[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.
1899 Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye XXXIII. évf. 1899. évi folyam. Szerk.: Szilágyi Sándor, II-X. Nagy Gyula. Bp., 1899, Magyar Történelmi Társulat, (Athenaeum-ny.), X+2 (Szilágyi Sándor nekrológja)+958 p. Korabeli átkötött aranyozott gerincű félbőr-kötés, kissé kopott borítóval.
1896 Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye XXX. évf. 1896. évi folyam. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1896, Magyar Történelmi Társulat, (Athenaeum-ny.), VIII+958 p. Korabeli átkötött aranyozott gerincű félbőr-kötés, kopott borítóval, két kijáró lappal (III/IV,V-VI.)
Teleki Pál különlenyomat gyűjtemény: Statisztika és térkép a gazdasági földrajzban 1922. 18p.; P. Teleki: Rapport sur les voyages et les travaux geographiques excutés par les explorateurs et les savants Hongrois depuis L'Année 1889. Roma, 1914,; Az európai probléma. Bp., 1931.; Lóczy Lajos, az ember és a professor; Probleme des Donauraumes, 1934. Vegyes állapotban
A M. Kir. Kormány 1909./1928./1929. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1910-1930-1931, Athenaeum. Papírkötések, az első kötet sérült borítóval, széteső állapotban, a másik két kötet borítóhiánnyal.
Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története. Bp., 1936, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 328+1 p. Átkötött egészvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány kissé foltos lapokkal.
Rexa Dezső: Libellum rerum memorabilium. Emlékezésre méltó dolgok könyvecskéje. Bp. 1930. Egyetemi Ny. 1 t. (címkép). 24 l. 1 kih. mell. (családfa). Zsinórral átfűzött kiadói borítékban. A mű Rexa-Palásthy család anyakönyvét ismerteti.
[Folyóirat] Sztálin elvtárs a ravatalon. A Szabad Nép lapszáma Sztálin moszkvai temetése és budapesti gyászszertartása alkalmából. I. P. Berija elvtárs beszéde. V. M. Molotov elvtárs beszéde. Gerő Ernő elvtárs beszéde. Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályos elvtárs beszéde. Sztálinváros küldöttének beszéde. (1953. március 10.) (Budapest), 1953. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953), a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a generalisszimusz 1953. március 5-én elhunyt. Halálhírét másnap különkiadásban tette közzé a Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. Felvételekkel illusztrált lapszámunk a márciusi 9-i moszkvai gyászszertartással foglalkozik, közli a beszédeket, Berija és Molotov elvtárs beszédét, valamint név szerint felsorolja, hogy mely kormányküldöttségek vettek részt a halotti meneten. A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezette, a legmagasabb szinten képviselték államukat a szovjet blokk országai is, mellettük Finnország államfője jelent meg. Nagy-Britanniából a moszkvai követet kérték fel, az Amerikai Egyesült Államok nem vett részt a megemlékezésen. Erről a lap nem ejt szót, helyette a budapesti Sztálin-téren tartott gyászszertartástól olvashatni, az eseményen Gerő Ernő elvtárs vázolta a veszteség mértékét. A továbbiakban különféle gyárak részvét-táviratai, illetve költemény a halott tiszteletére. A magyar mozik Sztálin életét bemutató filmeket vetítettek. [Berija elvtárs nekrológjának különös pikantériát ad az a korszakban is elterjedt szóbeszéd, miszerint maga Berija mérgezte meg Sztálint; ennek valóságtartalma máig találgatások tárgya, ám a módszer a szovjet hatalomgyakorlás világától nem idegen.] Lapszámunk nyitóoldalának alján kisebb hiány, oldalt kézi satírozás, belíve egy oldalán széljegyzet. A hajtások mentén apróbb szakadások, repedésnyomok, a lapszélen apróbb gyűrődések. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Az ország népének fájdalmas búcsúja nagy halottainktól. A Szabad Nép lapszáma Rajk László és társai százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetése alkalmából. (1956. október 7.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 6 p. Folio. A központi pártlap, a Szabad Nép lapszáma a rehabilitált Rajk László százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetésről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. A kivégzett Rajk László rehabilitálása hosszú folyamat eredménye volt. Sztálin 1953. évi halálán, valamint helytartójának, Rákosi Mátyásnak ebből következő lefokozásán kívül szükség volt arra is, hogy Hruscsov Sztálint megtagadó beszéde kiszivárogjon az SZKP XX. kongresszusáról. Az 1956 tavaszán kipattant beszéd nyomán több szocialista országban a korábbi sztálinista terror módszertanának felülvizsgálatára került sor, Rákosi Mátyás és klikkje így végképp kellemetlenné vált az állampárt számára. E jelenségek következtében került sor Rákosi Mátyás egykori riválisának, Rajk Lászlónak rehabilitálására. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror, a sztálinizmus és a tervgazdasági kivéreztetés elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk Apró Antal és Münnich Ferenc gyászbeszédeit közli. A címlapon az újratemetés képsorai. Néhány oldalon kisebb foltosság, a hajtás mentén kisebb sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.
