Molnár Gábor 2 dedikált kötete: Éjbe zuhant évek.; A csendes halál démona. Bp., 1973-1977, Szépirodalmi Könyvkiadó. Kiadói egészvászon-kötés / műbőr-kötés, kissé sérült kiadói papír védőborítóban. Mindkét kötet a szerző, Molnár Gábor (1908-1980) vadász- és útleírás-író, regényíró által dedikált.
Anar, [Rzajev Raszul-ogli]: Egy négyemeletes ház ötödik emelete. Fordította Vándor Anna. (A fordító által dedikált.) (Budapest, 1981). Európa Könyvkiadó (Alföldi Nyomda, Debrecen). 183 + [5] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: "András Katinak köszönettel és szeretettel: Vándor Anna. 1982. január". Anar Rjazev (sz. 1938) azeri író, novellista, forgatókönyvíró. Irodalmi írásokkal az 1960-as évektől jelentkezett, az azeri szovjet nagyvárosi lét tapasztalatait megszövegező regényei közül a Négyemeletes ház a szerző talán legnépszerűbbje. A szokatlanul erős női alakokat felvonultató, rosszul végződő szerelmi dráma eredeti nyelven 1974-ben jelent meg, azóta többször is filmre vitték. (Modern könyvtár, 444. kötet.) Prov.: András Katalin (1927-2023) pedagógus, népművelő, tankönyvíró, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium oktatója. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] "Harmadik napja tart a vegyes páros űrrepülése a Föld körül. Kedd estig Bikovszkij 71, Tyereskova 40 kört tett meg. A TASZSZ jelentései a két űrhajó útjáról". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 141. szám. (1963. június 19.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. 1963. június 19-i lapszámunk a közös űrrepülés utolsó napján keletkezett, a végeredmények, így a keringésszám, illetve leszállás részletei értelemszerűen hiányoznak még belőle, ám a lap diadalittas hangon számol be arról, hogy a már 71 Föld-fordulatot megtett Valerij Bikovszkij parancsnok rádióüzenetben kérelmezte felvételét az SZKP-ba; mely kérésnek az SZKP eleget is tett. A tett az első űrbeli pártfelvételi kérelem, mely egyből sikeresnek is bizonyult. Bikovszkij repülése ezzel együtt világcsúcs is. A lap megemlíti, hogy tévéközvetítés készült az űrkabinokból, illetve hosszasan idéz az első női űrhajósnak küldött forró üdvözletekből (gratulációkból). Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat] "Teljes siker! Bikovszkij 5 napi, Tyereskova 3 napi űrrepülés után épségben földet ért. Üdvözlet a Kozmosz hőseinek!". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 142. szám. (1963. június 20.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. Lapszámunk a kettős földetérést követő, így a visszatérés híreit és sajtónyilatkozatait is ismerteti. A tartalomból: Amíg a Vosztok földet ér... A visszatérés néhány műszaki problémája -- Helyszíni riport a kokcsetavi területről, ahol a két űrhajó földet ért -- A szovjet nép önfeledten ünnepel -- Hruscsov telefonbeszélgetése Tyereskovával és Bikovszkijjal földet érésük után -- A nemzetközi közvélemény csodálattal adózik a szovjet teljesítménynek -- Mi is büszkék vagyunk rájuk. Válogatás a szerkesztőséghez érkezett levelekből -- A Nők Világkongresszusa várja Valentyinát -- Dobi István és Kádár János távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez -- Az olasz kommunisták ellenzik a hivatalnok-kormányt -- Nagy-Britannia Kommunista Pártja: Választásokat most! -- Kennedy javaslatai a faji megkülönböztetés felszámolására. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, néhány lapszélen apró szakadásnyomokkal, az első levél szélén kisebb berepedéssel..
Pauler Ákos: Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. Budapest, 1925. Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Apostol Nyomda Rt.) VIII + 247 + [1] p. Egyetlen kiadás. Pauler Ákos (1876-1933) filozófus, egyetemi tanár több évtizedes logikai munkásságát kötetünkben összegzi. A logika osztályozó elveit a szerző a kötet második részében a tudományelméletre és az ismeretelméletre is kiterjeszti. A mű 1929-ben németül is megjelent. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. Korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.
Régi játékkártyák. Magyar és külföldi kártyafestés XV-XIX. század. Összeállította és magyarázó szöveggel ellátta Kolb Jenő. 510. számozott példány Bp., 1939, Hungária Nyomda. Kiadói félvászon kötés, hozzá az eredeti, sérült papírborító
Ábrahám Ambrus: Székely ének - székely élet. A szerző, Ábrahám Ambrus (1893-1989)zoológus, ideghisztológus, Kossuth-díjas (1953), az MTA tagja által dedikált példány. Szeged, 1936, Árpád-ny., 12 p. Kiadói tűzött papírkötés, sérült, a tűzéstől különvált borítóval, (a dedikációt is érintő) ázásnyomokkal.
