Történelemhamisítók. A Szovjet Tájékoztató Iroda történelmi dokumentum-gyűjteménye. [Budapest], 1948. Anonymus (ny.) 119 + [1] p. Első magyarországi kiadás. Szerzők feltüntetése nélkül kiadott, hidegháborús propagandakiadványunk a két háború közti, nemzetiszocialista Németország megerősödését az angol, francia és amerikai diplomácia közönyének tulajdonítja, illetve amellett érvel, hogy az egészében nácinak tekinthető német gazdaság fejlődése belesimult az angol-amerikai világgazdaság érdekhálózatába. Radikálisan szovjet szemléletű, helyenként uszító hangvételű kiadványunk a szovjet-német megnemtámadási egyezményt diplomáciai kényszerűségként jellemzi, Lengyelország közös, német-szovjet lerohanását pedig a szükségszerű védekezés tetteként címkézi. "Történelemhamisítók" címen kiadott hidegháborús propagandakiadványunk elsődleges célja tehát a szovjetrendszer morális kivételességének igazolása, illetve az angol, francia és amerikai diplomácia szovjetellenes törekvéseinek kidomborítása, ezzel együtt pedig a náci és kapitalista rendszerek egy akolba terelése. Ideológiai tornamutatványokat bemutató külpolitikai iránymutatásunk Moszkvában, Szabadkán és Budapesten egyaránt megjelent. Példányunk fűzése meglazult, számos levele kijár a kötetből. Fűzbe, feliratozott, enyhén foltos kiadói borítóban.
[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 3. szám. (1942. január 15.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. 14 + [10] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" címmel megjelenő, állandó belpolitikai rovata az amerikai hadba lépés kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a háború vélhetően elhúzódik, ezért pedig a tengelyhatalmak társadalmaiban innentől kezdve a gazdasági termelésnek nem önös, hanem össznépi érdekeket kell követnie. Az előbb említett önös érdekek, illetve a magyar filmipar kapcsán antiszemita kijelentésekre ragadtatja magát a név nélkül maradt cikkíró. Az ezúttal kétoldalasra nőtt belpolitikai kommentárrovat szemközti oldalán antiszemita élű népélelmezési képriport. A folyóirat fő tartalmát jelentő képes hadi riportok témája ezúttal Japán terjeszkedése, illetve az észak-afrikai hadszíntér (a fő hadszínteret jelentő keleti frontról kevés és erősen cenzúrázott híranyag érkezik). A belföldi híreket Ribbentrop német külügyminiszter budapesti látogatása, illetve a budapesti hóhelyzet megemlítése jelenti, az állandó művelődéstörténeti rovat mellett pedig ezúttal két oldal terjedelműre nő a karikatúrarovat, Dinnyés Lajos karikatúrái Anthony Eden brit külügyminiszter szovjet látogatása elé tartanak gúnytükröt, a belső borító karikatúrái pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió hódítási vágyait karikírozzák. A markánsan antiszemita és szovjetellenes folyóirat valamennyi száma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Néhány oldalon apró lapszéli hiány, a lapszéleken apró szakadásnyomok. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban.
[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. III. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 4.) Budapest, 1943. Stádium Rt. ny. 22 + [2] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" címmel megjelenő, állandó belpolitikai rovata a főszerkesztő berlini beszédének hazai sajtóvisszhangjával kapcsolatban tesz erős, antiszemita kijelentéseket, valamint méltatja a foglyul ejtett Mussolini munkásságát, a világméretű háborús küzdelmet pedig nacionalisták és kozmopoliták döntő, végső konfliktusaként értékeli. A háborús riportok döntően a kurszki páncélos csatával foglalkoznak, melynek kimenetelét a lap döntetlenre értékeli. Újabb riportok a budapesti sporteseményekről, illetve a hátországi magyar kiképzésről számolnak be. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, egyes leveleken lapszéli szakadásnyomok, a hátsó borítón apró hiány. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. IV. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 9.) Budapest, 1944. Stádium Rt. ny. 15 + [1] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" című rovata ezúttal a kitartás, a népért hozott áldozat német katonai példáit magasztalja, üdvözli a háborús hős Mannerheim finn tábornokot friss, államfői kinevezése alkalmából, a népért való áldozathozatal témáját pedig a zsidó magánvagyonok konfiskálásának szorgalmazásával köti össze. Lapszámunk képriportja a szovjet támadás elleni finn ellenállás példáiból válogat, valamint közzétesz egy alaposan cenzúrázott válogatást a Kárpátok körüli magyar védelmi harcokból. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, több levélen a hajtás mentén kisebb szakadás. Fűzve, színes, illusztrált, sérült kiadói borítóban.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 2. szám. (1956. november 3.) [Azonnal tárgyalni kell a szovjet csapatok kivonásáról, üzente Nagy Imre.] Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit és határozatait, kilépésünket a Varsói Szerződésből, kinyilvánított semlegességünket. Lapszámunk közli Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához címzett levelét, melyben a nagyhatalmak segítségét kéri Magyarország semlegességének garantálásához. Legfőbb üzenete azonban vezércikkében található, ez az MSZMP számára ácsol erkölcsi alapzatot, frissen alakult pártként elhatárolódik az MDP-től, a sztálinizmus gyakorlatától, a Rákosi-Gerő-klikket bűnösként nevezi meg, önmagát demokratikusként, alulról szerveződőként és a munkásosztály érdekében cselekvőként határozza meg. Legemlékezetesebb állítása szerint semmilyen szervezet, és semmilyen katonai erő nem támogatja a megtisztult pártot, illetve nincs kapcsolata az MDP vezetőségével (természetesen mindkét állítás hamis, amint arra néhány napon belül fény derült). További cikkek az MSZMP-szervezetek megalakulásáról, illetve a sztrájk beszüntetésének, a munka felvételének égető szükségéről. A lapszéleken apró sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népünk - barátaink örömére, ellenségeink bánatára - szabadon ünnepli május elsejét. Több százezer budapesti dolgozó lelkes nagygyűlése a Hősök terén. Kádár János ünnepi beszéde. A Népszabadság rendkívüli, délutáni kiadása. II. évfolyam, 102. szám. (1957. május 1.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. A Kádár-kormány 1956-ról alkotott véleménye hatalma erősödésével egyre elítélőbbé változott. A Népszabadság egymás utáni lapszámai erről a folyamatról érzékletes képet festenek. Jelen lapszámunk ennek a drámának a végpontja. Kádár János május 1-jei beszédében Nagy Imrét árulónak nyilvánítja, 1956 egészét pedig ellenforradalomnak / elbukott reakciós kísérletnek nevezi. Stílusmutatvány: "Kedves elvtársak! Miben van a különös jelentősége az 1957-es magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött, a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Taps.) Elvtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd későbbi részén még mámorosabb hang: "A hatalom fegyveres biztosításának feladatába bevontuk a munkások, bányászok, parasztok legöntudatosabbjait - megszerveztük a Munkásőrséget!". Politikai elemzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a megszállt státusz függetlenség: "A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok a magyar nemzeti függetlenségét és népünk békéjét segítik az imperialisták kalandor terveivel szemben". A belső ellenségről pedig így szól: "Ha a szocializmus minden híve és minden hazafi egységbe tömörül, az ellenforradalmi erőknél százszor erősebb a nép". A százezres tömeget megmozgató május 1-jei felvonuláson Kádár János szóba elegyedett a nép fiaival, asszonyait és gyermekeit megdicsérte, amint arról lapszámunk részletesen beszámol. Hasonló gesztusokat tett Marosán György is. Oldalszámozáson belül szövegközti felvételekkel. Egy ideológiai fordulat végpontjának emlékezetes dokumentuma. Ünnepi különszámunk lapjai a hajtás mentén kettéváltak. A sérülést leszámítva jó állapotú lapszám.
[Folyóirat, 1956.] Nagy Imre üzenete a magyar néphez: A szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. A Népszava lapszáma a forradalom napjaiból. 84. évfolyam, 257. szám. (1956. október 31.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 31-i lapszáma a forradalom legfontosabb híreként Nagy Imre üzenetét közli, amely szerint a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalások kezdődtek. Horváth Zoltán szerkesztő vezércikke az 1948-ban létrejött MDP történelmi bűneiről értekezik. Lapszámunk közli a kormány részéről Nagy Imre, az kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, a Nemzeti Parasztpárt részéről Erdei Ferenc, az MDP részéről Kádár János rádióbeszédét. Az egypártrendszer eltörlését és a szabad választások megtartását, a szovjet csapatok kivonását kimondó Nagy Imre-beszéd után Tildy Zoltán a begyűjtési rendszer megszüntetéséről szól, valamint a további vérontás megelőzését, a rend fenntartását kéri a forradalom ifjúságától. Erdei Ferenc szintén a béke érdekében szól, Kádár János pedig döntően párthíveihez intézi szavait, igen kevés konkrétummal. A tartalomból: Új szakszervezeti egység felé -- Szerdán virradatig befejezik a szovjet csapatok kivonását Budapestről -- Kedvező légkörben folynak a tárgyalások a kormány és a forradalmi erők képviselői között -- Romok, üszkök, sebek földjén: Astoria, Üllői út, Nagyvárad tér -- Mi történt a Köztársaság téren? -- Szemtől szemben Farkas Mihállyal és Vladimirral. Az oldalak alján hazafias jelszavak: Forradalmi munkástanácsot minden üzembe! Soha többé önkényt, elnyomást! Munkások! Be a forradalmi nemzetőrségbe! Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek! Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
Debreczeni József: Az új miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc (1961-) politikus, üzletember, író, egykori miniszterelnök (2004-2009) által DEDIKÁLT példány! Bp., 2006, Osiris. Kiadói kartonált papírkötés.
