cca 1650-1920 A Borsod vármegyének több szolgabírót is adó Vass család családi irat hagyatéka (sajószentpéteri Vass István, majd fia Vass Lőrinc, valamint felmenőik) akadémiai bizonyítványok, végrendeletek, családi okmányok, levelek, újságkivágások vegyes állapotban
1706 I. József (1678-1711) osztrák főherceg, magyar király, 1705 és 1711 között német-római császár autográf aláírása Christophorus aggsbachi prelátus részére címzett, nyomtatott dokumentumon. A másfél oldalas, német nyelvű szövegben a Rákóczi-szabadságharcra való utalással (a Magyar Királyságból származó 'renegát alattvalókat' említ, akik Franciaországgal szövetségre lépve megállás nélkül fosztogatnak, gyújtogatnak és gyilkolnak). A szöveg végén I. József aláírásával és két ellenjegyzéssel; az utolsó oldalon kézzel írt címzéssel és uralkodói címeres, papírfelzetes viaszpecséttel. // 1706 Signature of Joseph I, Holy Roman Emperor, on a printed document addressed to Christophorus, Prelate of Aggsbach. The German language text references Rákóczi's War of Independence (1703-1711); with the signature of Joseph I, and two countersignatures at the foot.
1708 II. Rákóczi Ferenc fejedelem levele egyik vármegyének, a kurucok számára katasztrofális vereséggel végződő Trencséni csata utáni második napon. Rákóczi a levelet Kistapolcsányban írta, ahová testőrei menekítették a harcokból. A levélben a fejeledelem kifejti, hogy az Isten azon nemzeteket akiket dicsőségre szám először megpróbálja és elviszi akár s kétségbeesésig, és hogy a "mostani trencséni harcnak szerencsétlenségével megakadályoztatta, és tovább való időre ... tartóztattya" ezt. A levélben arra buzdít, hogy csüggedésnek nincs helye, mert az az ellenségnek kedvez és felhívja a vármegyét, hogy a harcok után felbomlott seregeket "össze gyülekeztesse és táborunkba visszajönni kényszeríttesse" Szerencs mellé "elhívén, hogy a melly jó Istenünk ... és végre is kívánságunk és boldogulásunk tellyes épségével megorvosollya" II. Rákóczi Ferenc és titkára Aszalay Ferenc (1674-1729). autográf aláírásával, Két, magyar nyelven beírt oldalon. Ritka és izgalmas történelmi dokumentum!
1759 Mezőtelegd (Udvarhelyszék, Erdély), Mária Terézia által kiadott okmány a szabad vallásgyakorlásról, több helyen elmarasztalva a pápista papokat és jezsuitákat, latin és magyar nyelven, papírfelzettel, hat kézzel írt oldal
1787 Tiszapéterfalva (ukránul [Pijterfolvo]), Nagyszöllős, Ugocsa vármegye, tanúvallatási jegyzőkönyvek a Kőbe család nemességének igazolása tárgyában latin nyelven valamint latinul. Összesen 4 beírt oldalon
XIX. sz. eleje Vera effigies sacri vultus domini nostri Jesu Christi, Presso Luigi Razzani in Banch Nuovi, Veronika kendő másolatának egyházi viaszpecséttel hitelesített vallási kegytár, rézmetszet, selyem, töredezett viaszpecséttel, foltos, hajtott, 34x27 cm
1805 Kolozsvár, a Gubernium (főkormányszék; Erdély legfőbb kormányhatósága) ítélete a Felső-Fehér vármegyei Kanta település (1849-től Kézdivásárhely része) határán található malom, illetve hozzá tartozó gát ügyében. A bizonyos ,,Rátz família" birtokában lévő malom gátja megfelelő karbantartás hiánya miatt károkat okozott a környékbeli Kanta, Szentkatolna és Kézdioroszfalu (itt ,,Oroszfalva" néven említve) települések lakosainak, akik emiatt panaszt tettek tulajdonosai ellen. A Gubernium ezt követően megbízta Sambler László geometrát (geometra = földmérő, egyben épületek műszaki felülvizsgálatát végző építész), hogy a helyszínen végezze el a problémás gát műszaki állapotának felmérését, aki magyar nyelvű jelentésében számol be ez ügyben végzett munkájáról (ezt 1807-ben Csernáton községben állította ki, és mellékelve lett az eredeti irathoz). A teljes dokumentum 5 oldal terjedelmű, amely tartalmazza a latin és magyar nyelvű szöveget, Sambler László jelentését, valamint az utolsó oldalon a tartalom rövid összefoglalását (,,A Flgs Királlyi Gubernium sententiája a gát le szállíttása iránt, a Tkes Sambler László urnak testimoniumával.") Az iratot osztrák kétfejű sast ábrázoló vízjellel ellátott papírra írták; a lapokon kis sérülések, ázásnyomok találhatók.
1827 Bonyhád, bérbeadási szerződés bonyhádi Perczel Ádám (1770-1833) földbirtokos, táblabíró, Tolna vármegye 1809-es inszurgens (nemesi felkelő) alezredese (bonyhádi Perczel Mór (1811-1899) honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc egyik vezetőjének nagybátyja), valamint Johan Oelmayer között; két beírt oldal, német nyelven, Perczel Ádám aláírásával és címeres viaszpecséttel. Hajtva, megkímélt állapotban, 39x26 cm
Darabanth Auction House
![1787 Tiszapéterfalva (ukránul [Pijterfolvo]), Nagyszöllős, Ugocsa vármegye, tanúvallatási jegyzőkönyvek a Kőbe család nemességének igazolása tárgyában latin nyelven valamint latinul. Összesen 4 beírt oldalon](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3272796.jpg)
