[Oklevél] Visszahonosítási okirat. Takács János sütősegéd visszahonosítási oklevele a Magyar Királyi Belügyminisztérium fejléces papírján, minisztériumi körbélyegzővel és miniszteri osztálytanácsosi aláírással hitelesítve, hátoldalán az egri alispán-helyettes aláírt ellenjegyzésével. (1927). Kelt: Budapest, 1927. augusztus 11. Egyetlen levél, mérete: 360x220 mm, 15 beírt sor, hátoldalán 8 beírt sorral. Szövege: "Visszahonosítási okirat. Eredeti magyar állampolgárságát az 1921: XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett trianoni békeszerződés 61. cikke alapján elvesztett, és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Pesterzsébet r. t. város részéről a községi kötelékbe való felvétel iránt biztosított Varga János, született az 1903. évben, sütősegéd, füzesabonyi lakos, nőtlen, az 1922. XVIII. t. c. 24. paragrafusa alapján kérelméhez képest a magyar állam kötelékébe visszavétetik, illetőleg visszahonosíttatik. Budapest, 1927. évi augusztus hó 11-én. A miniszter rendeletéből: dr. Marik Pál miniszteri osztálytanácsos". Oklevelünk hátoldalán Egerben kelt, alispáni bélyegzővel és főjegyzői aláírással hitelesített, kézzel írt ellenjegyzés az állampolgári eskü letételéről. Szövege: "Igazolom, hogy Takács János a honpolgári esküt hatóságom előtt a mai napon letette: Eger. 1927. szept. 30. Dr. Lukács János [..] vármegyei II. osztályú főjegyző". A trianoni békeszerződés után a határon túl maradt magyar állampolgárok, amennyiben nem folyamodtak új állampolgárságért, elveszíthették honossági státuszukat. A korábban elveszített állampolgári státusz visszaállítása érdekében 1922-ben becikkelyezték a visszahonosítási eljárás folyamatát, melynek értelmében erkölcsi vizsgálat, illetve hatósági személy előtt letett állampolgársági eskü után a belügyminisztérium tisztviselője dokumentummal honosíthatta vissza a kérelmező polgárt. Dokumentumunk tanúsága szerint esetünkben az eljárás fordítva zajlott le, a belügyminisztérium II., közjogi ügyosztálya előbb adta ki az okiratot, és ezt követte az állampolgársági eskü letétele. Oklevelünk szélein apró gyűröttség, közepén apró foltosság, hátoldalán javítások. Jó állapotú lap.
[Kézirat] Klösz Pál (1874-1951) grafikus, fényképész, nyomdavezető géppel írt üzleti levele a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet fejléces levélpapírján, a levél alján hitelesítő bélyegzéssel és aláírással. (1942). Kelt: Budapest, 1942. április 8. Egyetlen levél, mérete: 290x223 mm, 16 gépelt sor. Klösz György (1844-1913) fotográfus, nyomdavezető, a dualizmus korának meghatározó fényképésze, Budapest-fotóival elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elismert fotográfus 1867-ben alapította vállalkozását, amelybe fiát, Klösz Pál nyomdászt 1903-ban vette be, a fotográfiai és litográfiai vállalkozás innentől viselte a "Klösz György és Fia" grafikai műintézet nevet. Géppel írt kéziratunk oklevél-sokszorosítással kapcsolatban tesz árajánlatot. A gépelt sorok alatt vállalati bélyegzés "ppa. Klösz György és Fia" felirattal, alatta ismeretlen személytől (feltehetően a cég titkárától) származó aláírás. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.
Levelek Vezér Erzsébet (1915-2003) irodalomtörténészhez. Megyery Sári író, költő/ színésznőként Sacy von Blondel/ Gyömröi Edit író, költő aki egy ideig József Attila pszichoanalitikusa volt. Kapcsolatuk többek között a "Nagyon fáj" c. verset ihlette. Kapcsolatukról a"Reménytelenül" című film készült.3 levél. Hatvany Bertalan író, mecénás a Szép szó alapító tagja, Falu Tamás költő, Sárközi Mátyás író, műfordító, kritikus, Kabos Ilonka zongoraművész, Kassák Klára, Györgyei Klára író, műfordító. /össz 10 levél/
Bálint Lajos, szül. Bleier (1886-1974) műkritikus, dramaturg, író, műfordító, a Thália Társaság egyik megalapítójának és titkárának 4 db gépelt kézirata: Gózon Gyula; Hevesi [Sándor]; Somogyi Erzsi; Egy család 150 éve. Vegyes állapotban.
