cca 1760, Mantova és a környező észak-itália területek (Velence, Milánó, Bergamo stb.) valamint a mai Svájc és Ausztria egyes részeinek térképe (Das Hertzogthum Mantova und Mirandola sampt angraentzenden Venedischen-Laendern wie auch Tyrolischen und Graubünterischen Graentzen neben einen Theil des Herzogthums Meyland waraus sonderlich die gloriose Expedition der Käyserlichen Armée in Italien). Rézmetszet, kézzel színezett, papír, hajtásnyommal, foltos, lap szélén kisebb sérülésekkel, hátul közepén megerősítve, 41,5x51 cm, lapméret: 56,5x72 cm / cca 1760 Map of Mantova and the Northern Italian (Milano, Venice), Swiss and Austrian surrounding territories. Copper engraving, hand coloured, spotty, with some damages on the edges, 41,5x51 cm
[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.
[Térkép] Budapest székes-főváros egész területének térképe. Mértéke: 1:25,000. Tervezte Kogutowicz Manó. Hatodik kiadás. (1912). Budapest, [1912]. Kogutowicz Manó - Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 700x840 mm egy 785x945 mm méretű térképlapon. Az utolsó békeévek egyikében kiadott Budapest-térképünk emlékezetes pillanatfelvételt nyújt Budapest beépítettségének 1912. évi állapotáról. Feltűnő, hogy a Hungária körúton belüli, iparterületekkel és vasúti vágányokkal, bérkaszárnyákkal teletűzdelt Pest mennyire ipari városnak számít, zöldfelületek csak a körvasúton kívül, a két nagy közparkban, a Margitszigeten, illetve Budán jellemzőek. Budán a lakosság Óbudán, a Vár környékén, a Tabánban és Lágymányoson tömörül, e területeken túl pedig már mezőgazdasági területek: szántók, szőlők és erdők húzódnak; a két városfél között igen nagy tehát a kontraszt. Térképünkön a jelentősebb középületek és gyárépületek kiemelve, a zöldfelületek, a domborzati, vízrajzi és közlekedési részletek jelölve (vasútvonalak, villamos és lóvasutak egyaránt). Jelmagyarázat jobb oldalt, sarkaiban melléktérképek: halandósági térkép, a magyar anyanyelvűek arányának térképe, a népsűrűség térképe (1906-1910 közötti adatfelvételek alapján), valamint a belváros térképe, illetve a kerületi beosztásé. A jobb alsó sarokban kisebb foltosság, bal felsőben halvány foltosság. Fabó-Holló 2628. Jó állapotú térképlap, vászonra vonva.
cca 1960 Verkehrskarte der Deutschen Demokratischen Republic (DDR) / Az NDK közlekedési-úthálózati térképe, nagyméretű térkép, 1 : 500.000, kis lapszéli sérülésekkel, 105x76 cm + Drezda erdeinek térképe, kétoldalas, 27,5x39 cm
cca 1900 Palesztina térképe, rajzolta: Homolka József, Bp., Eggenberger-féle könyvkereskedés (Kellner és Mohrlüder-ny.), 33,5x25,5 cm + Jeruzsálem térképe, a Pallas Nagy Lexikona melléklete, Bp., Posner Károly Lajos és Fia, 24x15,5 cm
cca 1893-1896 Pallas Nagy Lexikon vármegye térképek gyűjteménye, 1 hiánnyal (Abaúj-Torna vármegye), de ezt leszámítva teljes: összesen 70 vármegye térkép, valamint Fiume város térképével, tervezte: Gönczy Pál. Bp., Posner-ny, nagyrészt jó állapotban, cca 29x24 cm és 21x40 cm közötti méretben
Darabanth Auction House
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236582.jpg)
![[Térkép] Budapest székes-főváros egész területének térképe. Mértéke: 1:25,000. Tervezte Kogutowicz Manó. Hatodik kiadás. (1912). Budapest, [1912]. Kogutowicz Manó - Magyar Földrajzi Intézet Rt. Színes térkép, mérete: 700x840 mm egy 785x945 mm méretű térképlapon. Az utolsó békeévek egyikében kiadott Budapest-térképünk emlékezetes pillanatfelvételt nyújt Budapest beépítettségének 1912. évi állapotáról. Feltűnő, hogy a Hungária körúton belüli, iparterületekkel és vasúti vágányokkal, bérkaszárnyákkal teletűzdelt Pest mennyire ipari városnak számít, zöldfelületek csak a körvasúton kívül, a két nagy közparkban, a Margitszigeten, illetve Budán jellemzőek. Budán a lakosság Óbudán, a Vár környékén, a Tabánban és Lágymányoson tömörül, e területeken túl pedig már mezőgazdasági területek: szántók, szőlők és erdők húzódnak; a két városfél között igen nagy tehát a kontraszt. Térképünkön a jelentősebb középületek és gyárépületek kiemelve, a zöldfelületek, a domborzati, vízrajzi és közlekedési részletek jelölve (vasútvonalak, villamos és lóvasutak egyaránt). Jelmagyarázat jobb oldalt, sarkaiban melléktérképek: halandósági térkép, a magyar anyanyelvűek arányának térképe, a népsűrűség térképe (1906-1910 közötti adatfelvételek alapján), valamint a belváros térképe, illetve a kerületi beosztásé. A jobb alsó sarokban kisebb foltosság, bal felsőben halvány foltosság. Fabó-Holló 2628. Jó állapotú térképlap, vászonra vonva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381762.jpg)
