[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993) Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének első felét tartalmazza: oldalszámozással, címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között jelentősebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, de az átdolgozással némiképp veszített kísértetiességéből is, a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratunk bal szélén apró, halvány foltosság, a lapszélen apró gyűrődések, alul apró szakadásnyom. Jó állapotú lap.
[Oklevél] Okirat Gróf Károlyi Antal (1732-1791) szatmári főispán, táborszernagy, katolikus főúr birtokainak alapos, örökös és visszavonhatatlan kibővítéséről. Mária Terézia latin nyelvű adományozó okirata a leleszi Szent Kereszt prépostság hiteleshelyének címezve. (1778). (Bécs, 1778). [Nyomda nélkül]. 4 + [4] p. Folio. Latin nyelvű dokumentumunk Mária Terézia (ur. 1740-1780) apostoli királynő és császárnő birtokadományozó okirata a Habsburg-dinasztia szolgálatában magát már többször kitüntető, kelet-magyarországi, katolikus főnemes, gróf Károlyi Antal (1732-1791) részére. A szatmári főispáni rang mellett vezérkari és udvari méltóságokat is viselő gróf Károlyi Antal az uralkodónő régi kegyeltje; nyomtatott okiratunkkal Mária Terézia a Károlyi-család birtokába újabb birtoktesteket juttat, melynek jövedelméből az aulikus Károlyi grófok tovább folytathatják katolikus mecenatúrájukat a Habsburg-ház, illetve a katolikus egyház nagyobb dicsőségére. Dokumentumunk az ötödik oldaltól ismeretlen kéz által írt kézírással folytatódik, rajta nyolcvan beírt sorral. Az első nyomtatott oldalon fametszetű könyvdísz. Fűzve, borító nélkül. Jó példány.
[Oklevél] III. Ferdinánd magyar király birtoktesteket ad át I. Rákóczi György győztes erdélyi fejedelemnek az 1645-ben megkötött linzi béke szellemében, a korábbi ellenségeskedés helyetti béke megőrzésének érdekében. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 6 p. Folio. Latin nyelvű nyomtatványunk egy 130 évvel korábbi, 1647-es keltezésű adománylevél nyomtatott okirata. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (ur. 1630-1648) a magyarországi protestánsok védelmében, illetve saját pozíciói erősítése érdekében 1644-ben a svédek és franciák oldalán belépett a harmincéves háborúba, a következő évek során pedig komoly vereségeket mért III. Ferdinánd király (ur. 1637-1657) császári hadaira. A háborúságot lezárandó I. Rákóczi György megkötötte III. Ferdinánd császár-királlyal a linzi békét, mely a hét felső-magyarországi vármegyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa) Erdélynek ítélte, néhány, a területen található várral egyetemben. A linzi békekötés után két évvel keletkezett eredeti oklevelünk azért született, mert a szatmári láp erősségét, Ecsed várát és birtokait - a császári-erdélyi hadakozások meghatározó katonai objektumát - a linzi béke a vármegyék váraival szemben nem engedte át, hanem az engedelmesebbnek tartott Bethlen-örökösök számára tartotta fenn; 1647-ben viszont az iktári Bethlen-ág utolsó örököse, Bethlen Péter is elhunyt, így a klauzula elhárulásával az ecsedi erősség végül I. Rákóczi György uralmába került. Az oklevél eredetije 1647. május 7-én, Bécsben kelt. A birtok-adásvételi irat a szatmári-szabolcsi sík számos korabeli helynévi adatát közli. Az első nyomtatott oldalon fametszetű könyvdísz. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Oklevél] A frissen trónra lépett II. Ulászló magyar király birtokadományozó okirata hívei számára, az őt trónra segítő Báthori István erdélyi vajda, Báthori András főúr és fiai, Medgyesaljai István főrend és Perényi János királyi ajtónállómester számára. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 6 p. Folio. Latin nyelvű dokumentumunk az 1490 júliusában magyar trónra lépett II. Ulászló király bőkezű birtokadományozási oklevelének évszázadokkal későbbi nyomtatott okirata. Mátyás király halála után, 1490 folyamán négy trónkövetelő is támadt: Corvin János a Hunyadi-házból, I. Miksa a Habsburg, János Albert és Ulászló a Jagelló-házból. A későbbi II. Ulászló hathatósan állította maga mellé a kor fontos hadurait, többek között a katonai győzelmeiről és kemény kezéről nevezetes Báthori István (1430-1493) erdélyi vajdát, aki a nyár folyamán legyőzte Ulászló ellenfeleit, Habsburg Miksát pedig kiűzte Fehérvárról. Latin nyelvű oklevelünk 1490. szeptember 28-án kelt, és Báthori Istvánt, testvérét, Báthori Andrást és annak gyermekeit, valamint Medgyesaljai István főurat, nem különben Perényi János ajtónállómestert és leszármazottait számos birtoktesttel ajándékozza meg, visszavonhatatlanul és örök időkre. Az eddig is jelentős birtokokkal bíró Báthoriak és Perényiek e királyi birtokadományozások révén léptek az élvonalba. Fűzve, borító nélkül, jó példány.
