[Látkép] Siroki várrom. Ruine Sirok. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi eleme a Mátra egykori erőssége, a romjaiban is impozáns siroki várrom. A XIV. században épült siroki vár Eger 1596. évi ostromakor török kézre került, onnantól török végvári portyák bázisaként működött, ám Eger 1687. évi visszavételekor könnyen visszatért. A Rákóczi-szabadságharcban nem sok szerepet játszó várat az osztrák megtorlás megrongálta, a következő évszázadban az erősség állapota csak romlott. Láttképünk központi várromjától jobbra jól kivehető a Barát- és Apáca-sziklák tömbje, alatta Sirok község plébániatemploma, kisebb házak kíséretében. Északra tekintő látképünk a Sirok község határában ma is álló kőfeszület mellől készült, tőle jobbra tisztán kivehető a Tarna-patakon átívelő fahíd. Az előtérben magyar viseletet hordó pár, a feszület előtt jámbor hívő álldogál. Tájképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 190. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.
[Látkép] Világos várának és településének színezett látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai mű második kötetéből. Kézzel színezett acélmetszet. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében így gyakorta városi és falusi népi jelenetek zajlanak, így van ez a Partium szélén álló Világost ábrázoló tájképünkön is. A háttér hegyeinek egyikén Világos vára. A hegyek lábánál az 5000 lelket, köztük 1000 magyart számláló Világos mezővárosa, emelkedő tornyaival. Az előtérben kőhídon áthajtó, betyárkalapot viselő, ostort lengető borosgazda. Bal alsó sarkában enyhén foltos acélmetszetünket ismeretlen művész kézzel kiszínezte. Keretezett acélmetszetünk üveglapján fönt, középen apró folt, a keret hátoldalán kisebb, az acélmetszetet nem érintő sérülés. Jó állapotú lap, keretezve, üveglap mögött.
[Látkép] A zsámbéki templom. Ruine der Kirche zu Zsambek. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Zsámbék jelentős látnivalóját, a gótikus stílusban épült, valaha a premontrei rend tulajdonában álló, a török időkben erődítményként szolgáló, az 1763-as földrengésben megtépázott, romjaiban is impozáns zsámbéki templomrom épületét láthatjuk, mögötte a völgyben a Keresztelő Szent János-plébániatemplom épülete tűnik fel. Az előtérben a környező szőlőskertekhez tartozó présházak, paraszti bámészkodók, valamint a látványra nem sokat adó, távozóban levő ökrös szekér, paraszti párral. Délkelet felé tekintő látképünk felvételi pontja nagyjából a mai Corvin János utca 18. számához esik közel, perspektívája pontosnak mondható. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát és környékét részletező kötetében jelent meg: képünk a kötet 197. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.
[Látkép] Thököly vára Késmárkon. Thököly's Schloss in Kesmark. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a 'Magyarország és Erdély eredeti képekben' című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 közötti magyarországi utazásain számos vázlatot készített. Romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi elemét a Magas-Tátra szomszédságában található Késmárk vára képezi. A XV. században a Szapolyaiak által épített, a XVI. században a Thökölyek által átépített vár a felvidéki reneszánsz várépítészet nagyszerű példája, jellegzetes, pártázatos várfala látképünkön is tisztán kivehető. Az ötbástyás erősség falához kisebb, kiszolgáló jellegű házak tapadnak, jobb oldalt a facsoportok övezte országút, melyen népviseletet hordó lovas és vezetéklova halad. Északra tekintő látképünk közvetlen előterében növénycsoportok, a fókuszban a már említett Thököly-vár, hátterében a Magas-Tátra központi vonulata. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 225. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú, keretezéskor körülvágott metszet, paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.
[Látkép] Badacson a Balaton mellett. Badatschon am Plattensee. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 közötti magyarországi utazásain számos vázlatot készített. Romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi elemét a Kisfaludy Sándor munkássága óta a nemzeti tájak közé sorolt Balaton-felvidék feltűnő eleme, Badacsony hegye alkotja. Keletre tekintő látképünk az avasi kolostor romjai tövéből készült, ennek megfelelően metszetünk előtérben a kolostor tornya és temetője, az ezeket megkerülő országút, az országúton ökrös szekér és népi alakok. Jobbról a tó nyúlik a képbe, hátul pedig a Badacsony tömbje, présházaival és szőlőskertjeivel. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 344. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú keretezéskor körülvágott metszet, paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.
