[Térkép] Csonka-Magyarország városai, gyógyfürdői, gyógyforrásai, üdülőtelepei, fürdőzésre és nyaralásra alkalmas községei. Tervezte Kern Ferenc. (1938). [Budapest], 1938. Magyar Királyi Térképészeti Intézet. Kétszínnyomású térkép, mérete: 430x615 mm egy 450x640 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket feltüntető idegenforgalmi térképünk a nyaralás, fürdőzés, gyógyfürdőzés és túrázás szempontjából kiemelt településeket emeli ki. A több évszázados hazai gyógyfürdőkultúra tovább élésének jeleit mutatják az alföldi, dunántúli és hegyi gyógyfürdők, gyógyforrások jelölése (Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő, Kiskunhalas, Harkány, Balf, Kékkút, Bodajk, Nagyigmánd, Parád); a XIX. század közepén a Tátrában indult turistáskodás tovább élését a hegyvidékeinken feltüntetett üdülőhelyek sokasága a Bakonyban, Mecsekben, Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben és az Eperjes-Tokaji-hegységben. Néprajzi jelentősége miatt a Göcsej és a palóc vidék felkerült a térképre, Horvátország elszakadása miatt pedig megnőtt a Balaton fontossága: a Balaton mindkét partja a belföldi turizmus legjelentősebb helyszínének tűnik. Vízrajzi részleteit illetően enyhén torzított térképünk a Tisza hidjait jelzi, a Dunán azonban néhány híd jelenlétéről nem vesz tudomást, holott a párkányi híd 1895-től, a bajai híd 1908-tól, a dunaföldvári híd 1930-tól biztosított kapcsolatot a Duna két partja között. Térképünkön a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
1940 A Magyar Vasutak térképe. MÁV Nagy méretű térkép a Trianon előtti területek vasúti hálózatával. Balkay jelzéssel 107x67 cm Szélén kis beszakadásokkal / Railways of the Hungarian Railway company
Sümeghy József: A Tiszántúl. Bp., 1944. M. Kir. Földtani Int. (Attila-Nyomda). III+[1]+208 p.+39 t. (Ebből . 2 színes térkép /960x360 és 1000x690 mm/, hajtogatva. Számos földtani szelvénnyel, metszettel. Külön tokban). /Magyar Tájak Földtani Leírása VI./ Kiadói papírborítókkal
Darabanth Auction House
![[Térkép] Csonka-Magyarország városai, gyógyfürdői, gyógyforrásai, üdülőtelepei, fürdőzésre és nyaralásra alkalmas községei. Tervezte Kern Ferenc. (1938). [Budapest], 1938. Magyar Királyi Térképészeti Intézet. Kétszínnyomású térkép, mérete: 430x615 mm egy 450x640 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket feltüntető idegenforgalmi térképünk a nyaralás, fürdőzés, gyógyfürdőzés és túrázás szempontjából kiemelt településeket emeli ki. A több évszázados hazai gyógyfürdőkultúra tovább élésének jeleit mutatják az alföldi, dunántúli és hegyi gyógyfürdők, gyógyforrások jelölése (Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő, Kiskunhalas, Harkány, Balf, Kékkút, Bodajk, Nagyigmánd, Parád); a XIX. század közepén a Tátrában indult turistáskodás tovább élését a hegyvidékeinken feltüntetett üdülőhelyek sokasága a Bakonyban, Mecsekben, Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben és az Eperjes-Tokaji-hegységben. Néprajzi jelentősége miatt a Göcsej és a palóc vidék felkerült a térképre, Horvátország elszakadása miatt pedig megnőtt a Balaton fontossága: a Balaton mindkét partja a belföldi turizmus legjelentősebb helyszínének tűnik. Vízrajzi részleteit illetően enyhén torzított térképünk a Tisza hidjait jelzi, a Dunán azonban néhány híd jelenlétéről nem vesz tudomást, holott a párkányi híd 1895-től, a bajai híd 1908-tól, a dunaföldvári híd 1930-tól biztosított kapcsolatot a Duna két partja között. Térképünkön a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449845.jpg)
![Sümeghy József: A Tiszántúl. Bp., 1944. M. Kir. Földtani Int. (Attila-Nyomda). III+[1]+208 p.+39 t. (Ebből . 2 színes térkép /960x360 és 1000x690 mm/, hajtogatva. Számos földtani szelvénnyel, metszettel. Külön tokban). /Magyar Tájak Földtani Leírása VI./ Kiadói papírborítókkal](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3461462.jpg)
