[Látkép] Siroki várrom. Ruine Sirok. Ludwig Rohbock (1824-1893) német ...

[Látkép] Siroki várrom. Ruine Sirok. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből.
Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm.
Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi eleme a Mátra egykori erőssége, a romjaiban is impozáns siroki várrom. A XIV. században épült siroki vár Eger 1596. évi ostromakor török kézre került, onnantól török végvári portyák bázisaként működött, ám Eger 1687. évi visszavételekor könnyen visszatért. A Rákóczi-szabadságharcban nem sok szerepet játszó várat az osztrák megtorlás megrongálta, a következő évszázadban az erősség állapota csak romlott. Láttképünk központi várromjától jobbra jól kivehető a Barát- és Apáca-sziklák tömbje, alatta Sirok község plébániatemploma, kisebb házak kíséretében. Északra tekintő látképünk a Sirok község határában ma is álló kőfeszület mellől készült, tőle jobbra tisztán kivehető a Tarna-patakon átívelő fahíd. Az előtérben magyar viseletet hordó pár, a feszület előtt jámbor hívő álldogál. Tájképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 190. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet.
Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.