Darabanth Auction House
![[Látkép] Siroki várrom. Ruine Sirok. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi eleme a Mátra egykori erőssége, a romjaiban is impozáns siroki várrom. A XIV. században épült siroki vár Eger 1596. évi ostromakor török kézre került, onnantól török végvári portyák bázisaként működött, ám Eger 1687. évi visszavételekor könnyen visszatért. A Rákóczi-szabadságharcban nem sok szerepet játszó várat az osztrák megtorlás megrongálta, a következő évszázadban az erősség állapota csak romlott. Láttképünk központi várromjától jobbra jól kivehető a Barát- és Apáca-sziklák tömbje, alatta Sirok község plébániatemploma, kisebb házak kíséretében. Északra tekintő látképünk a Sirok község határában ma is álló kőfeszület mellől készült, tőle jobbra tisztán kivehető a Tarna-patakon átívelő fahíd. Az előtérben magyar viseletet hordó pár, a feszület előtt jámbor hívő álldogál. Tájképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 190. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462968.jpg)
![[Látkép] Világos várának és településének színezett látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai mű második kötetéből. Kézzel színezett acélmetszet. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében így gyakorta városi és falusi népi jelenetek zajlanak, így van ez a Partium szélén álló Világost ábrázoló tájképünkön is. A háttér hegyeinek egyikén Világos vára. A hegyek lábánál az 5000 lelket, köztük 1000 magyart számláló Világos mezővárosa, emelkedő tornyaival. Az előtérben kőhídon áthajtó, betyárkalapot viselő, ostort lengető borosgazda. Bal alsó sarkában enyhén foltos acélmetszetünket ismeretlen művész kézzel kiszínezte. Keretezett acélmetszetünk üveglapján fönt, középen apró folt, a keret hátoldalán kisebb, az acélmetszetet nem érintő sérülés. Jó állapotú lap, keretezve, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449860.jpg)
![[Látkép] A zsámbéki templom. Ruine der Kirche zu Zsambek. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Zsámbék jelentős látnivalóját, a gótikus stílusban épült, valaha a premontrei rend tulajdonában álló, a török időkben erődítményként szolgáló, az 1763-as földrengésben megtépázott, romjaiban is impozáns zsámbéki templomrom épületét láthatjuk, mögötte a völgyben a Keresztelő Szent János-plébániatemplom épülete tűnik fel. Az előtérben a környező szőlőskertekhez tartozó présházak, paraszti bámészkodók, valamint a látványra nem sokat adó, távozóban levő ökrös szekér, paraszti párral. Délkelet felé tekintő látképünk felvételi pontja nagyjából a mai Corvin János utca 18. számához esik közel, perspektívája pontosnak mondható. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát és környékét részletező kötetében jelent meg: képünk a kötet 197. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Enyhén elszíneződött, keretezéskor körülvágott metszet, kissé foltos paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462967.jpg)
![[Látkép] Thököly vára Késmárkon. Thököly's Schloss in Kesmark. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a 'Magyarország és Erdély eredeti képekben' című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 közötti magyarországi utazásain számos vázlatot készített. Romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi elemét a Magas-Tátra szomszédságában található Késmárk vára képezi. A XV. században a Szapolyaiak által épített, a XVI. században a Thökölyek által átépített vár a felvidéki reneszánsz várépítészet nagyszerű példája, jellegzetes, pártázatos várfala látképünkön is tisztán kivehető. Az ötbástyás erősség falához kisebb, kiszolgáló jellegű házak tapadnak, jobb oldalt a facsoportok övezte országút, melyen népviseletet hordó lovas és vezetéklova halad. Északra tekintő látképünk közvetlen előterében növénycsoportok, a fókuszban a már említett Thököly-vár, hátterében a Magas-Tátra központi vonulata. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 225. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú, keretezéskor körülvágott metszet, paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462969.jpg)
![[Látkép] Badacson a Balaton mellett. Badatschon am Plattensee. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag, korabeli színezésű acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x162 mm, lemezméret: 120x165 mm, lapméret: 120x170 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 közötti magyarországi utazásain számos vázlatot készített. Romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk központi elemét a Kisfaludy Sándor munkássága óta a nemzeti tájak közé sorolt Balaton-felvidék feltűnő eleme, Badacsony hegye alkotja. Keletre tekintő látképünk az avasi kolostor romjai tövéből készült, ennek megfelelően metszetünk előtérben a kolostor tornya és temetője, az ezeket megkerülő országút, az országúton ökrös szekér és népi alakok. Jobbról a tó nyúlik a képbe, hátul pedig a Badacsony tömbje, présházaival és szőlőskertjeivel. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, illusztrációnk a kötet 344. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú keretezéskor körülvágott metszet, paszpartuban, fakeretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462970.jpg)
