Várnagy Antal: Hőgyész. Községtörténeti monográfia. I-II. rész. A szerző, Várnagy Antal (1923-2001) teológiai tanár, hőgyészi születésű helytörténész által DEDIKÁLT példány! I. rész: A kezdetekről 1722-ig. II. rész. 1722-1945. Hőgyész, 1990-1998, Nagyközségi Közös Tanács-Hőgyész Nagyközség Önkormányzata. Az I. kötetben 11 térkép-melléklettel. A II. kötetben 9 térképrajz-melléklettel. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötések, kiadói papír védőborítókban, az I. kötetben egy térkép-melléklet hiánnyal, az utolsó lap kijár, rajta aláhúzás és bejegyzés, a címlap laza. Megjelent 3000 és 2000 példányban.
Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. (Budapest), 1926. Kertész József könyvnyomdája, Karcag. [4] + 194 + [2] p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás. Iványi Béla (1878-1964) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, debreceni egyetemi tanár, politikus. Gönci helytörténeti monográfiáját az előszó tanúsága szerint egy kedves kollégájának kérésére írta, aki korábban, egy a Zemplénben tartott nyaralása során felkereste a kisvárost, és annak levéltári anyagából bőséges válogatást vitt Debrecenbe. Iványi Béla helytörténeti monográfiája tehát levéltári alapokon nyugszik, társadalomtörténeti fókuszú, helyi konfliktusok leírásában gazdag, olvasmányos stílusban megírt várostörténete érdekessége, hogy a városi polgárok egészen korai, XVI. századi lajstromát tudja nyújtani; ilyen adatokkal a szabad királyi városok is alig büszkélkedhetnek, nemhogy a mezővárosi jogú Gönc városa. Igaz, ebben az időben tekintélyt kölcsönzött a városnak, hogy a megyegyűléseket itt tartották; Abaúj vármegye székhelye, Kassa ugyanis szabad királyi városi privilégiumai miatt nem fogadta falai közé a megyegyűlést. A szerző jogtörténeti érdeklődésére vall még a város újkori jogéletének vázolása is. Kötetünk utóéletéhez tartozik, hogy a fiatal Mályusz Elemér történész a kismonográfia néhány elemét kritizálta, emiatt pedig a hevesebb vérmérsékletű szerző párbajra hívta a történészt. (A visszaemlékezések szerint a levéltáros szerző és a középkorász Mályusz Elemér párbajában senki sem sérült meg.) Példányunk fűzése meglazult. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. II. kötet, 2-3. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén hiányos, sérült gerincű kiadói borítóban.
Póda Endre: A soproni plébánia története. [Sopron, 1892. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában]. 68 p. Egyetlen kiadás. Póda Endre (1840-1902) soproni plébános történeti egyháztörténeti összefoglalója a soproni egyházközség történetéről. A munka a Póda Endre által szerkesztett "Soproni szabad királyi város monographiája" című munka második kötetének függelékében jelent meg, a beszámoló az 1676. évi eseményekkel megszakad. Fűzve, borító nélkül, a gerincen korabeli papírcsíkkal megerősítve.
Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. Menetsebességi utasítás. Érvényes 1948 szeptember 1-től. Bp., 1948, Budapest Székesfővárosi Házinyomda, 1 (kihajtható térkép) t. + 41 p. Kiadói papírkötés.
Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. Szerk.: Herner János. Szeged, 1987, Penna Kisszövetkezet. Kiadói kartonált papírkötés.
Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. szám. Debrecen, 1984. Entz Gézának DEDIKÁLT! Kiadói papírkötés, gerinc kissé szakadt, egyébként jó állapotban.
Némethy Lajos: A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Tíz régi rézmetszet utánzatával. Bp., [1885], Rudnyánszky A.-ny., 41+(1) p.+ 9 t. Modern műbőr-kötésben, tulajdonosi bélyegzővel, ceruzás bejegyzésekkel és aláhúzásokkal.
Bereg vármegye címeres pecsétje 1836. Szerk.: Kujbusné Mecsei Éva, Mykhailo Mishuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai II. közlemények 47. Nyíregyháza, 2017., Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, 8 p. +4 sztl. lev. + 42 p. Hasonmás kiadás. Magyar, ukrán, angol nyelven. A hasonmás rész latin nyelven. Kiadói aranyozott bársony-kötésben, szép állapotban, 37x28 cm Megjelent 750 példányban.
A Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet története, munkássága és célkitűzései. (Budapest, 1954. Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Igazgatósága - Szikra Lapnyomda). 79 + [1] p. Egyetlen kiadás. Az ipari szakkiadvány a répanemesítéseiről nevezetes mezőgazdasági kutatóintézet képes ismertetője. Az üzemet Kurt Sedlmayer (1900-1965) osztrák származású magyar növénytermesztési szakember 1930-ban alapította, és a két világháború közti időben nemesítéseivel felvirágoztatta. Az üzem átvészelte a világháborút is, ám az államosítást nem kerülhette el. A tulajdonos a koalíciós időkben maga ajánlotta fel az államnak üzemét, így különös kivételként vállalkozásában maradhatott, mégpedig igazgatói pozícióban. Az első néhány oldalon az intézet történetének sajátos nézőpontú összefoglalása, majd a répanemesítés mellett más nemesítési ágakban is jeleskedő intézet gazdasági tevékenységének bemutatása, oldalszámozáson belül gazdag fotóanyaggal, térképvázlatokkal, ábrákkal. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. (Budapest), 1926. Kertész József könyvnyomdája, Karcag. [4] + 194 + [2] p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás. Iványi Béla (1878-1964) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, debreceni egyetemi tanár, politikus. Gönci helytörténeti monográfiáját az előszó tanúsága szerint egy kedves kollégájának kérésére írta, aki korábban, egy a Zemplénben tartott nyaralása során felkereste a kisvárost, és annak levéltári anyagából bőséges válogatást vitt Debrecenbe. Iványi Béla helytörténeti monográfiája tehát levéltári alapokon nyugszik, társadalomtörténeti fókuszú, helyi konfliktusok leírásában gazdag, olvasmányos stílusban megírt várostörténete érdekessége, hogy a városi polgárok egészen korai, XVI. századi lajstromát tudja nyújtani; ilyen adatokkal a szabad királyi városok is alig büszkélkedhetnek, nemhogy a mezővárosi jogú Gönc városa. Igaz, ebben az időben tekintélyt kölcsönzött a városnak, hogy a megyegyűléseket itt tartották; Abaúj vármegye székhelye, Kassa ugyanis szabad királyi városi privilégiumai miatt nem fogadta falai közé a megyegyűlést. A szerző jogtörténeti érdeklődésére vall még a város újkori jogéletének vázolása is. Kötetünk utóéletéhez tartozik, hogy a fiatal Mályusz Elemér történész a kismonográfia néhány elemét kritizálta, emiatt pedig a hevesebb vérmérsékletű szerző párbajra hívta a történészt. (A visszaemlékezések szerint a levéltáros szerző és a középkorász Mályusz Elemér párbajában senki sem sérült meg.) Példányunk fűzése meglazult. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának kiadványai. II. kötet, 2-3. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén hiányos, sérült gerincű kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301436.jpg)
![Póda Endre: A soproni plébánia története. [Sopron, 1892. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában]. 68 p. Egyetlen kiadás. Póda Endre (1840-1902) soproni plébános történeti egyháztörténeti összefoglalója a soproni egyházközség történetéről. A munka a Póda Endre által szerkesztett "Soproni szabad királyi város monographiája" című munka második kötetének függelékében jelent meg, a beszámoló az 1676. évi eseményekkel megszakad. Fűzve, borító nélkül, a gerincen korabeli papírcsíkkal megerősítve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3288864.jpg)
![Dombóvári Antal: Hévízgyörk története. Hévízgyörk,[2014],Hévízgyörk Önkormányzata, 196 p. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3304051.jpg)
![Némethy Lajos: A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Tíz régi rézmetszet utánzatával. Bp., [1885], Rudnyánszky A.-ny., 41+(1) p.+ 9 t. Modern műbőr-kötésben, tulajdonosi bélyegzővel, ceruzás bejegyzésekkel és aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230903.jpg)
![A Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet története, munkássága és célkitűzései. (Budapest, 1954. Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Igazgatósága - Szikra Lapnyomda). 79 + [1] p. Egyetlen kiadás. Az ipari szakkiadvány a répanemesítéseiről nevezetes mezőgazdasági kutatóintézet képes ismertetője. Az üzemet Kurt Sedlmayer (1900-1965) osztrák származású magyar növénytermesztési szakember 1930-ban alapította, és a két világháború közti időben nemesítéseivel felvirágoztatta. Az üzem átvészelte a világháborút is, ám az államosítást nem kerülhette el. A tulajdonos a koalíciós időkben maga ajánlotta fel az államnak üzemét, így különös kivételként vállalkozásában maradhatott, mégpedig igazgatói pozícióban. Az első néhány oldalon az intézet történetének sajátos nézőpontú összefoglalása, majd a répanemesítés mellett más nemesítési ágakban is jeleskedő intézet gazdasági tevékenységének bemutatása, oldalszámozáson belül gazdag fotóanyaggal, térképvázlatokkal, ábrákkal. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3284491.jpg)
