[Esterházy Pál nádor] Esteras, Paulus: Litaniae ad Beatam Virginem Mariam, per Totius Mundi miraculosas imagines divisae, ac per Regna, et Provincias, ac Loca Distinctae. Authore Paulo Estoras, Sacri Romani Imperii Principe, et Regni Hungariae Palatino. [Bécs] Viennae Austriae, 1697. Typis Leopoldi Voigt. 101 + [3] p. Esterházy Pál (1635-1713) magyar katolikus főrend, a törökellenes harcok évtizedes résztvevője, Moson megye ispánja, Magyarország nádora, költő és zeneszerző, színes barokk egyéniség. Latin nyelven írott litániája az egész világ településeit megidézve könyörög a Boldogságos Szűz Máriához közbenjárásért és hitért. A munka nagy részét kitevő litánia a korabeli földrajzi ismeretek katolikus katalógusaként is szolgál. A litánia előtt dedikáció és útmutatás, a litánia után imádság. Oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísszel. A címlap felső margóján kisebb hiány, az első előzéken régi tulajdonosi és gyűjteményi könyvjegy. Könyvtári duplum. RMK III. 4029. VD17 23:726077D Poss.: Bibliotheca Augustiana Conventus Generalis Viennensis ad SS. Sebastianum & Rochum in via Regia; Másodlat a M[agyar] N[emzeti] Múzeum Széch[ényi] Orsz[ágos] Könyvtárából. Korabeli pergamenkötésben, a gerincen feliratozott címkével. Szép példány.
Johannes Leusden (1624-1699): He Kaine Diatheke = Novum testamentum cum versione Latina Ariae Montani, in quo tum selecti versiculi 1900, quibus omnes Novi Testamenti voces continentur, astericis notantur; ... Amstelaedami [Amsterdam], 1698, Ex Officiana Westeniana, 1 (díszcímlap) t. +6+666 p.+ 1 (Loca terrae sanctae quorum sit mentio in Evangeliis, hiányos 12x11,5 cm) t. Görög és latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötés, kopott borítóval, sérült, hiányos gerinccel, sérült díszcímlappal és hiányos címlappal, két helyen javítással, foltos lapokkal, aláhúzásokkal és néhány bejegyzéssel, a díszcímlap hátoldalán és az utolsó lapon bejegyzésekkel, hiányos térképpel.
[Maximilian van der Sandt, S.J. (1578-1656)] Maximilian Sandaus: Maria Flos Mysticus sive Orationes ad sodales in festiuitatibus deiparae habitae desumpta materia a floribus cum figuris Eneis. Moguntia [Mainz], 1629, Apud Godefridum Schonwetterum, 381 p.+7 sztl. lev. Oldalszámozáson belül rézmetszetű, díszcímlappal és egészoldalas rézmetszetű illusztrációkkal. Latin nyelven. Korabeli egészpergamen-kötésben, kopott, foltos borítóval, a gerincen apró sérüléssel, possessori bejegyzésekkel az elülső táblán.
Biblia Sacra Vulgatae Editionis Sixti V. Pontificus Maximi Jussu Recognita Atque Edita, Versiculus Distincta, Cum Indice Biblioco, & Lectionum ad Evangeliorumn pro omnibus Dominicis & Festis per Annum. Reverendissimi et celsissimi S. R. I. principis ad Domini D. Marquardi Sebastiani Imperialis Ecclesiar Bambergensis Episcopi authoritate, post accuratam cum Vaticna Editione collationem. [Bamberg] Bambergae Recusa, 1693. Sumptibus Wolfgangi Mauritii Endteri in Norimberga. 2 t. (díszcímlap + kétszínnyomású címlap) + [20] + 509 + [3] p.; 522 p. Folio. Latin nyelvű, katolikus bibliakiadásunk a Szent Jeromos által készített Vulgata-fordításon alapszik, melyet a tridenti zsinat az egyedül hivatalos latin változatként ismert el. Az összes későbbi nemzeti nyelvű katolikus bibliafordítás ezen a nagy becsű, 1543-ban kanonizált, V. Sixtus pápa idején bemutatott változaton alapszik. 1693-ban készült Vulgata-kiadásunk a nürnbergi Wolfgang Moritz Endter barokk könyvnyomtató mester műhelyében készült, rendkívül részletgazdag, allegorikus díszcímlapját Cornelius Nicolaus Schurtz (1630-1690) rézmetsző mestertől való. Bibliakiadásunk oldalszámozása érdekes módon nem az Újszövetség könyveivel, hanem az ószövetségi Ézsaiás könyvével indul újra. Ennek megfelelően kötetünk két, részletgazdag rézmetszete a Genezis és Ézsaiás könyvének nyitóoldalát díszíti. Valamennyi könyv első fejezetek élén fametszetű iniciálék. Az Újszövetség után található Ezsdrás harmadik és negyedik könyve, valamint Szent Jeromos bevezetője, a kötetet részletes bibliai tartalomjegyzék zárja. Példányunk 12 levelén apró lapszéli pótlás, három levelén apró javítás, első nyomtatott oldalán régi tulajdonosi bélyegzés, címoldalán és utolsó oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunkat egykor Szalai Veronika magyar könyv- és grafikai restaurátor hozta rendbe. VD17 1:058998B. Poss.: Ernst Lajos [Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum alapítója. Gyűjteményének javát hazai múzeumok vásárolták meg.], Esztergomi Érseki Könyvtár. Négy bordára fűzött, restaurált korabeli pergamenkötésben, a kötéstáblákon a pozsonyi főegyházmegyei könyvtár aranyozott köremblémáival. Szép példány.
