1955 Magyarországi autóutak térképe. Bp., 1955., Kartográfia, VIII+47+1 p.+Á+XXVII t. Az I-XXVII. számú részlettérképlapok méretaránya: 1:400,000. Kiadói egészvászon-kötés, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel.
1922 "Harta Judeţului Bistrita-Nasaud, Intocmitáde de E. Reiber", Beszterce-Naszód megye térképe, Összeállította E. Reiber, 1:200.000, Cluj/Kolozsvár, Minerva S.A.,(Lit. Baga), román nyelven, hajtott, sérült, gyűrött, 43,5x45,5 cm
[Térkép] El a kezekkel Koreától! Vesszenek a háborús gyújtogatók. A Magyar Rendőr térképmelléklete. (1950 körül). [Budapest, 1950 körül]. Magyar Rendőr [Ny. n.] Propagandatérkép, mérete: 340x250 mm egy 415x290 mm méretű lapon. Propagandacélokat szolgáló Korea-térképünk az 1950-1953 közötti koreai háború iránti hazai sajtófigyelem dokumentuma. A rendőri állomány használatára készült térképünk szöveges utasítása a következő: "Bajtárs! Ragaszd fel ezt a térképet kemény papírlapra, és helyezd el a körletedben. Kövesd figyelemmel a koreai nép szabadságharcát, kis zászlókkal jelezd a térképen a hős Koreai Néphadsereg diadalmas előrenyomulását. Korea hős népe értünk is harcol! Fegyelmünk megszilárdításával, jobb szolgálattal támogassuk őket!" Korea területét 1938-ban megszállta a japán császárság, amely a második világháború végéig kemény katonai diktatúrát tartott fenn. 1945 őszén a japán megszállók helyébe szovjet, illetve amerikai csapatok érkeztek, a két hatalom a 38. szélességi határtól északra, illetve délre rendezkedett be; érthető módon mindkét hatalom azonnal nekilátott sajátos társadalmi rendszerét a félsziget népére kényszeríteni. Az ország két része, a két társadalmi modell közötti viszony 1950-re végletesen elmérgesedett. Az évek óta nagy erővel fejlesztett, kommunista irányítás alatt álló Koreai Néphadsereg reguláris csapataival, valamint kínai és szovjet támogatással 1950 nyarán lerohanta a félsziget déli felét. 1950 őszén amerikai támogatással ellentámadás indult, a Koreai Néphadsereget visszaszorították az eredeti határvonalon túlra. 1950-től hullámzó frontvonalakon állandósult a két Korea küzdelme, melyet a nyugati és a keleti blokk egyaránt árgus figyelemmel követett és kommentált. Dokumentumunk szép példája az 1950 körüli hazai ideologikus sajtó iránymutatásának, amely a morális jót a szovjetbarát Koreai Néphadsereg oldalán jelölte meg, és emlékezetes összefüggést vélt felfedezni a hazai rendvédelem elvtársi szigorának megszigorítása, illetve a sok ezer kilométerre folyó ütközetek sorsa között. Térképünk felső lapszélén, illetve hajtásai mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Jelkulcs a térképolvasáshoz. Összeállította Irmédi-Molnár László. Budapest, 1941. (Szerző - Hornyánszky Viktor Rt. nyomdai műintézete). 36 p. Egyetlen kiadás. Irmédi-Molnár László (1895-1971) térképész, térkép-történész, a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet műszaki tisztviselője. Szövegközti rajzokkal és ábrákkal gazdagon illusztrált, rövid munkájában a hazai térképészeti gyakorlatban bevezetésre váró új jelzéseket, jelkódolásokat hasonlítja össze a korábbiakkal. A munkát a vallás- és közoktatási miniszter a középiskolák és polgári iskolák számára segédkönyvként ajánlotta. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
[Térkép] A Börzsönyi hegység. Mérték: 1:50,000. (1927). Budapest, 1927. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 675x500 mm egy 750x565 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a téli hóviszonyok miatt régóta kedvelt, és a trianoni döntés miatt turistaszempontból igencsak felértékelődő, népszerű túra helyet, a Börzsöny egészét ábrázolja: a Duna-kanyartól az Ipolyig, Nógrádverőcétől Drégelypalánkig húzódó hegységet, településeit, megközelítéséhez szükséges vasútjait, körülötte ívelő autóútjait, és legfőképpen kialakult, jelzett turistaútjait. Jóllehet a Börzsöny központi erdőségeinek többsége magántulajdonban állt (váci püspökség, esztergomi érsekség, illetve svájci magántulajdon), a terület jól jelzett turistaútjai arra utalnak, hogy a magántulajdonú erdő- és vadgazdaságok nem zárkóztak el a természetjáróktól, az átjárást engedélyezték. A terület két fő csúcsára, a Csóványosra és a Nagy-Hideg-hegyre a legfontosabb kiindulópontokból: Kemencéről, Nagybörzsönyről, Kóspallagról, Királyrétről egyaránt kijelölt turistaútvonalak vezettek fel, a ma kedvelt turistautak közül csupán a Királyháza-Csóványos és a Diósjenő-Csóványos útvonal hiányzik. A dél-börzsönyi térség Szent Mihály-hegye és Hegyes-tető nevű csúcsa még érintetlen vidéknek számított, turistaútvonalak egyáltalán nem érintették a Zebegény és Nagymaros közti rengeteget és sziklacsúcsokat. A Dél-Börzsöny turistáskodása csak az 1930-as évek végén lendült fel, amikor is az Encián Turista Egyesület megépítette a ma is látogatható Julianus-kilátót a Hegyes-tetőn (1938-1939), ugyanebben az évben indult a nagy-hideg-hegyi turistaház építése; térképünk még egyiket sem jelzi. Jóllehet jelöli a hegységet átszelő kisvasutak mindegyikét, a Királyrétre, a Kis-irtásra és a Kemencére vezetőt, ezek a vasutak még évtizedekig gazdasági és nem turisztikai célokat szolgáltak. Térképünk jobb felső sarkán apró hiány, szélein apró, halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. (Kirándulók térképe, 3. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.