5 db kézzel írt, ill. gépelt versgyűjtemény (amatőr költők saját szerzeményei, valamint ismert költők verseiből összeállított válogatás), közte Bánky Róbert: Élet c. 1962-es verseskötete a szerző dedikációjával (ifj. Bánky Róbert (1930-1991) bábművész, színész, rendező?), változó állapotban
Darabanth Auction House
![[Oklevél] Visszahonosítási okirat. Takács János sütősegéd visszahonosítási oklevele a Magyar Királyi Belügyminisztérium fejléces papírján, minisztériumi körbélyegzővel és miniszteri osztálytanácsosi aláírással hitelesítve, hátoldalán az egri alispán-helyettes aláírt ellenjegyzésével. (1927). Kelt: Budapest, 1927. augusztus 11. Egyetlen levél, mérete: 360x220 mm, 15 beírt sor, hátoldalán 8 beírt sorral. Szövege: "Visszahonosítási okirat. Eredeti magyar állampolgárságát az 1921: XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett trianoni békeszerződés 61. cikke alapján elvesztett, és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Pesterzsébet r. t. város részéről a községi kötelékbe való felvétel iránt biztosított Varga János, született az 1903. évben, sütősegéd, füzesabonyi lakos, nőtlen, az 1922. XVIII. t. c. 24. paragrafusa alapján kérelméhez képest a magyar állam kötelékébe visszavétetik, illetőleg visszahonosíttatik. Budapest, 1927. évi augusztus hó 11-én. A miniszter rendeletéből: dr. Marik Pál miniszteri osztálytanácsos". Oklevelünk hátoldalán Egerben kelt, alispáni bélyegzővel és főjegyzői aláírással hitelesített, kézzel írt ellenjegyzés az állampolgári eskü letételéről. Szövege: "Igazolom, hogy Takács János a honpolgári esküt hatóságom előtt a mai napon letette: Eger. 1927. szept. 30. Dr. Lukács János [..] vármegyei II. osztályú főjegyző". A trianoni békeszerződés után a határon túl maradt magyar állampolgárok, amennyiben nem folyamodtak új állampolgárságért, elveszíthették honossági státuszukat. A korábban elveszített állampolgári státusz visszaállítása érdekében 1922-ben becikkelyezték a visszahonosítási eljárás folyamatát, melynek értelmében erkölcsi vizsgálat, illetve hatósági személy előtt letett állampolgársági eskü után a belügyminisztérium tisztviselője dokumentummal honosíthatta vissza a kérelmező polgárt. Dokumentumunk tanúsága szerint esetünkben az eljárás fordítva zajlott le, a belügyminisztérium II., közjogi ügyosztálya előbb adta ki az okiratot, és ezt követte az állampolgársági eskü letétele. Oklevelünk szélein apró gyűröttség, közepén apró foltosság, hátoldalán javítások. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439251.jpg)
![[Kézirat] Klösz Pál (1874-1951) grafikus, fényképész, nyomdavezető géppel írt üzleti levele a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet fejléces levélpapírján, a levél alján hitelesítő bélyegzéssel és aláírással. (1942). Kelt: Budapest, 1942. április 8. Egyetlen levél, mérete: 290x223 mm, 16 gépelt sor. Klösz György (1844-1913) fotográfus, nyomdavezető, a dualizmus korának meghatározó fényképésze, Budapest-fotóival elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elismert fotográfus 1867-ben alapította vállalkozását, amelybe fiát, Klösz Pál nyomdászt 1903-ban vette be, a fotográfiai és litográfiai vállalkozás innentől viselte a "Klösz György és Fia" grafikai műintézet nevet. Géppel írt kéziratunk oklevél-sokszorosítással kapcsolatban tesz árajánlatot. A gépelt sorok alatt vállalati bélyegzés "ppa. Klösz György és Fia" felirattal, alatta ismeretlen személytől (feltehetően a cég titkárától) származó aláírás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3418651.jpg)
![[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389132.jpg)
![Bálint Lajos, szül. Bleier (1886-1974) műkritikus, dramaturg, író, műfordító, a Thália Társaság egyik megalapítójának és titkárának 4 db gépelt kézirata: Gózon Gyula; Hevesi [Sándor]; Somogyi Erzsi; Egy család 150 éve. Vegyes állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3411714.jpg)
