[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.
[Kézirat] Kubinyi Miklós (1775-1845) pesti ügyvéd levele a Nemzeti Múzeum könyvtára vezető tisztségviselőjének, a bátyja által írt genealógiai kötet kísérőleveleként. (1827). Kelt: Pesten, 1827. november 16. Egyetlen levél, mérete: 245x 195 mm, két oldalán összesen 23 beírt sorral. Kéziratos dokumentumunk a neves pesti ügyvéd, Kubinyi Miklós (1775-1845) levele, melyet egy mellékelt családtörténeti munka kísérőleveleként a Nemzeti Múzeum állománygyarapodási ügyekben hivatalos, magas rangú tisztviselőjének írt. A szóban forgó kötet Kubinyi Péter (1765-1835) Hont megyei táblabíró, császári és királyi tanácsos családtörténeti munkája, "Genealogia familiae de Felső-Kubin. Fratribus suis dicata" címmel, mely saját, több évszázados múltra visszatekintő felvidéki családjának történetét dolgozza fel. A munka első kiadása 1814-ben jelent meg, második, javított és bővített kiadása 1824-ben, szintén Kubinyi Péter magánkiadásában. Levélírónk (a családtörténeti munka szerzőjének öccse) állománygyarapítási célzattal ajánlja a tisztviselő figyelmébe a nemrégiben új kiadásban megjelent, latin nyelvű genealógiai könyvet. Emlékezetes reformkori kommunikációs fordulatokat őrző levelünk szövege: "Méltóságos Gróf és Császári Királyi Kamarás, Nagyságos Uram! A' Nemzeti Muzeum [Régiségtára], Eő Császári Királyi Fő Herczegsége, szeretett nádor ispányunk kegyes rendeléséből, bátyám, királyi tanácsos Kubinyi Péter úrnak dedicáltatván: Ő azt maga költségén kinyomtattatta, és engemet megkére, hogy abbúl egy egy példánnyal a' Nemes Haza érdemessebb, s dicsőssége terjesztésében buzgó részvétellel munkás fiának az ő nevében kedveskednék. Követvén pedig a' közvéleményt, Nagyságodat azok közzé méltán számítanom kell, és ahhoz képest van szerencsém az ide zárt példánnyal alázatosan kedveskedni. A' ki egyébbaránt Nagyságod becses úri favoriba és kegyeibe {kerülve}, mély tisztelettel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája: Kubinyi Miklós. Pesten, November 16-kán 1827." Levelünk záradékának ritka fordulata az "becses úri favoriba" kifejezés, melyet a korabeli írásos kommunikáció a "kitüntető figyelmébe" értelmében használt. Kitűnően olvasható, szép állapotú levél, apró rozsdafoltossággal, hajtogatva.
[Kézirat] A Pozsony vármegyei Süly településén munkába lépő Takács János ispán és gépész magyar nyelvű, kézírásos munkaszerződése, munkaadója, Tury Sámuel szövegezésében (1866). Kelt: Süllyön, 1866. október 15. Egyetlen levél, hajtogatva, két oldalán 35 beírt sorral. Oldalméret: 210x170 mm. Kéziratunk az intézői és gépész munkakörbe tíz nappal korábban felvett Takács János munkavállaló éves fizetését és kötelességeit foglalja szerződésbe, munkaadója, Tahy Sámuel földbirtokos megfogalmazásában. Okiratunk tisztázza az új munkavállaló fizetését, majd hosszan sorolja az új intéző (ispán) és gépész tekintélyes természet béli javadalmazását. Ispáni munkakörbe felvett gépészünk a munkaszerződés tanúsága szerint maga nem gazdálkodik, csupán a bérlemények munkáját irányítja, illetve a gépállományt gondozza. Jóllehet ez idő szerint Magyarországon két Süly (Sülly) nevű település található, Pozsony és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, dokumentumunk részletei sokkal inkább csallóközi, mint tápiósági eredetet valószínűsítenek: a javadalmazás tőzeget illető része a Duna mentén sokkal nagyobb arányban volt feltalálható, mint a Monor környéki Tápióságban, a dohánykertészeti piac említése, illetve a