[Habsburg] Ottó, az ifjú király élete. Szerk.: Csekonics Iván, Balassa Imre. Bp., 1931., Hornyánszky, 126+2 p.+ 48 t. (fekete-fehér képtáblák). Kiadói, sérült egészvászon kötés, foltos címlappal, kissé foltos lapokkal, elözéklap nélkül .
[Folyóirat, 1956.] Kéthly Anna a Szociáldemokrata Párt elnöke. Magyarország felmondja a varsói szerződést. Megszűnt a beszolgáltatási rendszer. Az SZDP lapjaként megjelenő Népszava első lapszáma a forradalom alatt. 77. évfolyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. 4 p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve Nagy Imre kormányát támogatta, november 1-jétől pedig az újjáalakult Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. Lapszámunk vezércikkét a korábban félreállított és bebörtönzött Kéthly Anna volt országgyűlési képviselő, a magyar szociáldemokrácia vezető alakja írta. A tartalomból: Kéthly Anna: Szociáldemokraták vagyunk! -- Kezdjen a kormány határozott tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról -- Magyarország felmondja a varsói szerződést -- Szociáldemokraták részvétele a kormányban -- Kéthly Anna és Révész András a II. Internacionálé ülésére Bécsbe utazik -- Maléter Pál a honvédelmi miniszter első helyettese -- Amerikai és svéd kommunisták a magyar forradalomról -- Őszinte képek a forradalom tüzében izzó Budapestről. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Történelemhamisítók. A Szovjet Tájékoztató Iroda történelmi dokumentum-gyűjteménye. [Budapest], 1948. Anonymus (ny.) 119 + [1] p. Első magyarországi kiadás. Szerzők feltüntetése nélkül kiadott, hidegháborús propagandakiadványunk a két háború közti, nemzetiszocialista Németország megerősödését az angol, francia és amerikai diplomácia közönyének tulajdonítja, illetve amellett érvel, hogy az egészében nácinak tekinthető német gazdaság fejlődése belesimult az angol-amerikai világgazdaság érdekhálózatába. Radikálisan szovjet szemléletű, helyenként uszító hangvételű kiadványunk a szovjet-német megnemtámadási egyezményt diplomáciai kényszerűségként jellemzi, Lengyelország közös, német-szovjet lerohanását pedig a szükségszerű védekezés tetteként címkézi. "Történelemhamisítók" címen kiadott hidegháborús propagandakiadványunk elsődleges célja tehát a szovjetrendszer morális kivételességének igazolása, illetve az angol, francia és amerikai diplomácia szovjetellenes törekvéseinek kidomborítása, ezzel együtt pedig a náci és kapitalista rendszerek egy akolba terelése. Ideológiai tornamutatványokat bemutató külpolitikai iránymutatásunk Moszkvában, Szabadkán és Budapesten egyaránt megjelent. Példányunk fűzése meglazult, számos levele kijár a kötetből. Fűzbe, feliratozott, enyhén foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449850.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 3. szám. (1942. január 15.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. 14 + [10] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" címmel megjelenő, állandó belpolitikai rovata az amerikai hadba lépés kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a háború vélhetően elhúzódik, ezért pedig a tengelyhatalmak társadalmaiban innentől kezdve a gazdasági termelésnek nem önös, hanem össznépi érdekeket kell követnie. Az előbb említett önös érdekek, illetve a magyar filmipar kapcsán antiszemita kijelentésekre ragadtatja magát a név nélkül maradt cikkíró. Az ezúttal kétoldalasra nőtt belpolitikai kommentárrovat szemközti oldalán antiszemita élű népélelmezési képriport. A folyóirat fő tartalmát jelentő képes hadi riportok témája ezúttal Japán terjeszkedése, illetve az észak-afrikai hadszíntér (a fő hadszínteret jelentő keleti frontról kevés és erősen cenzúrázott híranyag érkezik). A belföldi híreket Ribbentrop német külügyminiszter budapesti látogatása, illetve a budapesti hóhelyzet megemlítése jelenti, az állandó művelődéstörténeti rovat mellett pedig ezúttal két oldal terjedelműre nő a karikatúrarovat, Dinnyés Lajos karikatúrái Anthony Eden brit külügyminiszter szovjet látogatása elé tartanak gúnytükröt, a belső borító karikatúrái pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió hódítási vágyait karikírozzák. A markánsan antiszemita és szovjetellenes folyóirat valamennyi száma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Néhány oldalon apró lapszéli hiány, a lapszéleken apró szakadásnyomok. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3454978.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. III. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 4.) Budapest, 1943. Stádium Rt. ny. 22 + [2] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" címmel megjelenő, állandó belpolitikai rovata a főszerkesztő berlini beszédének hazai sajtóvisszhangjával kapcsolatban tesz erős, antiszemita kijelentéseket, valamint méltatja a foglyul ejtett Mussolini munkásságát, a világméretű háborús küzdelmet pedig nacionalisták és kozmopoliták döntő, végső konfliktusaként értékeli. A háborús riportok döntően a kurszki páncélos csatával foglalkoznak, melynek kimenetelét a lap döntetlenre értékeli. Újabb riportok a budapesti sporteseményekről, illetve a hátországi magyar kiképzésről számolnak be. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, egyes leveleken lapszéli szakadásnyomok, a hátsó borítón apró hiány. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3454979.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. IV. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 9.) Budapest, 1944. Stádium Rt. ny. 15 + [1] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" című rovata ezúttal a kitartás, a népért hozott áldozat német katonai példáit magasztalja, üdvözli a háborús hős Mannerheim finn tábornokot friss, államfői kinevezése alkalmából, a népért való áldozathozatal témáját pedig a zsidó magánvagyonok konfiskálásának szorgalmazásával köti össze. Lapszámunk képriportja a szovjet támadás elleni finn ellenállás példáiból válogat, valamint közzétesz egy alaposan cenzúrázott válogatást a Kárpátok körüli magyar védelmi harcokból. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, több levélen a hajtás mentén kisebb szakadás. Fűzve, színes, illusztrált, sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3454980.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 2. szám. (1956. november 3.) [Azonnal tárgyalni kell a szovjet csapatok kivonásáról, üzente Nagy Imre.] Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit és határozatait, kilépésünket a Varsói Szerződésből, kinyilvánított semlegességünket. Lapszámunk közli Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához címzett levelét, melyben a nagyhatalmak segítségét kéri Magyarország semlegességének garantálásához. Legfőbb üzenete azonban vezércikkében található, ez az MSZMP számára ácsol erkölcsi alapzatot, frissen alakult pártként elhatárolódik az MDP-től, a sztálinizmus gyakorlatától, a Rákosi-Gerő-klikket bűnösként nevezi meg, önmagát demokratikusként, alulról szerveződőként és a munkásosztály érdekében cselekvőként határozza meg. Legemlékezetesebb állítása szerint semmilyen szervezet, és semmilyen katonai erő nem támogatja a megtisztult pártot, illetve nincs kapcsolata az MDP vezetőségével (természetesen mindkét állítás hamis, amint arra néhány napon belül fény derült). További cikkek az MSZMP-szervezetek megalakulásáról, illetve a sztrájk beszüntetésének, a munka felvételének égető szükségéről. A lapszéleken apró sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455783.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455784.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népünk - barátaink örömére, ellenségeink bánatára - szabadon ünnepli május elsejét. Több százezer budapesti dolgozó lelkes nagygyűlése a Hősök terén. Kádár János ünnepi beszéde. A Népszabadság rendkívüli, délutáni kiadása. II. évfolyam, 102. szám. (1957. május 1.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. A Kádár-kormány 1956-ról alkotott véleménye hatalma erősödésével egyre elítélőbbé változott. A Népszabadság egymás utáni lapszámai erről a folyamatról érzékletes képet festenek. Jelen lapszámunk ennek a drámának a végpontja. Kádár János május 1-jei beszédében Nagy Imrét árulónak nyilvánítja, 1956 egészét pedig ellenforradalomnak / elbukott reakciós kísérletnek nevezi. Stílusmutatvány: "Kedves elvtársak! Miben van a különös jelentősége az 1957-es magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött, a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Taps.) Elvtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd későbbi részén még mámorosabb hang: "A hatalom fegyveres