"Kakuk Marci. Tersánszky J. Jenő regényéből. Írta és rendezte: Révész György." Főszereplők Harsányi Gábor, Haumann Péter. Villamosplakát. MOKÉP - Budapesti Filmvállalat - Magyar Hirdető. [Bp.], Offset-ny., a sarkain apró gyűrődésekkel, apró folttal, 24x17 cm
1974 "Nemzetközi Légpostabélyeg-kiállítás / International Airmail Exhibiton, Budapes,t 1974. X. 19-27.", kiállítási plakát, hajtásnyommal, két sarkánál kis sérülésekkel, és kis lyukakkal, 41x29 cm
,,Ha valóban reformokat akarsz - csatlakozzál a szociáldemokráciához" A Szociáldemokrata Párt toborzó plakátja (1933) Budapest, 1933. Világosság Rt. ny. Politikai hirdetés, mérete: 315x950 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Fontos kitétel volt, hogy a párttagságot közalkalmazottak, vasutasok és postások nem vehették fel, a mezőgazdasági dolgozók körében nem a párt nem agitálhatott, nem bírálhatta a hivatalos külpolitikát és nem terjeszthetett köztársasági propagandát, a sztrájkjogot pedig erősen korlátozták. Cserébe Bethlen egyfelől feloldotta a szakszervezetek és munkás egyesületek korábban zárolt bankbetéteit, és ígéretet tett a munkások társadalombiztosításának támogatására. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14 és ismét 14 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. 1933-ból származó plakátunk arról tanúskodik, hogy a szociáldemokrata párttagság felvételét illető kormányzati szigor ebben az időben kissé enyhült, plakátunk alsó sarkában az agitációs plakát engedélyeztetési szövege: ,,125/1933. sz. Ezen hirdetménynek terjesztését engedélyezem. A polgármester helyett Szepesváry tanácsnok. Budapest, 1933. március 7." Plakátunkon fent apró sérülések. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
,,Munkások! Polgárok! Elvtársak! Farkas István és Horovitz Gábor elvtársak december 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Zuglóban (Bosnyák utca 21., Hungária mozgó) programbeszédet tartanak". A Szociáldemokrata Párt választási hirdetése az 1926. évi országgyűlési és önkormányzati választások idején. (1926) Budapest, 1926. Világosság Rt. ny. Választási hirdetés, mérete: 630x470 mm. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után, a kommunistákkal való egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Tiltakozásképpen az MSZDP a Horthy-korszak első parlamenti választását bojkottálta. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István miniszterelnök a belpolitikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette, valamint olyan megállapodás is született, hogy az MSZDP a parlamenti mandátumok 10%-ánál többet nem birtokolhat. Az 1922-es választáson az MSZDP így 25 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, és ezt követően 1944-ig folyamatosan volt parlamenti képviselete. Az 1926 decemberére meghirdetett országgyűlési és budapesti választásra készülve a Szociáldemokrata Párt igen élénk kampánytevékenységet folytatott, a Népszava tanúsítása szerint országszerte sok kampányeseményre került sor, a kampány hajrájában már naponta több gyűlésre is. Az MSZDP kampányeseményére plakátunk tájékoztatása szerint egy zuglói moziban került sor, beszédet tartott Farkas István nyomdász és Horovitz Gábor szerkesztő. A kampányesemény megzavarásáról nem szólnak híradások. Plakátunkon felül apró hiányok, a hajtogatás mentén apró elszíneződés. Jó állapotú plakát, hajtogatva.
Darabanth Auction House
!["Jössz vásárolni? Jövök! Találkozunk a .... PIKnél" Villamosplakát. [Bp.], Magyar Hirdető, (Interpress-ny.), a sarkain apró gyűrődésekkel, 24x17 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3506672.jpg)
!["Kakuk Marci. Tersánszky J. Jenő regényéből. Írta és rendezte: Révész György." Főszereplők Harsányi Gábor, Haumann Péter. Villamosplakát. MOKÉP - Budapesti Filmvállalat - Magyar Hirdető. [Bp.], Offset-ny., a sarkain apró gyűrődésekkel, apró folttal, 24x17 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3506678.jpg)
!["Nem kell félni hogy elhízik, ha KEFIRT vacsorázik." Tejipari reklámplakát, villamosplakát. [Bp.], Révai-ny., 24x17 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3506680.jpg)