javadalmazás repcét, árpát és kukoricát érintő részei a gazdálkodási hely jelentős vízbőségére utalnak, melyek a Duna mentén sokkal inkább fennálltak, mintsem a Monor környéki dombság mezőin és legelőin. Ebből következően munkaszerződésünk a Duna csallóközi folyása mentén fekvő, a mai Felbár község déli határát alkotó településrészen, a magyarok lakta Süly községben keletkezett, amelyet ma részben a bősi vízerőmű hullámtere fed. Munkaszerződésünk szövege: "Takács János ispán és gépész fizetése 1866. évi Szentmihálytól 1867. évi Szent Mihály napig. Hivatalába lépett 1866. okt. 5-én. Készpénz. Egyszázhúsz forint o[sztrák] é[rtékű]. Húsz köböl búza, mellynek fele tiszta, fele kétszeres. Két hóld őszi vetés az á[l]talános őszi vetés termésének aránya szerint. Két darab marhatartás télen-nyáron. Két darab sertés nyári tartásra. Egy tavalyi süldő. Harmincz font hús. Harmincz font szalonna. Ötven font só. Lakás és elegendő tűzre való szalma, főzésre tőzek [tőzeg]. Két hóld (1260 négyszögöl) kukoricaföld megszántva, csutkája visszamarad. Két krajczár minden mérő búza, avagy repcze után, melly a' kereskedőnek, avagy a' piaczra eladatik. A' dohányosoknak előlegképp adandó búza ide nem értetik. Kertben vagy az erdőben egy tábla föld zöldségnek saját használatára, és négy véka ázalék. Ezen fizetésért köteles az ispán saját és bérelt gazdaságaimban a' gazdaságot utasításom szerint vezetni, és mindennemű gépeimet kijavítani és jó karban tartani. A' készpénzfizetés az évnegyed utóján, a' separatum pedig elején adassék ki. Kelt Süllyön, okt 15. 1866. Tury Sámuel." Félbehajtott kéziratunk szélein apró pótlás, felületén apró elszíneződés, szövege éles kontúrú, kiválóan olvasható. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425159.jpg)
![[Kézirat] Kubinyi Miklós (1775-1845) pesti ügyvéd levele a Nemzeti Múzeum könyvtára vezető tisztségviselőjének, a bátyja által írt genealógiai kötet kísérőleveleként. (1827). Kelt: Pesten, 1827. november 16. Egyetlen levél, mérete: 245x 195 mm, két oldalán összesen 23 beírt sorral. Kéziratos dokumentumunk a neves pesti ügyvéd, Kubinyi Miklós (1775-1845) levele, melyet egy mellékelt családtörténeti munka kísérőleveleként a Nemzeti Múzeum állománygyarapodási ügyekben hivatalos, magas rangú tisztviselőjének írt. A szóban forgó kötet Kubinyi Péter (1765-1835) Hont megyei táblabíró, császári és királyi tanácsos családtörténeti munkája, "Genealogia familiae de Felső-Kubin. Fratribus suis dicata" címmel, mely saját, több évszázados múltra visszatekintő felvidéki családjának történetét dolgozza fel. A munka első kiadása 1814-ben jelent meg, második, javított és bővített kiadása 1824-ben, szintén Kubinyi Péter magánkiadásában. Levélírónk (a családtörténeti munka szerzőjének öccse) állománygyarapítási célzattal ajánlja a tisztviselő figyelmébe a nemrégiben új kiadásban megjelent, latin nyelvű genealógiai könyvet. Emlékezetes reformkori kommunikációs fordulatokat őrző levelünk szövege: "Méltóságos Gróf és Császári Királyi Kamarás, Nagyságos Uram! A' Nemzeti Muzeum [Régiségtára], Eő Császári Királyi Fő Herczegsége, szeretett nádor ispányunk kegyes rendeléséből, bátyám, királyi tanácsos Kubinyi Péter úrnak dedicáltatván: Ő azt maga költségén kinyomtattatta, és engemet megkére, hogy abbúl egy egy példánnyal a' Nemes Haza érdemessebb, s dicsőssége terjesztésében buzgó részvétellel munkás fiának az ő nevében kedveskednék. Követvén pedig a' közvéleményt, Nagyságodat azok közzé méltán számítanom kell, és ahhoz képest van szerencsém az ide zárt példánnyal alázatosan kedveskedni. A' ki egyébbaránt Nagyságod becses úri favoriba és kegyeibe {kerülve}, mély tisztelettel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája: Kubinyi Miklós. Pesten, November 16-kán 1827." Levelünk záradékának ritka fordulata az "becses úri favoriba" kifejezés, melyet a korabeli írásos kommunikáció a "kitüntető figyelmébe" értelmében használt. Kitűnően olvasható, szép állapotú levél, apró rozsdafoltossággal, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3430221.jpg)
