[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
Oroszország rézmetszetű térképe. Governo di Arcangelo, e sue provincie nella Russia Europea di nuova proiezione. Zatta Antonio.Venezia, 1782. Színezett rézmetszet paszpartuban / Copper plate engaving 33x42 cm
Az Edo (Tokió) Nihonbasi negyed térképe Eredetileg Meireki 3. évéből (1657) származó, térképmodern kiadása. A térképet Tar?emon készítette Edo Nihonbashi negyedében. A térkép Asakusa északon, Shiba délen, Aoyama nyugaton és Tokió-öböl keleten található részeket ábrázolja, bemutatva azokat a városrészeket, amelyek a Tokió-öböl menti népességnövekedés miatt újonnan fejlődtek. A templomok, rezidenciák, utak, folyók és hidak rendkívül részletesen vannak ábrázolva, lehetővé téve Edo városképének pontos megértését. Mivel a térkép befejezése után közvetlenül egy nagy tűzvész tört ki, ez a térkép értékes dokumentumként szolgál, amely bemutatja Edo városát a tűzvész előtti időkből. 131x60 cm
Japán útvonalainak illusztrált térképe Eredetileg 19. századi Edo-korszakból származó, újra kiadott nemzeti térkép Japánról. Kiotóban jelent meg. Az engedélyt Tenpó 14. évében (1843) kapták meg, és Ansei 4. évében (1857) készült el. Elsősorban feudális urak, utazók és kereskedők számára készült, hogy megtervezhessék útjaikat és mozgásukat. A korabeli főbb utak, postaállomások, városok és falvak elhelyezkedése, valamint folyók és hegyek jól érthetően vannak ábrázolva. Japán egyes városainak lakosságáról és az uralkodók neveiről is rövid információk találhatók rajta. 216x32 cm
Edo (Tokió) pontos térképe és felmérése Eredetileg 17. század végéről származó, újra kiadott nagyméretű térkép Edo-ról (Tokió). A térképet Sato Shir?emon készítette Edo Nihonbashi negyedében Genroku 6. évében (1693). A térkép rendkívül részletesen ábrázolja Edo várát és annak környékét, beleértve a kastélyváros rezidenciáit, templomait, a korabeli fontos létesítményeket, utakat, folyókat és hidakat. A térkép tartalmazza Edo nevezetességeinek listáját, valamint a feudális urak szálláshelyeinek listáját is. A térkép jellegzetessége, hogy a feudális urak rezidenciáinál a családi címereken kívül minden feudal lordhoz jellemző lándzsaformák is megjelennek, ezért a térképet ,,Genroku Lándzsajel térképnek" is nevezik. 90x95cm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230823.jpg)