[Oklevél] Az 1953-ban alapított ÉVIG Tápióbicskei Vadásztársaság jubileumi oklevele Kiss János vadásztársnak, a vadásztársaság körbélyegzőjével, elnökének és titkárának saját kezű aláírásával hitelesítve. (1988). (Budapest, 1988. Offset és Játékkártya Nyomda). Színes plakát, mérete: 230x335 mm. Szövege: "ÉVIG Vadásztársaság, Tápióbicske. Oklevél Kiss János vadásztársnak, a Vadásztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Tápióbicske, 1988. március 26. Szécsi György elnök [aláírás], Bartal László titkár [aláírás]." A két aláírás között a társaság hitelesítő bélyegzője, alatta a Kádár-címer. A Pest megye délkeleti részén alakult tápióbicskei vadásztársaság elsősorban dámvad és apróvad vadászatára volt alkalmas. Az oklevélen felül apró szakadásnyom. Kató Zsuzsa grafikájával illusztrált, jó állapotú lap.
[Kézirat] Sipos Ferenc (Sipos II.) labdarúgó, a későbbi 77-szeres magyar válogatott futballista által írt baráti üdvözlet Prágából (1953). Kelt: Prága, 1953. július 7 körül. Vintázs képeslap, mérete: 90x137 mm, nyolc beírt sor. Szövege: "Üdvözletemet küldöm Prágából: Feri." Sipos Ferenc (alias Sipos II), (alias Tüdő), minden idők egyik legnagyszerűbb hátvéd játékosa az 1940-es évek végétől került a labdarúgás élvonalába. 1949-től az NB I-es Goldberger SE-ben játszott, majd 1952-től néhány évre az NB II-es Szolnoki Légierőhöz igazolt. Segítségével a szerényebb légierős csapat 1955-ben feljutott az első osztályba, Sipos II. pedig átigazolt az MTK-ba (1956). Nemzetközi kupákban ettől az évtől, a magyar válogatottban 1957-től vett részt. Képeslapunk dátumozása idején azonban tehetsége még csak kibontakozóban volt, képeslapunk dátumozása egyből arról is vall, hogy a Nemzeti Bajnokság II. osztályában a mérkőzések július elejére lezárultak, labdarúgói pedig külföldi vakációra is mehettek. Sipos II. Prága egy elegáns belvárosi szállójában, a ma is álló, art deco jellegű Flora Hotelben szállt meg. Képeslapunk címzettje a kiterjedt labdarúgó-kapcsolatokkal bíró Ördög György labdarúgó, az NB II-ben szereplő GANZ-MÁVAG futballszakosztály játékosa. Enyhén foltos képeslap, hátoldalán bélyeggel, postabélyegzéssel. Jó állapotú lap.
[Kézirat] Ördögh György NB II-es labdarúgó keletnémet üdvözlőlapja Sipos I. István NB I-es és válogatott labdarúgó, valamint Koós László NB I- es labdarúgó aláírásával (1954). Kelt: Lauchhammer, (1954). Vintázs képeslap, mérete: 90x135 mm, négy beírt sor. Szövege: "Üdvözletemet küldöm Lauchhammerből: Gyuri." További aláírások: Sipos I. István (Szegedi Honvéd), Koós László (Győri Vasas) és további két aláírás. Baráti üdvözletet tartalmazó képeslapunk a Drezdától északra fekvő kistelepülés, a brandenburgi tóvidéken fekvő Lauchhammer városka futballpályáját ábrázolja. 1954-ben keletkezett képeslapunk feltehetően a magyar labdarúgás korábbi nagy sikerei nyomán kezdeményezett, keletnémet szakmai körút alkalmából születhetett: a magyar labdarúgás első osztályaiból való futballistáink egy csoportja feltehetően szakmai felkérésre látogathattak végig a keletnémet futball csapatokat, képeslapunk egy kisebb brandenburgi csapatnál tett látogatásnak állít emléket. Képeslapunk címzettje Ördög Ferenc, a kiterjedt labdarúgó-kapcsolatokkal bíró Ördög György NB II-es osztályú labdarúgó apja. Enyhén sérült, enyhén foltos képeslap, hátoldalán bélyeggel, postabélyegzéssel.
