Budapesti közlekedési tájékoztató. Budapest, 1929. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala (Budapest Székesfőváros Házinyomdája). 82 p. + 1 térkép (kihajtható). Az 1929-ben már negyedik kiadásában megjelenő Budapesti közlekedési tájékoztató lajstromozza Budapest belterületének valamennyi utcanevét, az alfabetikus sorrendben közzétett utcák eléréséhez közlekedési járatokat javasol, hasonlóan közlekedési viszonylatokat javasol a főváros nevesebb közintézményeinek eléréséhez. A tájékoztatóból körvonalazódik a pesti közlekedés aktuális villamos- és autóbusz-hálózata, annak menetrendje. Kiadványunk az első és utolsó járatok indulási időpontjait is tartalmazza: a mulatóhelynek számító Budapest utolsó tömegközlekedési járatai éjfél után indultak. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.
A Budapesti Állatkert útmutatója. Képes díszkiadás. Budapest, 1913. Székesfővárosi Állatkert (Székesfővárosi házinyomda). 40 p. + 16 t. (kétoldalas) + 1 térkép (színes, kihajtható). Egyetlen kiadás. Több éves tervezés után, 1866-ban nyílt meg az ország első állatkertje a pesti Városligetben kialakított 18 hektáros területen, a ma is ismert állatkerti Nagy- és Kis-tóval, Nagy- és Kis-sziklával és számos épülettel, rendezett növénykerttel. A részvénytársaságként működő Állatkert eleinte a Kárpát-medence állatvilágát mutatta be a főváros lakóinak, egzotikus állatokból ekkoriban még csak mutatóban szerepelt néhány. Bár a főváros jelképes összegért bocsátotta a független részvénytársaság számára a városligeti kerületet, az Állatkert folyamatosan pénzhiánnyal küzdött, így már a kezdeti évtizedekben is mutatványosokkal próbálták fellendíteni a bevételt. Az ezredéves ünnepségsorozat során az Állatkert kiemelt attrakciónak számított, így kiemelt bevételt is hozott, igaz, ehhez hozzájárult a tény, hogy a főváros kétes hírű mulatónegyede, az Ősbudavára nevű szórakozóhely is az Állatkert területén üzemelt. A rossz hírű Ősbudavára bezárásával a pénzügyi források is elapadtak, új állatok vásárlására nem maradt pénz - 1907-ben az Állatkert ellen csődeljárás indult, a céget felszámolták, a park átkerült Budapest tulajdonába. Ezt követően Bárczy István főpolgármester támogatásával jelentős átalakítás és átépítés kezdődött, az intézmény az átalakítás öt éve alatt zárva tartott, 1912-ben nyitotta ki újra kapuit az immár teljesen áttervezett intézmény. Ekkor épültek meg az Állatkert ma is ismert szecessziós épületei, az állat- és növényházak többségét neves építészek (Kós Károly, Zrumeczky Dezső) tervezték, a kert kialakításában botanikusok, zoológusok vettek részt, és átalakították az állattartás koncepcióját is, sokkal tágasabb kifutókat építve az addig szűk helyen tartott állatállománynak, és számos új, egzotikus példányt is beszereztek. Kiadványunk az újranyitott állatkert bemutatkozó, képes díszkiadványa. Szöveges része az egyes attrakciókat ismerteti, sétautakat ajánl, gazdag fényképanyaggal mutatja be az állatkert nevezetesebb lakóit. A fényképanyagon az akkori látogatási szokásrend, a gondozói viselkedés példái is tüzetesen szemügyre vehetőek. A kötet végi színes térkép arról tanúskodik, hogy az újranyitás után a korábbi mutatványos és más kiegészítő bevételi forrásokat alaposan korlátozták, a cukorkaárusítóknak, a hűsítő árusoknak, a dohánytőzsdének az új felosztás szerint csak apró terület jutott, cserébe számos új, egzotikus állatot vehettek szemügyre az érdeklődők, sőt a Kis-sziklában mozitermet is berendeztek, valamint néprajzi érdekesség gyanánt a hófajdok és rénszarvasok társaságában lapp családokat is mutogattak, élőkép-szerűen. Aranyozott, dombornyomásos egészvászon kötésben. Jó példány.
Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertjének rövid útmutatója. Budapest, 1927. Székesfővárosi Állat- és Növénykert (Székesfővárosi házinyomda). 64 p. + 1 térkép (színes, kihajtható). A rendkívül költséges intézménynek számító, állandóan forráshiánnyal küszködő, nevezetes kulturális és szórakoztató intézmény, park és sétahely, azaz az ország első állatkertje, a budapesti Állatkert 1866. évi nyitása után 40 évvel, 1907-ben csődbe ment, és bezárta kapuit. Jóllehet az ezredforduló éve jelentős bevételt hozott, az egzotikus állatok és növények beszerzése és gondozása folyamatosan meghaladta a park anyagi lehetőségeit. A csődbe jutott részvénytársaságot Budapest vásárolta meg. 1907-től több éven át tartó tervezés és építkezés kezdődött, zoológusok, botanikusok és építészek, belsőépítészek bevonásával teljesen átalakították az állatkert koncepcióját. A korábban is meglevő Kis- és Nagy-tó, Kis- és Nagy-szikla mellé ekkor épült meg az Állatkert több ikonikus épülete, szecessziós, népi szecessziós stílusban (Neuschloss Kornél, Róth Miksa, Kós Károly, Zrumeczky Dezső). Átalakították az állattartás koncepcióját is, sokkal tágasabb kifutókat építve az addig szűk helyen tartott állatállománynak, és számos új, egzotikus példányt is beszereztek. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált kiadványunk az 1912-ben újranyitott állatkert utáni másfél évtized eredményeit mutatja be. Az Állatkert rövid történetének összefoglalása után az Útmutató az egyes attrakciókat ismerteti, sétautakat ajánl. Az Útmutató korábbi kiadásaihoz képest a fényképanyag sokkal inkább az állatokra és a növényekre koncentrál - pózoló állatgondozók, látogatók kevésbé tűnnek fel a képeken. A kötet végi színes térkép pedig arról tanúskodik, hogy az újranyitás után a századfordulós mutatványos és más kiegészítő bevételi forrásokat a kertben magában alaposan korlátozták (a mutatványos bódék szigorúan az Állatkerten kívül kapott helyet), a cukorkaárusítóknak, a hűsítő árusoknak, a dohánytőzsdének is kevés hely jutott. Új attrakciónak számít azonban a Kis-sziklában kialakított moziterem, és az Állatkert növényvilága is markáns fejlesztéseken esett át. Számos oldalon hirdetések. Fűzve, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
Táncsics Mihály: Fővárosunk. A bevezetőt írta: H. Kohut Mária. Budapest Főváros levéltára Forráskiadványai VIII. 88 hasonmás oldal. Bp., 1976. Kiadói egészvászon-kötés, sérült papír védőborítóval, megjelent 1500 példányban.
Darabanth Auction House
