Révész István (1887-1973) festőművész, műgyűjtő által összeállított, egyedi készítésű album Vaszary János (1867-1939) festő, grafikus munkásságáról. 3 oldalas angol nyelvű bevezető szöveggel, 39 lapon Vaszary János műveinek fekete-fehér és színes reprodukcióival, az utolsó 2 oldalon tartalomjegyzékkel. Aranyozott, zsinórfűzéses egészvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval, kissé hullámos lapokkal, helyenként foltokkal, 39x31x3 cm.
(Révész István az Új Művészet Barátainak Egyesülete alapítója, az 1920-as évektől gyűjtött modern magyar képeket, azon belül is elsősorban Vaszary János alkotásait. Több Vaszary Jánossal kapcsolatos publikációja jelent meg, mint például az 1959-ben Székesfehérváron rendezett Vaszary-kiállítás katalógusa.)
Barta Lajos, született Krausz Lajos (1878-1964) Kossuth-díjas magyar író, újságíró Zsuzsi c. szindarabjának kézirata. Autográf? javításokkal. A műről Schöpflin Aladár: Zsuzsi Barta Lajos parasztvígjátéka. címmel írt kritikát.
Pipics Zoltán (1900-1975) könyvtáros, művészettörténész. az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nevében küldött részben autográf levelei Sipőcz Lászlónak kb 25 db
[Kézirat] Aszlányi Károly író, költő, kritikus, forgatókönyvíró (1908-1938) "Zsebversek" című kötetének nyomdai előkészítésre váró, publikálatlan kéziratlapjai Horváth Jenő szerkesztő saját kezű megjegyzéseivel. 53 (+ 5 + 7) gépelt levél. Kelt: [Budapest], 1939. február. 53 + 12 gépelt levél, a levelek mérete: 335x210 mm. A tragikusan fiatalon, autóbalesetben meghalt Aszlányi Károly (1908-1938) újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró, a két világháború közti kalandregényírás egyik mestere 1927-től novellákkal, kritikákkal és versekkel jelentkezett a Nyugat hasábjain. A verseiben számos szerepet felvevő urbánus költő a Heltai Jenő-i félig komoly, félig tréfás, szerepjátszó modort vitte tovább szövegeiben. Szerkesztőhöz eljuttatott, gépelt kéziratlapjaiból Horváth Jenő készített kötettervet, nekrológként is funkcionáló előszavát is ő írta. Publikálatlan kézirat-gyűjteményünk a tartalomjegyzék tanúsága szerint a 43 versből álló verseskötet 30 versét tartalmazza hiánytalanul, néhány kéziratoldalon ismeretlen kéz által írt korrektúra-jelekkel. Számos levélen kisebb lapszéli gyűrődések. 53 levél terjedelmű verseskönyv-kéziratunkhoz öt levélnyi másolat csatlakozik: a másod-, illetve harmad- és negyedpéldányok az eredetitől szövegezésükben kissé eltérnek. Gyűjteményünkhöz további hét, a verseskötetbe nem szánt lap is csatlakozik: ezeken a költő "Ádvent", "Az egyedülvalóság estéje", "Csitri asszonynak, aki mostanában szerettem", "Éhség", "És jöttem, hét kövér esztendő után", illetve "Tavasz futása" című, korábban publikált költeményei szerepelnek, e versek a Nyugat folyóirat 1935. évi 5. számában keltettek kisebb feltűnést. Jó állapotú lapok, szerkesztői feliratozással ellátott korabeli mappában, "Aszlányi Károly: Zsebversek, 1939. év I. szám" felirattal.
[Kézirat] A sopronbánfalvi pálos kolostor életnagyságú, barokk, allegorikus szószéki szobrának restaurálása. Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor diplomamunkája. (1973-1974). Kelt: Budapest, 1974. május 22. [5] + [1] + 9 levél + 30 t. (fotódokumentáció) + 1 melléklet (képjegyzék). A Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Tanszékén készült, illusztrált szakdolgozat a sopronbánfalvi pálos kolostorból a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába került, XVIII. századi életnagyságú, barokk stílusú festett allegorikus szobor helyreállítási folyamatát dokumentálja. A restaurátor osztály már 1972-től tanulmányozta a leromlott állagú faragott nőalak szobrát, majd 1973 októberében Szakál Ernő szobrászművész megbízta a végzős Szent-Gály Erzsébetet a szobor teljes körű felújításával. Szakdolgozatunk először programtervet dolgoz ki, majd dokumentálja a helyreállítási folyamatot, valamint feltárja a szobor művészettörténeti kontextusát. A szakdolgozat kétszeresen aláírt oldalai után képjegyzék és fotódokumentáció. Képjegyzékünk 32 táblányi fotódokumentációra hivatkozik, ebből a 18. és 19. számú táblák hiányoznak. A 4., 16. és 24. tábláról hiányzik a számozás, a 21. és 24. tábla kettős fotóanyaga mentén kettévágva. Az iratkapoccsal tűzött tanulmányoldalakon apró rozsdafoltosság és halvány foltosság, néhány táblán, néhány fotón apró, lapszéli foltosság. Fotódokumentációnkhoz tartozik további hat, a képjegyzékből kimaradt restaurálási felvétel, ezek közül három a munka megkezdése előttről, három a munka befejezése utánról való. Jó állapotú lapok, vászon szalaggal fűzött, feliratozott, illusztrált karton mappában.
