Molnár Gábor 2 dedikált kötete: Éjbe zuhant évek.; A csendes halál démona. Bp., 1973-1977, Szépirodalmi Könyvkiadó. Kiadói egészvászon-kötés / műbőr-kötés, kissé sérült kiadói papír védőborítóban. Mindkét kötet a szerző, Molnár Gábor (1908-1980) vadász- és útleírás-író, regényíró által dedikált.
Anar, [Rzajev Raszul-ogli]: Egy négyemeletes ház ötödik emelete. Fordította Vándor Anna. (A fordító által dedikált.) (Budapest, 1981). Európa Könyvkiadó (Alföldi Nyomda, Debrecen). 183 + [5] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: "András Katinak köszönettel és szeretettel: Vándor Anna. 1982. január". Anar Rjazev (sz. 1938) azeri író, novellista, forgatókönyvíró. Irodalmi írásokkal az 1960-as évektől jelentkezett, az azeri szovjet nagyvárosi lét tapasztalatait megszövegező regényei közül a Négyemeletes ház a szerző talán legnépszerűbbje. A szokatlanul erős női alakokat felvonultató, rosszul végződő szerelmi dráma eredeti nyelven 1974-ben jelent meg, azóta többször is filmre vitték. (Modern könyvtár, 444. kötet.) Prov.: András Katalin (1927-2023) pedagógus, népművelő, tankönyvíró, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium oktatója. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] "Harmadik napja tart a vegyes páros űrrepülése a Föld körül. Kedd estig Bikovszkij 71, Tyereskova 40 kört tett meg. A TASZSZ jelentései a két űrhajó útjáról". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 141. szám. (1963. június 19.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. 1963. június 19-i lapszámunk a közös űrrepülés utolsó napján keletkezett, a végeredmények, így a keringésszám, illetve leszállás részletei értelemszerűen hiányoznak még belőle, ám a lap diadalittas hangon számol be arról, hogy a már 71 Föld-fordulatot megtett Valerij Bikovszkij parancsnok rádióüzenetben kérelmezte felvételét az SZKP-ba; mely kérésnek az SZKP eleget is tett. A tett az első űrbeli pártfelvételi kérelem, mely egyből sikeresnek is bizonyult. Bikovszkij repülése ezzel együtt világcsúcs is. A lap megemlíti, hogy tévéközvetítés készült az űrkabinokból, illetve hosszasan idéz az első női űrhajósnak küldött forró üdvözletekből (gratulációkból). Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat] "Teljes siker! Bikovszkij 5 napi, Tyereskova 3 napi űrrepülés után épségben földet ért. Üdvözlet a Kozmosz hőseinek!". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 142. szám. (1963. június 20.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. Lapszámunk a kettős földetérést követő, így a visszatérés híreit és sajtónyilatkozatait is ismerteti. A tartalomból: Amíg a Vosztok földet ér... A visszatérés néhány műszaki problémája -- Helyszíni riport a kokcsetavi területről, ahol a két űrhajó földet ért -- A szovjet nép önfeledten ünnepel -- Hruscsov telefonbeszélgetése Tyereskovával és Bikovszkijjal földet érésük után -- A nemzetközi közvélemény csodálattal adózik a szovjet teljesítménynek -- Mi is büszkék vagyunk rájuk. Válogatás a szerkesztőséghez érkezett levelekből -- A Nők Világkongresszusa várja Valentyinát -- Dobi István és Kádár János távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez -- Az olasz kommunisták ellenzik a hivatalnok-kormányt -- Nagy-Britannia Kommunista Pártja: Választásokat most! -- Kennedy javaslatai a faji megkülönböztetés felszámolására. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, néhány lapszélen apró szakadásnyomokkal, az első levél szélén kisebb berepedéssel..
Pauler Ákos: Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. Budapest, 1925. Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Apostol Nyomda Rt.) VIII + 247 + [1] p. Egyetlen kiadás. Pauler Ákos (1876-1933) filozófus, egyetemi tanár több évtizedes logikai munkásságát kötetünkben összegzi. A logika osztályozó elveit a szerző a kötet második részében a tudományelméletre és az ismeretelméletre is kiterjeszti. A mű 1929-ben németül is megjelent. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. Korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.