biztosításának feladatába bevontuk a munkások, bányászok, parasztok legöntudatosabbjait - megszerveztük a Munkásőrséget!". Politikai elemzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a megszállt státusz függetlenség: "A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok a magyar nemzeti függetlenségét és népünk békéjét segítik az imperialisták kalandor terveivel szemben". A belső ellenségről pedig így szól: "Ha a szocializmus minden híve és minden hazafi egységbe tömörül, az ellenforradalmi erőknél százszor erősebb a nép". A százezres tömeget megmozgató május 1-jei felvonuláson Kádár János szóba elegyedett a nép fiaival, asszonyait és gyermekeit megdicsérte, amint arról lapszámunk részletesen beszámol. Hasonló gesztusokat tett Marosán György is. Oldalszámozáson belül szövegközti felvételekkel. Egy ideológiai fordulat végpontjának emlékezetes dokumentuma. Ünnepi különszámunk lapjai a hajtás mentén kettéváltak. A sérülést leszámítva jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455797.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nagy Imre üzenete a magyar néphez: A szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. A Népszava lapszáma a forradalom napjaiból. 84. évfolyam, 257. szám. (1956. október 31.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 31-i lapszáma a forradalom legfontosabb híreként Nagy Imre üzenetét közli, amely szerint a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalások kezdődtek. Horváth Zoltán szerkesztő vezércikke az 1948-ban létrejött MDP történelmi bűneiről értekezik. Lapszámunk közli a kormány részéről Nagy Imre, az kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, a Nemzeti Parasztpárt részéről Erdei Ferenc, az MDP részéről Kádár János rádióbeszédét. Az egypártrendszer eltörlését és a szabad választások megtartását, a szovjet csapatok kivonását kimondó Nagy Imre-beszéd után Tildy Zoltán a begyűjtési rendszer megszüntetéséről szól, valamint a további vérontás megelőzését, a rend fenntartását kéri a forradalom ifjúságától. Erdei Ferenc szintén a béke érdekében szól, Kádár János pedig döntően párthíveihez intézi szavait, igen kevés konkrétummal. A tartalomból: Új szakszervezeti egység felé -- Szerdán virradatig befejezik a szovjet csapatok kivonását Budapestről -- Kedvező légkörben folynak a tárgyalások a kormány és a forradalmi erők képviselői között -- Romok, üszkök, sebek földjén: Astoria, Üllői út, Nagyvárad tér -- Mi történt a Köztársaság téren? -- Szemtől szemben Farkas Mihállyal és Vladimirral. Az oldalak alján hazafias jelszavak: Forradalmi munkástanácsot minden üzembe! Soha többé önkényt, elnyomást! Munkások! Be a forradalmi nemzetőrségbe! Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek! Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455825.jpg)
![[Habsburg] Ottó, az ifjú király élete. Szerk.: Csekonics Iván, Balassa Imre. Bp., 1931., Hornyánszky, 126+2 p.+ 48 t. (fekete-fehér képtáblák). Kiadói, sérült egészvászon kötés, foltos címlappal, kissé foltos lapokkal, elözéklap nélkül .](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455985.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Kéthly Anna a Szociáldemokrata Párt elnöke. Magyarország felmondja a varsói szerződést. Megszűnt a beszolgáltatási rendszer. Az SZDP lapjaként megjelenő Népszava első lapszáma a forradalom alatt. 77. évfolyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. 4 p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve Nagy Imre kormányát támogatta, november 1-jétől pedig az újjáalakult Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. Lapszámunk vezércikkét a korábban félreállított és bebörtönzött Kéthly Anna volt országgyűlési képviselő, a magyar szociáldemokrácia vezető alakja írta. A tartalomból: Kéthly Anna: Szociáldemokraták vagyunk! -- Kezdjen a kormány határozott tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról -- Magyarország felmondja a varsói szerződést -- Szociáldemokraták részvétele a kormányban -- Kéthly Anna és Révész András a II. Internacionálé ülésére Bécsbe utazik -- Maléter Pál a honvédelmi miniszter első helyettese -- Amerikai és svéd kommunisták a magyar forradalomról -- Őszinte képek a forradalom tüzében izzó Budapestről. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3461993.jpg)