[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.
[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.
[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.
Darabanth Auction House
![[Kézirat] Aszlányi Károly író, költő, kritikus, forgatókönyvíró (1908-1938) "Zsebversek" című kötetének nyomdai előkészítésre váró, publikálatlan kéziratlapjai Horváth Jenő szerkesztő saját kezű megjegyzéseivel. 53 (+ 5 + 7) gépelt levél. Kelt: [Budapest], 1939. február. 53 + 12 gépelt levél, a levelek mérete: 335x210 mm. A tragikusan fiatalon, autóbalesetben meghalt Aszlányi Károly (1908-1938) újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró, a két világháború közti kalandregényírás egyik mestere 1927-től novellákkal, kritikákkal és versekkel jelentkezett a Nyugat hasábjain. A verseiben számos szerepet felvevő urbánus költő a Heltai Jenő-i félig komoly, félig tréfás, szerepjátszó modort vitte tovább szövegeiben. Szerkesztőhöz eljuttatott, gépelt kéziratlapjaiból Horváth Jenő készített kötettervet, nekrológként is funkcionáló előszavát is ő írta. Publikálatlan kézirat-gyűjteményünk a tartalomjegyzék tanúsága szerint a 43 versből álló verseskötet 30 versét tartalmazza hiánytalanul, néhány kéziratoldalon ismeretlen kéz által írt korrektúra-jelekkel. Számos levélen kisebb lapszéli gyűrődések. 53 levél terjedelmű verseskönyv-kéziratunkhoz öt levélnyi másolat csatlakozik: a másod-, illetve harmad- és negyedpéldányok az eredetitől szövegezésükben kissé eltérnek. Gyűjteményünkhöz további hét, a verseskötetbe nem szánt lap is csatlakozik: ezeken a költő "Ádvent", "Az egyedülvalóság estéje", "Csitri asszonynak, aki mostanában szerettem", "Éhség", "És jöttem, hét kövér esztendő után", illetve "Tavasz futása" című, korábban publikált költeményei szerepelnek, e versek a Nyugat folyóirat 1935. évi 5. számában keltettek kisebb feltűnést. Jó állapotú lapok, szerkesztői feliratozással ellátott korabeli mappában, "Aszlányi Károly: Zsebversek, 1939. év I. szám" felirattal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3424421.jpg)
![[Kézirat] A sopronbánfalvi pálos kolostor életnagyságú, barokk, allegorikus szószéki szobrának restaurálása. Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor diplomamunkája. (1973-1974). Kelt: Budapest, 1974. május 22. [5] + [1] + 9 levél + 30 t. (fotódokumentáció) + 1 melléklet (képjegyzék). A Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Tanszékén készült, illusztrált szakdolgozat a sopronbánfalvi pálos kolostorból a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába került, XVIII. századi életnagyságú, barokk stílusú festett allegorikus szobor helyreállítási folyamatát dokumentálja. A restaurátor osztály már 1972-től tanulmányozta a leromlott állagú faragott nőalak szobrát, majd 1973 októberében Szakál Ernő szobrászművész megbízta a végzős Szent-Gály Erzsébetet a szobor teljes körű felújításával. Szakdolgozatunk először programtervet dolgoz ki, majd dokumentálja a helyreállítási folyamatot, valamint feltárja a szobor művészettörténeti kontextusát. A szakdolgozat kétszeresen aláírt oldalai után képjegyzék és fotódokumentáció. Képjegyzékünk 32 táblányi fotódokumentációra hivatkozik, ebből a 18. és 19. számú táblák hiányoznak. A 4., 16. és 24. tábláról hiányzik a számozás, a 21. és 24. tábla kettős fotóanyaga mentén kettévágva. Az iratkapoccsal tűzött tanulmányoldalakon apró rozsdafoltosság és halvány foltosság, néhány táblán, néhány fotón apró, lapszéli foltosság. Fotódokumentációnkhoz tartozik további hat, a képjegyzékből kimaradt restaurálási felvétel, ezek közül három a munka megkezdése előttről, három a munka befejezése utánról való. Jó állapotú lapok, vászon szalaggal fűzött, feliratozott, illusztrált karton mappában.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432326.jpg)
![[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389132.jpg)
![[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462966.jpg)
![[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425159.jpg)