Régi játékkártyák. Magyar és külföldi kártyafestés XV-XIX. század. Összeállította és magyarázó szöveggel ellátta Kolb Jenő. 510. számozott példány Bp., 1939, Hungária Nyomda. Kiadói félvászon kötés, hozzá az eredeti, sérült papírborító
Ábrahám Ambrus: Székely ének - székely élet. A szerző, Ábrahám Ambrus (1893-1989)zoológus, ideghisztológus, Kossuth-díjas (1953), az MTA tagja által dedikált példány. Szeged, 1936, Árpád-ny., 12 p. Kiadói tűzött papírkötés, sérült, a tűzéstől különvált borítóval, (a dedikációt is érintő) ázásnyomokkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Anar, [Rzajev Raszul-ogli]: Egy négyemeletes ház ötödik emelete. Fordította Vándor Anna. (A fordító által dedikált.) (Budapest, 1981). Európa Könyvkiadó (Alföldi Nyomda, Debrecen). 183 + [5] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: "András Katinak köszönettel és szeretettel: Vándor Anna. 1982. január". Anar Rjazev (sz. 1938) azeri író, novellista, forgatókönyvíró. Irodalmi írásokkal az 1960-as évektől jelentkezett, az azeri szovjet nagyvárosi lét tapasztalatait megszövegező regényei közül a Négyemeletes ház a szerző talán legnépszerűbbje. A szokatlanul erős női alakokat felvonultató, rosszul végződő szerelmi dráma eredeti nyelven 1974-ben jelent meg, azóta többször is filmre vitték. (Modern könyvtár, 444. kötet.) Prov.: András Katalin (1927-2023) pedagógus, népművelő, tankönyvíró, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium oktatója. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481864.jpg)
![[Folyóirat] "Harmadik napja tart a vegyes páros űrrepülése a Föld körül. Kedd estig Bikovszkij 71, Tyereskova 40 kört tett meg. A TASZSZ jelentései a két űrhajó útjáról". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 141. szám. (1963. június 19.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. 1963. június 19-i lapszámunk a közös űrrepülés utolsó napján keletkezett, a végeredmények, így a keringésszám, illetve leszállás részletei értelemszerűen hiányoznak még belőle, ám a lap diadalittas hangon számol be arról, hogy a már 71 Föld-fordulatot megtett Valerij Bikovszkij parancsnok rádióüzenetben kérelmezte felvételét az SZKP-ba; mely kérésnek az SZKP eleget is tett. A tett az első űrbeli pártfelvételi kérelem, mely egyből sikeresnek is bizonyult. Bikovszkij repülése ezzel együtt világcsúcs is. A lap megemlíti, hogy tévéközvetítés készült az űrkabinokból, illetve hosszasan idéz az első női űrhajósnak küldött forró üdvözletekből (gratulációkból). Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481870.jpg)
![[Folyóirat] "Teljes siker! Bikovszkij 5 napi, Tyereskova 3 napi űrrepülés után épségben földet ért. Üdvözlet a Kozmosz hőseinek!". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 142. szám. (1963. június 20.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. Lapszámunk a kettős földetérést követő, így a visszatérés híreit és sajtónyilatkozatait is ismerteti. A tartalomból: Amíg a Vosztok földet ér... A visszatérés néhány műszaki problémája -- Helyszíni riport a kokcsetavi területről, ahol a két űrhajó földet ért -- A szovjet nép önfeledten ünnepel -- Hruscsov telefonbeszélgetése Tyereskovával és Bikovszkijjal földet érésük után -- A nemzetközi közvélemény csodálattal adózik a szovjet teljesítménynek -- Mi is büszkék vagyunk rájuk. Válogatás a szerkesztőséghez érkezett levelekből -- A Nők Világkongresszusa várja Valentyinát -- Dobi István és Kádár János távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez -- Az olasz kommunisták ellenzik a hivatalnok-kormányt -- Nagy-Britannia Kommunista Pártja: Választásokat most! -- Kennedy javaslatai a faji megkülönböztetés felszámolására. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, néhány lapszélen apró szakadásnyomokkal, az első levél szélén kisebb berepedéssel..](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481871.jpg)
![Pauler Ákos: Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. Budapest, 1925. Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Apostol Nyomda Rt.) VIII + 247 + [1] p. Egyetlen kiadás. Pauler Ákos (1876-1933) filozófus, egyetemi tanár több évtizedes logikai munkásságát kötetünkben összegzi. A logika osztályozó elveit a szerző a kötet második részében a tudományelméletre és az ismeretelméletre is kiterjeszti. A mű 1929-ben németül is megjelent. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. Korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481873.jpg)
![A Franklin kézi lexikona. I-III. köt. [Teljes]. Bp., 1911-1912, Franklin. Kiadói aranyozott gerincű, szecessziós félvászon-kötés, kopott borítókkal, sérült gerincekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3482006.jpg)
