[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
Oroszország rézmetszetű térképe. Governo di Arcangelo, e sue provincie nella Russia Europea di nuova proiezione. Zatta Antonio.Venezia, 1782. Színezett rézmetszet paszpartuban / Copper plate engaving 33x42 cm
cca 1950 VII-VIII. sz. vonal (Északnyugat-Magyarország) vonalhálózati térkép, rajzolta: Stanek József, kissé viseltes állapotban, széle vágott, 57x38 cm
Österreich-Ungarn in 4 Blättern - Ausztria-Magyarország 4 térképlapot a színezett rotációs fametszet, Stielers Hand-Atlas, Gotha, 1894. Justus Perthes 1-4 lapok kompletten. 406x330 mm, lapméret 475x380 mm Lapok szélén kisebb-nagyobb, nagyrészt a képet nem érintő szakadások. / Austria-Hungary on 4 maps complete set. Colored engraving, Stielers Hand-Atlas Gotha, Justus Perthes, 406x330 mm / 475x380 mm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230816.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230820.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230814.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230823.jpg)
