[Térkép] Csonka-Magyarország városai, gyógyfürdői, gyógyforrásai, üdül...

[Térkép] Csonka-Magyarország városai, gyógyfürdői, gyógyforrásai, üdülőtelepei, fürdőzésre és nyaralásra alkalmas községei. Tervezte Kern Ferenc. (1938).
[Budapest], 1938. Magyar Királyi Térképészeti Intézet. Kétszínnyomású térkép, mérete: 430x615 mm egy 450x640 mm méretű térképlapon.
Domborzati és vízrajzi részleteket feltüntető idegenforgalmi térképünk a nyaralás, fürdőzés, gyógyfürdőzés és túrázás szempontjából kiemelt településeket emeli ki. A több évszázados hazai gyógyfürdőkultúra tovább élésének jeleit mutatják az alföldi, dunántúli és hegyi gyógyfürdők, gyógyforrások jelölése (Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő, Kiskunhalas, Harkány, Balf, Kékkút, Bodajk, Nagyigmánd, Parád); a XIX. század közepén a Tátrában indult turistáskodás tovább élését a hegyvidékeinken feltüntetett üdülőhelyek sokasága a Bakonyban, Mecsekben, Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben és az Eperjes-Tokaji-hegységben. Néprajzi jelentősége miatt a Göcsej és a palóc vidék felkerült a térképre, Horvátország elszakadása miatt pedig megnőtt a Balaton fontossága: a Balaton mindkét partja a belföldi turizmus legjelentősebb helyszínének tűnik. Vízrajzi részleteit illetően enyhén torzított térképünk a Tisza hidjait jelzi, a Dunán azonban néhány híd jelenlétéről nem vesz tudomást, holott a párkányi híd 1895-től, a bajai híd 1908-tól, a dunaföldvári híd 1930-tól biztosított kapcsolatot a Duna két partja között.
Térképünkön a hajtások mentén apró szakadásnyomok.
Jó állapotú térkép, hajtogatva.