[Kézirat] Sipos István (Sipos I) válogatott labdarúgó által írt húsvéti jókívánságok Athénból (1957). Kelt: Athén, 1957. április 15 körül. Vintázs képeslap, mérete: 100x145 mm, nyolc beírt sor. Szöveg: "Húsvéti üdvözletem küldöm Neked és Szüleidnek Athénból. Sipos I." Az Athénból feladott képeslap sokat elárul futballistáink utazási és karrier lehetőségeiről. A Sipos I. (alias Hentes) néven ismert és kedvelt magyar labdarúgó hátvéd (és egyszeres nemzeti válogatott) 1948-tól szerepelt a magyar I. osztályú bajnokságban: 1948-tól a Goldberger SE, 1950-től a Budapesti Honvéd, 1951-től a Szegedi Honvéd, 1954-től a Csepeli Vasas, 1955-től a Szolnoki Légierő csapatában. A futballista számára 1957-től megnyílt az út a nemzetközi igazolások előtt, 1957-től a VfR Heilbronn csapatát erősíthette. 1957 húsvétja előtt feladott képeslapja arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet csapathoz való csatlakozás előtt az egykori magyar labdarúgó felkereste Athént is - akár igazolási, akár nyaralási célzattal. Képeslapunk címzettje a kiterjedt labdarúgó-kapcsolatokkal bíró Ördög György labdarúgó, az NB II-ben szereplő GANZ-MÁVAG futballszakosztály játékosa. Enyhén foltos képeslap, hátoldalán postabélyegzéssel. Jó állapotú lap.
Kobayashi Gakujin, a Meiji-korszakbeli japán kalligráfus kézzel ecsetelt kalligráfiája. A rajzon a "Emeljünk pohárköszöntőt a hosszú életre, amely olyan tartós, mint a déli hegyek" mondat látható. Ez Zhang Yue, a kínai Tang-dinasztia egyik költőjének híres, szabályozott verses költeményének, a "Yoshu Shinsei no Saku" ("Újév napja Youzhouban") utolsó sora. A kifejezés a Csang'an városa közelében lévő déli hegyekhez hasonló hosszú élet utáni vágyat fejezi ki, amelyet pohárköszöntővel ünnepelnek, gyűrött, 38x135 cm
Ősi japán dokumentum az Edokorból. Bár nehezen olvasható és a részletek nem egyértelműek, megállapítható, hogy a felirat Enpo 5 (1677-et) és Osawa falut (Nagano prefektúra) említ, gyűrött, sérült, 28x36 cm
Kézzel írt ill. gépelt, történelmi témájú jegyzetek, közte Marczali Henrik (1856-1940) történész, egyetemi tanár A városi elem fejlődéséről hazánkban c. előadása után készült jegyzet, vegyes állapotban
Darabanth Auction House
![[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993) Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének első felét tartalmazza: oldalszámozással, címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között jelentősebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, de az átdolgozással némiképp veszített kísértetiességéből is, a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratunk bal szélén apró, halvány foltosság, a lapszélen apró gyűrődések, alul apró szakadásnyom. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3363228.jpg)
![[Oklevél] Okirat Gróf Károlyi Antal (1732-1791) szatmári főispán, táborszernagy, katolikus főúr birtokainak alapos, örökös és visszavonhatatlan kibővítéséről. Mária Terézia latin nyelvű adományozó okirata a leleszi Szent Kereszt prépostság hiteleshelyének címezve. (1778). (Bécs, 1778). [Nyomda nélkül]. 4 + [4] p. Folio. Latin nyelvű dokumentumunk Mária Terézia (ur. 1740-1780) apostoli királynő és császárnő birtokadományozó okirata a Habsburg-dinasztia szolgálatában magát már többször kitüntető, kelet-magyarországi, katolikus főnemes, gróf Károlyi Antal (1732-1791) részére. A szatmári főispáni rang mellett vezérkari és udvari méltóságokat is viselő gróf Károlyi Antal az uralkodónő régi kegyeltje; nyomtatott okiratunkkal Mária Terézia a Károlyi-család birtokába újabb birtoktesteket juttat, melynek jövedelméből az aulikus Károlyi grófok tovább folytathatják katolikus mecenatúrájukat a Habsburg-ház, illetve a katolikus egyház nagyobb dicsőségére. Dokumentumunk az ötödik oldaltól ismeretlen kéz által írt kézírással folytatódik, rajta nyolcvan beírt sorral. Az első nyomtatott oldalon fametszetű könyvdísz. Fűzve, borító nélkül. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3382356.jpg)
