[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.
Rubint Dezső: Az összeomlás: 1918. 63 melléklettel (40 okmánymásolattal és 23 vázlattal.) Budapest, 1922. Globus Nyomdai Műintézet Rt. 361 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Rubint Dezső (1871-1945) altábornagy, az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezred vezérkari tisztjeként az orosz fronton szolgált. Hadtörténeti összefoglalójában a háborús frontok alapos elemzése után a katonai-politikai összeomlás alapvető magyarázata. Rubint Dezső felfogása szerint az összeomlásért a harci szellem megroppanása, az olasz-csehszlovák propaganda tökéletesre járatása és a Károlyi-kormányzat tökéletes dilettantizmusa egyaránt felelős. A tábornok szerint az orosz front 1918 eleji megszűnése felszabadított ugyan másfél millió katonát, ám a közöttük terjedő bolsevik eszme megmételyezte a harci szellemet, így az olasz frontra áthelyezett katonaállomány több kárt tett, mint hasznot. Ehhez kapcsolódik a Monarchia-ellenes csehszlovák propaganda hatása, amely egyfelől a külföldi közvéleményt hathatósan hangolta az ország ellen, másfelől az osztrák-magyar hadseregben szított széthúzást, amennyiben a tömegesen terjesztett röpcéduláin az osztrák-magyar hadseregből való dezertálásra szólított fel. Bár e tényezőkkel a Monarchia hadvezetés jobbára tisztában volt, és ennek nyomán a fegyverszünet megkötését már 1918 nyarán, a frontvonalak összeomlása előtt is fontolgatta, a Károlyi-féle fordulattal felálló politikai vezetés - fölöttébb tájékozatlan lévén - a Monarchia köré szőtt felosztási tervekről alig értesülve és a wilsoni önrendelkezési elvekben feltétel nélkül bízva azonnali, feltétel nélküli fegyverletételt parancsolt, tétlenségre kárhoztatva az ország különböző területein még erősen álló belföldi csapatokat. A Károlyi-féle adminisztrációról nem éppen kedvezően nyilatkozó munka rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk első négy ívének levelein felül kisebb gyűrődés, a felső sarkokban halvány foltosság, mely a szövegtükröt nem érinti. A címnegyedív oldalain enyhe sérült és foltosság. A kötet 23 térképmelléklettel teljes. Fűzve, színes, illusztrált, hiányos gerincű, sérült, javított kiadói borítóban.
Carlyle: A francia forradalom története I-III. köt. Ford.: Baráth Ferenc. Világkönyvtár. Bp.,1913, Révai. Második kiadás. Kiadói egészvászon kötésben, az eredeti papírborítókkal!
Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. König Sigismund und seine Zeit. Zsigmond király halálának 500 éves évfordulóján kiadja Budapest Székesfőváros. 92 képpel. Bp., 1937., Budapest Székesfőváros, (Bp. Székesfőváros Házinyomdája), 6+246 p. + XXXVI (fekete-fehér képtáblák) t. Késöbbi félvászon-kötés, az eredeti illusztrált borítót a borítóra kasírozták, jó állapotban
Pór Antal: Aeneas Sylvius. II. Pius pápa. Élet- és korrajz. Házi könyvtár. XXXIII. Bp., 1880., Szent-István-Társulat, VI+6+384p. Korabeli félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerincen és a táblákon kis sérülésekkel.
[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.
A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. (Dedikált.) Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Szamosné Magdusnak szeretettel: Bodor Imre. 1984. szept. 17". Kiadványunk a középkori oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, bevezetőjében a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A szöveges tételismertető után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. Fűzve, enyhén sérült, kissé kopott kiadói borítóban. Ritka.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455779.jpg)
![Rubint Dezső: Az összeomlás: 1918. 63 melléklettel (40 okmánymásolattal és 23 vázlattal.) Budapest, 1922. Globus Nyomdai Műintézet Rt. 361 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Rubint Dezső (1871-1945) altábornagy, az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezred vezérkari tisztjeként az orosz fronton szolgált. Hadtörténeti összefoglalójában a háborús frontok alapos elemzése után a katonai-politikai összeomlás alapvető magyarázata. Rubint Dezső felfogása szerint az összeomlásért a harci szellem megroppanása, az olasz-csehszlovák propaganda tökéletesre járatása és a Károlyi-kormányzat tökéletes dilettantizmusa egyaránt felelős. A tábornok szerint az orosz front 1918 eleji megszűnése felszabadított ugyan másfél millió katonát, ám a közöttük terjedő bolsevik eszme megmételyezte a harci szellemet, így az olasz frontra áthelyezett katonaállomány több kárt tett, mint hasznot. Ehhez kapcsolódik a Monarchia-ellenes csehszlovák propaganda hatása, amely egyfelől a külföldi közvéleményt hathatósan hangolta az ország ellen, másfelől az osztrák-magyar hadseregben szított széthúzást, amennyiben a tömegesen terjesztett röpcéduláin az osztrák-magyar hadseregből való dezertálásra szólított fel. Bár e tényezőkkel a Monarchia hadvezetés jobbára tisztában volt, és ennek nyomán a fegyverszünet megkötését már 1918 nyarán, a frontvonalak összeomlása előtt is fontolgatta, a Károlyi-féle fordulattal felálló politikai vezetés - fölöttébb tájékozatlan lévén - a Monarchia köré szőtt felosztási tervekről alig értesülve és a wilsoni önrendelkezési elvekben feltétel nélkül bízva azonnali, feltétel nélküli fegyverletételt parancsolt, tétlenségre kárhoztatva az ország különböző területein még erősen álló belföldi csapatokat. A Károlyi-féle adminisztrációról nem éppen kedvezően nyilatkozó munka rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk első négy ívének levelein felül kisebb gyűrődés, a felső sarkokban halvány foltosság, mely a szövegtükröt nem érinti. A címnegyedív oldalain enyhe sérült és foltosság. A kötet 23 térképmelléklettel teljes. Fűzve, színes, illusztrált, hiányos gerincű, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3465790.jpg)
![[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3355163.jpg)
![A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. (Dedikált.) Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Szamosné Magdusnak szeretettel: Bodor Imre. 1984. szept. 17". Kiadványunk a középkori oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, bevezetőjében a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A szöveges tételismertető után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. Fűzve, enyhén sérült, kissé kopott kiadói borítóban. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3417604.jpg)
