve három napi keringés után augusztus 15-én sikeresen landolt a két űrhajó. Illusztrált lapszámunk szovjet hírügynökségi jelentések alapján magasztalja és ismerteti a kettős űrutazást, ünnepli hőseit, illetve a szovjetrendszer nagyszerűségét. Az űrutazás témájában született moszkvai szavalókórus rövidhíre mellett jut hely a szovjet kormány békefelhívásának, a moszkvai metró méltatásának, illetve hazai rövidhíreknek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238694.jpg)
![[Folyóirat] ,,A kozmosz új utasa: Nyikolajev űrpilóta. Első üzenet a Vosztok-3 fedélzetéről. 88,5 perc alatt a Föld körül" Az Esti hírlap politikai napilap lapszáma a harmadik szovjet űrrepülésről. (VII. évfolyam, 188. szám, 1962. augusztus 11.) Budapest, 1962. Szikra Lapnyomda. [8] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. Újabb diadalnak számított szovjet oldalon - és a nyugati szorongás újabb epizódját szolgáltatta - az első űrrepülések sora, melyeket rendre szovjet űrhajósok hajtottak végre: a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett egy teljes fordulatot a Föld körül, majd 1961 augusztusában German Tyitov őrnagy is útnak indult a Vosztok-2 űrhajón, 25 óra idejű űrutazása alatt 17 teljes Föld-fordulatot megtéve. A harmadik űrrepülésre még merészebb tervet tűzött ki a szovjet vezetés: több napon át tartó keringést. Illusztrált lapszámunk első oldalán a Vosztok-3. fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnagy 1962. augusztus 11-én megkezdett utazásának részletei, illetve az utazás méltatása szovjet és nyugati szemszögből. Az utazás maga 1962. augusztus 15-én ért véget, 65 teljes fordulat után, sikeres landolással, hosszát pedig az magyarázza, hogy ezúttal az űrhajósok életfunkcióinak vizsgálaténak naplózása állt a küldetés középpontjában. Gagarin és Tyitov előző évi repüléseivel szemben a Vosztok-3 útja már csak egyetlen oldalnyi ismertetést kap lapszámunkban, a további oldalakon színházi és sporthírek, továbbá rövidebb riportok hazai, az űrutazáshoz érintőlegesen sem kapcsolódó térmákban. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238680.jpg)
![[Folyóirat] ,,A kozmosz Kolumbusa Moszkvában. Helyszíni tudósítás Gagarin ünnepléséről". Az Esti Hírlap politikai napilap lapszáma Jurij Gagarin őrnagy első űrutazásának megünnepléséről. (VI. évfolyam, 88. szám, 1961. április 15.) Budapest, 1961. Szikra Lapnyomda. [6] p. Folio. A második világháborút követően jelentős fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melyek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek volt az eredménye a nyugati világot sokkoló Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A nyugati világot főképpen azért sokkolta a több hónapig a Föld körül keringő szovjet műhold jelenléte, mert a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek között a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal született a Vosztok-1, az első embert szállító űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin másfél órás űrútjával. Lapszámunk ezúttal már nem az 1961. április 12-i másfél órás űrutazást méltatja, hanem a nyomában rendezett grandiózus ünneplést, Hruscsov és Gagarin közös képeivel, a szovjet közoktatás magasztalásával, illetve a világ minden részéről érkezett gratulációk szemlézésével. Lapszámunk ismételten megerősíti a szovjet értelmezést, miszerint (egyes rosszindulatú nyugati vélekedésekkel szemben) az űrutazás nem katonai, hanem pusztán tudományos célzatú volt, a Szovjetunió békeszózata is ennek jegyében hangzott el. Lapszámunk utolsó oldalán sporthírek és budapesti rövidhírek. Jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3238669.jpg)