Darabanth Auction House
![Anar, [Rzajev Raszul-ogli]: Egy négyemeletes ház ötödik emelete. Fordította Vándor Anna. (A fordító által dedikált.) (Budapest, 1981). Európa Könyvkiadó (Alföldi Nyomda, Debrecen). 183 + [5] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: "András Katinak köszönettel és szeretettel: Vándor Anna. 1982. január". Anar Rjazev (sz. 1938) azeri író, novellista, forgatókönyvíró. Irodalmi írásokkal az 1960-as évektől jelentkezett, az azeri szovjet nagyvárosi lét tapasztalatait megszövegező regényei közül a Négyemeletes ház a szerző talán legnépszerűbbje. A szokatlanul erős női alakokat felvonultató, rosszul végződő szerelmi dráma eredeti nyelven 1974-ben jelent meg, azóta többször is filmre vitték. (Modern könyvtár, 444. kötet.) Prov.: András Katalin (1927-2023) pedagógus, népművelő, tankönyvíró, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium oktatója. Fűzve, színes, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481864.jpg)
![[Folyóirat] "Harmadik napja tart a vegyes páros űrrepülése a Föld körül. Kedd estig Bikovszkij 71, Tyereskova 40 kört tett meg. A TASZSZ jelentései a két űrhajó útjáról". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 141. szám. (1963. június 19.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. 1963. június 19-i lapszámunk a közös űrrepülés utolsó napján keletkezett, a végeredmények, így a keringésszám, illetve leszállás részletei értelemszerűen hiányoznak még belőle, ám a lap diadalittas hangon számol be arról, hogy a már 71 Föld-fordulatot megtett Valerij Bikovszkij parancsnok rádióüzenetben kérelmezte felvételét az SZKP-ba; mely kérésnek az SZKP eleget is tett. A tett az első űrbeli pártfelvételi kérelem, mely egyből sikeresnek is bizonyult. Bikovszkij repülése ezzel együtt világcsúcs is. A lap megemlíti, hogy tévéközvetítés készült az űrkabinokból, illetve hosszasan idéz az első női űrhajósnak küldött forró üdvözletekből (gratulációkból). Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481870.jpg)
![[Folyóirat] "Teljes siker! Bikovszkij 5 napi, Tyereskova 3 napi űrrepülés után épségben földet ért. Üdvözlet a Kozmosz hőseinek!". A Népszabadság tematikus lapszáma. XXI. évfolyam, 142. szám. (1963. június 20.) Budapest, 1963. Hírlapkiadó Vállalat (Szikra Lapnyomda). 10 + [2] p. Folio. A második világháborút követően fegyverkezési verseny kezdődött a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, melynek során folyamatosan fejlesztették a másik fél megfigyelését szolgáló repülőtechnikát és az atombombát is szállítani képes, interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiát. Ennek a versengésnek az eredménye a Szputnyik-1 műhold fellövése 1957 októberében, melyet a szovjet hírközlés nagy diadallal jelentett be. A Föld körül keringő szovjet műhold híre a nyugati világot valósággal sokkolta, hiszen a műhold elérhetetlen kémeszközként a világ bármely pontja megfigyelésének veszélyét hordozta magában, illetve megdőlt az az elmélet, miszerint a Szovjetunió csupán katonai nagyhatalom, technológiai értelemben azonban jócskán lemaradt a nyugati világtól. Jóllehet a szovjetek által fellőtt első műhold nyomán kitört pánik egyebek mellett a NASA megalakulásához vezetett, 1961-ben újabb szovjet diadal sokkolta a nyugati közvéleményt, Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén elsőként lépett az űrbe, 1961. április 12-án megtett másfél órás útja során megkerülte a Földet. A következő évek során a szovjet Vosztok-program űrhajósai egyre többször kerülték meg a bolygót. Az első szimultán repülést 1962 augusztusában tette meg a Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó, bár a két űrhajó egymáshoz képest érdemben nem tudott manőverezni. A nehézségek kiküszöbölésére indították útnak 1963-ban a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajót, utóbbi fedélzetén az első női űrhajóssal. Lapszámunk a kettős földetérést követő, így a visszatérés híreit és sajtónyilatkozatait is ismerteti. A tartalomból: Amíg a Vosztok földet ér... A visszatérés néhány műszaki problémája -- Helyszíni riport a kokcsetavi területről, ahol a két űrhajó földet ért -- A szovjet nép önfeledten ünnepel -- Hruscsov telefonbeszélgetése Tyereskovával és Bikovszkijjal földet érésük után -- A nemzetközi közvélemény csodálattal adózik a szovjet teljesítménynek -- Mi is büszkék vagyunk rájuk. Válogatás a szerkesztőséghez érkezett levelekből -- A Nők Világkongresszusa várja Valentyinát -- Dobi István és Kádár János távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez -- Az olasz kommunisták ellenzik a hivatalnok-kormányt -- Nagy-Britannia Kommunista Pártja: Választásokat most! -- Kennedy javaslatai a faji megkülönböztetés felszámolására. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, néhány lapszélen apró szakadásnyomokkal, az első levél szélén kisebb berepedéssel..](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481871.jpg)
![Pauler Ákos: Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. Budapest, 1925. Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Apostol Nyomda Rt.) VIII + 247 + [1] p. Egyetlen kiadás. Pauler Ákos (1876-1933) filozófus, egyetemi tanár több évtizedes logikai munkásságát kötetünkben összegzi. A logika osztályozó elveit a szerző a kötet második részében a tudományelméletre és az ismeretelméletre is kiterjeszti. A mű 1929-ben németül is megjelent. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. Korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481873.jpg)
![A Franklin kézi lexikona. I-III. köt. [Teljes]. Bp., 1911-1912, Franklin. Kiadói aranyozott gerincű, szecessziós félvászon-kötés, kopott borítókkal, sérült gerincekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3482006.jpg)