Mátyás király emlékkönyv. Születésének ötszázéves fordulójára. Szerkesztette: Lukinits Imre. Előszó: Teleki Pál és Hóman Bálint. I. kötet. Budapest, (1940). Franklin-Társulat (ny.) [4] + 574 + [2] p.; Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti és egész oldalas illusztrációs anyaggal. A kerek évfordulóra készült reprezentatív, kétkötetes tanulmánykötet Mátyás király szerepét és uralkodását számos szempontból vizsgálja. Bőven szerepelnek benne diplomácia- és társadalomtörténeti, had- és zenetörténeti, könyvtörténeti, numizmatikai és mentalitástörténeti tanulmányok. Tanulmánykötetünk különösen emlékezetes (és Észak-Erdély 1940. évi visszatérésének aktuálpolitikai felhangjaitól sem mentes) darabja az Elekes Lajos által írt dolgozat a Hunyadiak származásáról: a nagyívű historiográfiai tanulmány alaposan elemzi a magyar és a román történettudomány Hunyadi-képeinek különbségét, illetve bőségesen tárgyalja a román történettudomány patologikus vonzódását a múlt nemzetpolitikai szándékú újraírásához. Az első kötet levelein enyhe hullámosság, halvány foltosság. A tartalomból: Teleki Pál: Mátyás király - Elekes Lajos: A Hunyadi-kérdés - Horváth Jenő: Mátyás király nyugati diplomáciája - Elekes Lajos: A magyar-román viszony a Hunyadiak korában - Gyalókay Jenő. Mátyás király, a hadszervező és a hadvezér - Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában - Huszár Lajos: Mátyás pénzei - Horváth Henrik: A Mátyás-kori magyar művészet - Fitz József: Mátyás király, a könyvbarát - Végh Gyula: Corvin-kötések - Haraszti Emil: Zene és ünnep Mátyás és Beatrix idejében - Solt Andor: Mátyás király a magyar szépirodalomban. Kissé sérült kiadói félbőr kötésben.
Darabanth Auction House
![[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3355163.jpg)
![[Folyóirat] Sztálin elvtárs a ravatalon. A Szabad Nép lapszáma Sztálin moszkvai temetése és budapesti gyászszertartása alkalmából. I. P. Berija elvtárs beszéde. V. M. Molotov elvtárs beszéde. Gerő Ernő elvtárs beszéde. Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályos elvtárs beszéde. Sztálinváros küldöttének beszéde. (1953. március 10.) (Budapest), 1953. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953), a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a generalisszimusz 1953. március 5-én elhunyt. Halálhírét másnap különkiadásban tette közzé a Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. Felvételekkel illusztrált lapszámunk a márciusi 9-i moszkvai gyászszertartással foglalkozik, közli a beszédeket, Berija és Molotov elvtárs beszédét, valamint név szerint felsorolja, hogy mely kormányküldöttségek vettek részt a halotti meneten. A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezette, a legmagasabb szinten képviselték államukat a szovjet blokk országai is, mellettük Finnország államfője jelent meg. Nagy-Britanniából a moszkvai követet kérték fel, az Amerikai Egyesült Államok nem vett részt a megemlékezésen. Erről a lap nem ejt szót, helyette a budapesti Sztálin-téren tartott gyászszertartástól olvashatni, az eseményen Gerő Ernő elvtárs vázolta a veszteség mértékét. A továbbiakban különféle gyárak részvét-táviratai, illetve költemény a halott tiszteletére. A magyar mozik Sztálin életét bemutató filmeket vetítettek. [Berija elvtárs nekrológjának különös pikantériát ad az a korszakban is elterjedt szóbeszéd, miszerint maga Berija mérgezte meg Sztálint; ennek valóságtartalma máig találgatások tárgya, ám a módszer a szovjet hatalomgyakorlás világától nem idegen.] Lapszámunk nyitóoldalának alján kisebb hiány, oldalt kézi satírozás, belíve egy oldalán széljegyzet. A hajtások mentén apróbb szakadások, repedésnyomok, a lapszélen apróbb gyűrődések. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455769.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Az ország népének fájdalmas búcsúja nagy halottainktól. A Szabad Nép lapszáma Rajk László és társai százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetése alkalmából. (1956. október 7.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 6 p. Folio. A központi pártlap, a Szabad Nép lapszáma a rehabilitált Rajk László százezres tömeg kíséretében lezajlott újratemetésről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. A kivégzett Rajk László rehabilitálása hosszú folyamat eredménye volt. Sztálin 1953. évi halálán, valamint helytartójának, Rákosi Mátyásnak ebből következő lefokozásán kívül szükség volt arra is, hogy Hruscsov Sztálint megtagadó beszéde kiszivárogjon az SZKP XX. kongresszusáról. Az 1956 tavaszán kipattant beszéd nyomán több szocialista országban a korábbi sztálinista terror módszertanának felülvizsgálatára került sor, Rákosi Mátyás és klikkje így végképp kellemetlenné vált az állampárt számára. E jelenségek következtében került sor Rákosi Mátyás egykori riválisának, Rajk Lászlónak rehabilitálására. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror, a sztálinizmus és a tervgazdasági kivéreztetés elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk Apró Antal és Münnich Ferenc gyászbeszédeit közli. A címlapon az újratemetés képsorai. Néhány oldalon kisebb foltosság, a hajtás mentén kisebb sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455775.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455779.jpg)
![Mátyás király emlékkönyv. Születésének ötszázéves fordulójára. Szerkesztette: Lukinits Imre. Előszó: Teleki Pál és Hóman Bálint. I. kötet. Budapest, (1940). Franklin-Társulat (ny.) [4] + 574 + [2] p.; Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti és egész oldalas illusztrációs anyaggal. A kerek évfordulóra készült reprezentatív, kétkötetes tanulmánykötet Mátyás király szerepét és uralkodását számos szempontból vizsgálja. Bőven szerepelnek benne diplomácia- és társadalomtörténeti, had- és zenetörténeti, könyvtörténeti, numizmatikai és mentalitástörténeti tanulmányok. Tanulmánykötetünk különösen emlékezetes (és Észak-Erdély 1940. évi visszatérésének aktuálpolitikai felhangjaitól sem mentes) darabja az Elekes Lajos által írt dolgozat a Hunyadiak származásáról: a nagyívű historiográfiai tanulmány alaposan elemzi a magyar és a román történettudomány Hunyadi-képeinek különbségét, illetve bőségesen tárgyalja a román történettudomány patologikus vonzódását a múlt nemzetpolitikai szándékú újraírásához. Az első kötet levelein enyhe hullámosság, halvány foltosság. A tartalomból: Teleki Pál: Mátyás király - Elekes Lajos: A Hunyadi-kérdés - Horváth Jenő: Mátyás király nyugati diplomáciája - Elekes Lajos: A magyar-román viszony a Hunyadiak korában - Gyalókay Jenő. Mátyás király, a hadszervező és a hadvezér - Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában - Huszár Lajos: Mátyás pénzei - Horváth Henrik: A Mátyás-kori magyar művészet - Fitz József: Mátyás király, a könyvbarát - Végh Gyula: Corvin-kötések - Haraszti Emil: Zene és ünnep Mátyás és Beatrix idejében - Solt Andor: Mátyás király a magyar szépirodalomban. Kissé sérült kiadói félbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3466109.jpg)