3 db Nagy-Magyarország térkép, különféle kézi jelölésekkel, feljegyzésekkel, változó állapotban, 23x36 cm körül. Gergely Endre (1883-1942) kartográfus, történész, m. kir. csendőr százados hagyatékából.
cca 1900 A római birodalom legnagyobb kiterjedése korában + A Khalifatus 945-ig Kr. u., 2 db térkép, rajzolta: Kogutowicz Manó, Bp., Magyar Földrajzi Intézet Rt., 28,5x34 cm
Darabanth Auction House
![[Térkép] El a kezekkel Koreától! Vesszenek a háborús gyújtogatók. A Magyar Rendőr térképmelléklete. (1950 körül). [Budapest, 1950 körül]. Magyar Rendőr [Ny. n.] Propagandatérkép, mérete: 340x250 mm egy 415x290 mm méretű lapon. Propagandacélokat szolgáló Korea-térképünk az 1950-1953 közötti koreai háború iránti hazai sajtófigyelem dokumentuma. A rendőri állomány használatára készült térképünk szöveges utasítása a következő: "Bajtárs! Ragaszd fel ezt a térképet kemény papírlapra, és helyezd el a körletedben. Kövesd figyelemmel a koreai nép szabadságharcát, kis zászlókkal jelezd a térképen a hős Koreai Néphadsereg diadalmas előrenyomulását. Korea hős népe értünk is harcol! Fegyelmünk megszilárdításával, jobb szolgálattal támogassuk őket!" Korea területét 1938-ban megszállta a japán császárság, amely a második világháború végéig kemény katonai diktatúrát tartott fenn. 1945 őszén a japán megszállók helyébe szovjet, illetve amerikai csapatok érkeztek, a két hatalom a 38. szélességi határtól északra, illetve délre rendezkedett be; érthető módon mindkét hatalom azonnal nekilátott sajátos társadalmi rendszerét a félsziget népére kényszeríteni. Az ország két része, a két társadalmi modell közötti viszony 1950-re végletesen elmérgesedett. Az évek óta nagy erővel fejlesztett, kommunista irányítás alatt álló Koreai Néphadsereg reguláris csapataival, valamint kínai és szovjet támogatással 1950 nyarán lerohanta a félsziget déli felét. 1950 őszén amerikai támogatással ellentámadás indult, a Koreai Néphadsereget visszaszorították az eredeti határvonalon túlra. 1950-től hullámzó frontvonalakon állandósult a két Korea küzdelme, melyet a nyugati és a keleti blokk egyaránt árgus figyelemmel követett és kommentált. Dokumentumunk szép példája az 1950 körüli hazai ideologikus sajtó iránymutatásának, amely a morális jót a szovjetbarát Koreai Néphadsereg oldalán jelölte meg, és emlékezetes összefüggést vélt felfedezni a hazai rendvédelem elvtársi szigorának megszigorítása, illetve a sok ezer kilométerre folyó ütközetek sorsa között. Térképünk felső lapszélén, illetve hajtásai mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410202.jpg)
![[Térkép] A Börzsönyi hegység. Mérték: 1:50,000. (1927). Budapest, 1927. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 675x500 mm egy 750x565 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a téli hóviszonyok miatt régóta kedvelt, és a trianoni döntés miatt turistaszempontból igencsak felértékelődő, népszerű túra helyet, a Börzsöny egészét ábrázolja: a Duna-kanyartól az Ipolyig, Nógrádverőcétől Drégelypalánkig húzódó hegységet, településeit, megközelítéséhez szükséges vasútjait, körülötte ívelő autóútjait, és legfőképpen kialakult, jelzett turistaútjait. Jóllehet a Börzsöny központi erdőségeinek többsége magántulajdonban állt (váci püspökség, esztergomi érsekség, illetve svájci magántulajdon), a terület jól jelzett turistaútjai arra utalnak, hogy a magántulajdonú erdő- és vadgazdaságok nem zárkóztak el a természetjáróktól, az átjárást engedélyezték. A terület két fő csúcsára, a Csóványosra és a Nagy-Hideg-hegyre a legfontosabb kiindulópontokból: Kemencéről, Nagybörzsönyről, Kóspallagról, Királyrétről egyaránt kijelölt turistaútvonalak vezettek fel, a ma kedvelt turistautak közül csupán a Királyháza-Csóványos és a Diósjenő-Csóványos útvonal hiányzik. A dél-börzsönyi térség Szent Mihály-hegye és Hegyes-tető nevű csúcsa még érintetlen vidéknek számított, turistaútvonalak egyáltalán nem érintették a Zebegény és Nagymaros közti rengeteget és sziklacsúcsokat. A Dél-Börzsöny turistáskodása csak az 1930-as évek végén lendült fel, amikor is az Encián Turista Egyesület megépítette a ma is látogatható Julianus-kilátót a Hegyes-tetőn (1938-1939), ugyanebben az évben indult a nagy-hideg-hegyi turistaház építése; térképünk még egyiket sem jelzi. Jóllehet jelöli a hegységet átszelő kisvasutak mindegyikét, a Királyrétre, a Kis-irtásra és a Kemencére vezetőt, ezek a vasutak még évtizedekig gazdasági és nem turisztikai célokat szolgáltak. Térképünk jobb felső sarkán apró hiány, szélein apró, halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. (Kirándulók térképe, 3. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410208.jpg)