![[Oklevél] III. Ferdinánd magyar király birtoktesteket ad át I. Rákóczi György győztes erdélyi fejedelemnek az 1645-ben megkötött linzi béke szellemében, a korábbi ellenségeskedés helyetti béke megőrzésének érdekében. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 6 p. Folio. Latin nyelvű nyomtatványunk egy 130 évvel korábbi, 1647-es keltezésű adománylevél nyomtatott okirata. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (ur. 1630-1648) a magyarországi protestánsok védelmében, illetve saját pozíciói erősítése érdekében 1644-ben a svédek és franciák oldalán belépett a harmincéves háborúba, a következő évek során pedig komoly vereségeket mért III. Ferdinánd király (ur. 1637-1657) császári hadaira. A háborúságot lezárandó I. Rákóczi György megkötötte III. Ferdinánd császár-királlyal a linzi békét, mely a hét felső-magyarországi vármegyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa) Erdélynek ítélte, néhány, a területen található várral egyetemben. A linzi békekötés után két évvel keletkezett eredeti oklevelünk azért született, mert a szatmári láp erősségét, Ecsed várát és birtokait - a császári-erdélyi hadakozások meghatározó katonai objektumát - a linzi béke a vármegyék váraival szemben nem engedte át, hanem az engedelmesebbnek tartott Bethlen-örökösök számára tartotta fenn; 1647-ben viszont az iktári Bethlen-ág utolsó örököse, Bethlen Péter is elhunyt, így a klauzula elhárulásával az ecsedi erősség végül I. Rákóczi György uralmába került. Az oklevél eredetije 1647. május 7-én, Bécsben kelt. A birtok-adásvételi irat a szatmári-szabolcsi sík számos korabeli helynévi adatát közli. Az első nyomtatott oldalon fametszetű könyvdísz. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383246.jpg)
![[Oklevél] A frissen trónra lépett II. Ulászló magyar király birtokadományozó okirata hívei számára, az őt trónra segítő Báthori István erdélyi vajda, Báthori András főúr és fiai, Medgyesaljai István főrend és Perényi János királyi ajtónállómester számára. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 6 p. Folio. Latin nyelvű dokumentumunk az 1490 júliusában magyar trónra lépett II. Ulászló király bőkezű birtokadományozási oklevelének évszázadokkal későbbi nyomtatott okirata. Mátyás király halála után, 1490 folyamán négy trónkövetelő is támadt: Corvin János a Hunyadi-házból, I. Miksa a Habsburg, János Albert és Ulászló a Jagelló-házból. A későbbi II. Ulászló hathatósan állította maga mellé a kor fontos hadurait, többek között a katonai győzelmeiről és kemény kezéről nevezetes Báthori István (1430-1493) erdélyi vajdát, aki a nyár folyamán legyőzte Ulászló ellenfeleit, Habsburg Miksát pedig kiűzte Fehérvárról. Latin nyelvű oklevelünk 1490. szeptember 28-án kelt, és Báthori Istvánt, testvérét, Báthori Andrást és annak gyermekeit, valamint Medgyesaljai István főurat, nem különben Perényi János ajtónállómestert és leszármazottait számos birtoktesttel ajándékozza meg, visszavonhatatlanul és örök időkre. Az eddig is jelentős birtokokkal bíró Báthoriak és Perényiek e királyi birtokadományozások révén léptek az élvonalba. Fűzve, borító nélkül, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383245.jpg)
![[Oklevél] Az 1953-ban alapított ÉVIG Tápióbicskei Vadásztársaság jubileumi oklevele Kiss János vadásztársnak, a vadásztársaság körbélyegzőjével, elnökének és titkárának saját kezű aláírásával hitelesítve. (1988). (Budapest, 1988. Offset és Játékkártya Nyomda). Színes plakát, mérete: 230x335 mm. Szövege: "ÉVIG Vadásztársaság, Tápióbicske. Oklevél Kiss János vadásztársnak, a Vadásztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Tápióbicske, 1988. március 26. Szécsi György elnök [aláírás], Bartal László titkár [aláírás]." A két aláírás között a társaság hitelesítő bélyegzője, alatta a Kádár-címer. A Pest megye délkeleti részén alakult tápióbicskei vadásztársaság elsősorban dámvad és apróvad vadászatára volt alkalmas. Az oklevélen felül apró szakadásnyom. Kató Zsuzsa grafikájával illusztrált, jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3340403.jpg)