![[Kézirat] A Pozsony vármegyei Süly településén munkába lépő Takács János ispán és gépész magyar nyelvű, kézírásos munkaszerződése, munkaadója, Tury Sámuel szövegezésében (1866). Kelt: Süllyön, 1866. október 15. Egyetlen levél, hajtogatva, két oldalán 35 beírt sorral. Oldalméret: 210x170 mm. Kéziratunk az intézői és gépész munkakörbe tíz nappal korábban felvett Takács János munkavállaló éves fizetését és kötelességeit foglalja szerződésbe, munkaadója, Tahy Sámuel földbirtokos megfogalmazásában. Okiratunk tisztázza az új munkavállaló fizetését, majd hosszan sorolja az új intéző (ispán) és gépész tekintélyes természet béli javadalmazását. Ispáni munkakörbe felvett gépészünk a munkaszerződés tanúsága szerint maga nem gazdálkodik, csupán a bérlemények munkáját irányítja, illetve a gépállományt gondozza. Jóllehet ez idő szerint Magyarországon két Süly (Sülly) nevű település található, Pozsony és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, dokumentumunk részletei sokkal inkább csallóközi, mint tápiósági eredetet valószínűsítenek: a javadalmazás tőzeget illető része a Duna mentén sokkal nagyobb arányban volt feltalálható, mint a Monor környéki Tápióságban, a dohánykertészeti piac említése, illetve a javadalmazás repcét, árpát és kukoricát érintő részei a gazdálkodási hely jelentős vízbőségére utalnak, melyek a Duna mentén sokkal inkább fennálltak, mintsem a Monor környéki dombság mezőin és legelőin. Ebből következően munkaszerződésünk a Duna csallóközi folyása mentén fekvő, a mai Felbár község déli határát alkotó településrészen, a magyarok lakta Süly községben keletkezett, amelyet ma részben a bősi vízerőmű hullámtere fed. Munkaszerződésünk szövege: "Takács János ispán és gépész fizetése 1866. évi Szentmihálytól 1867. évi Szent Mihály napig. Hivatalába lépett 1866. okt. 5-én. Készpénz. Egyszázhúsz forint o[sztrák] é[rtékű]. Húsz köböl búza, mellynek fele tiszta, fele kétszeres. Két hóld őszi vetés az á[l]talános őszi vetés termésének aránya szerint. Két darab marhatartás télen-nyáron. Két darab sertés nyári tartásra. Egy tavalyi süldő. Harmincz font hús. Harmincz font szalonna. Ötven font só. Lakás és elegendő tűzre való szalma, főzésre tőzek [tőzeg]. Két hóld (1260 négyszögöl) kukoricaföld megszántva, csutkája visszamarad. Két krajczár minden mérő búza, avagy repcze után, melly a' kereskedőnek, avagy a' piaczra eladatik. A' dohányosoknak előlegképp adandó búza ide nem értetik. Kertben vagy az erdőben egy tábla föld zöldségnek saját használatára, és négy véka ázalék. Ezen fizetésért köteles az ispán saját és bérelt gazdaságaimban a' gazdaságot utasításom szerint vezetni, és mindennemű gépeimet kijavítani és jó karban tartani. A' készpénzfizetés az évnegyed utóján, a' separatum pedig elején adassék ki. Kelt Süllyön, okt 15. 1866. Tury Sámuel." Félbehajtott kéziratunk szélein apró pótlás, felületén apró elszíneződés, szövege éles kontúrú, kiválóan olvasható. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3431380.jpg)