![[Kézirat] Sipos Ferenc (Sipos II.) labdarúgó, a későbbi 77-szeres magyar válogatott futballista által írt baráti üdvözlet Prágából (1953). Kelt: Prága, 1953. július 7 körül. Vintázs képeslap, mérete: 90x137 mm, nyolc beírt sor. Szövege: "Üdvözletemet küldöm Prágából: Feri." Sipos Ferenc (alias Sipos II), (alias Tüdő), minden idők egyik legnagyszerűbb hátvéd játékosa az 1940-es évek végétől került a labdarúgás élvonalába. 1949-től az NB I-es Goldberger SE-ben játszott, majd 1952-től néhány évre az NB II-es Szolnoki Légierőhöz igazolt. Segítségével a szerényebb légierős csapat 1955-ben feljutott az első osztályba, Sipos II. pedig átigazolt az MTK-ba (1956). Nemzetközi kupákban ettől az évtől, a magyar válogatottban 1957-től vett részt. Képeslapunk dátumozása idején azonban tehetsége még csak kibontakozóban volt, képeslapunk dátumozása egyből arról is vall, hogy a Nemzeti Bajnokság II. osztályában a mérkőzések július elejére lezárultak, labdarúgói pedig külföldi vakációra is mehettek. Sipos II. Prága egy elegáns belvárosi szállójában, a ma is álló, art deco jellegű Flora Hotelben szállt meg. Képeslapunk címzettje a kiterjedt labdarúgó-kapcsolatokkal bíró Ördög György labdarúgó, az NB II-ben szereplő GANZ-MÁVAG futballszakosztály játékosa. Enyhén foltos képeslap, hátoldalán bélyeggel, postabélyegzéssel. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3317782.jpg)
![[Kézirat] Ördögh György NB II-es labdarúgó keletnémet üdvözlőlapja Sipos I. István NB I-es és válogatott labdarúgó, valamint Koós László NB I- es labdarúgó aláírásával (1954). Kelt: Lauchhammer, (1954). Vintázs képeslap, mérete: 90x135 mm, négy beírt sor. Szövege: "Üdvözletemet küldöm Lauchhammerből: Gyuri." További aláírások: Sipos I. István (Szegedi Honvéd), Koós László (Győri Vasas) és további két aláírás. Baráti üdvözletet tartalmazó képeslapunk a Drezdától északra fekvő kistelepülés, a brandenburgi tóvidéken fekvő Lauchhammer városka futballpályáját ábrázolja. 1954-ben keletkezett képeslapunk feltehetően a magyar labdarúgás korábbi nagy sikerei nyomán kezdeményezett, keletnémet szakmai körút alkalmából születhetett: a magyar labdarúgás első osztályaiból való futballistáink egy csoportja feltehetően szakmai felkérésre látogathattak végig a keletnémet futball csapatokat, képeslapunk egy kisebb brandenburgi csapatnál tett látogatásnak állít emléket. Képeslapunk címzettje Ördög Ferenc, a kiterjedt labdarúgó-kapcsolatokkal bíró Ördög György NB II-es osztályú labdarúgó apja. Enyhén sérült, enyhén foltos képeslap, hátoldalán bélyeggel, postabélyegzéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3318219.jpg)
![[Kézirat] Sipos István (Sipos I) válogatott labdarúgó által írt húsvéti jókívánságok Athénból (1957). Kelt: Athén, 1957. április 15 körül. Vintázs képeslap, mérete: 100x145 mm, nyolc beírt sor. Szöveg: "Húsvéti üdvözletem küldöm Neked és Szüleidnek Athénból. Sipos I." Az Athénból feladott képeslap sokat elárul futballistáink utazási és karrier lehetőségeiről. A Sipos I. (alias Hentes) néven ismert és kedvelt magyar labdarúgó hátvéd (és egyszeres nemzeti válogatott) 1948-tól szerepelt a magyar I. osztályú bajnokságban: 1948-tól a Goldberger SE, 1950-től a Budapesti Honvéd, 1951-től a Szegedi Honvéd, 1954-től a Csepeli Vasas, 1955-től a Szolnoki Légierő csapatában. A futballista számára 1957-től megnyílt az út a nemzetközi igazolások előtt, 1957-től a VfR Heilbronn csapatát erősíthette. 1957 húsvétja előtt feladott képeslapja arról tanúskodik, hogy a nyugatnémet csapathoz való csatlakozás előtt az egykori magyar labdarúgó felkereste Athént is - akár igazolási, akár nyaralási célzattal. Képeslapunk címzettje a kiterjedt labdarúgó-kapcsolatokkal bíró Ördög György labdarúgó, az NB II-ben szereplő GANZ-MÁVAG futballszakosztály játékosa. Enyhén foltos képeslap, hátoldalán postabélyegzéssel. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3317781.jpg)