Campegius Vitringa: Lelki elet. Az-az: Az Ur Jésus Kristusban igaz Hit által béóltatott és ö benne élö Embernek lelki allapatjának rövid leírása. [A fordító barátjának egykori példánya.] Mellyet az eklesiának közönséges hasznára nem régen deák nyelven botsátott-ki idősbik Campegius Vitringa, [...] Mostan pedig a' Magyar Eklesiákban az együgyüeknek hasznokra a magyar nyelvre fordított M[aros] V[ásárhelyi] B[aba] F[erenc]. Nyomtattatott Francofurtumban, 1722. Schwartz János által. [88] + 341 + [3] p. Egyetlen kiadás. Campegius Vitringa (1659-1722) holland protestáns teológus és hebraista volt. A fordító, Baba Ferenc nagyenyedi tanulmányai után 1717-ben iratkozott be az Odera-Frankfurti egyetemre, ahol 1722-ig tanult. Visszatérése után Kolozsvárott élt és tokaji borral kereskedett, de vállalkozásába végül belebukott és eladósodott. Elmebetegen halt meg 1740-ben, Pápán. Krizbai Deső Mihály példányunk egykori tulajdonosa a fordító diáktársa és barátja volt. Tiszteletére 10 strófás magyar rímes verset írt a kötethez, amely annak bevezetőjében, az üdvözlő versek között jelent meg. Poss.: Michaelis D. Krizbai [Krizbai Deső Mihály református lelkész, Előbb hazájában tanult, majd 1720. május 21-től Odera-Frankfurtban, 1723-tól Utrechtben tanult. Hazatérve gróf Teleki József udvari papjaként szolgált.] A XIX. század közepén készült, gerincén kopott aranyozású félvászon kötésben. Nagyon jó példány.
[Gusztinyi] Gusztini János: Üdvözség mannája Az az: az Úr Jésus tulajdon szent testének, és vérének Sacramentoma, mellyel nem a' Moyses fedele alatt ülő ó zsidóság, nem-is az üress figurát állató újítás: hanem Kristusnak igaz híve, a' kegyelem Törvénnyében, érezhető Jelek, és Symbolum-ok alatt el-rejtetett Valósággal, az örök életre tápláltatik: mellyet ki-botsátatott Gusztini János. Egerben, 1759. Bauer Karol Joseff Püspöki Könyv-Nyomtató által. [20] + 853 + [3] p. Folio. Első kiadás. A szlovák származású Gusztinyi János (1718-1777) hegyaljai plébános, egri kanonok, nyitrai püspök ízes magyarsággal, szenvedélyes hangon megírt értekezése a katolikus szentáldozás helyes, a református úrvacsora-tan tévelygő mivoltáról. A református vidékeken szolgáló katolikus plébános időről időre hegyaljai tapasztalataiból is idéz, ám érvelése elsősorban bibliai szöveghelyek és az egyházatyák érvkészlete mentén cáfolja a reformáció úrvacsorát illető nézeteit. A nagyívű katolikus hitvédelmi kötet elsősorban Helmeczy István református prédikátor "Igasság paisa" (Utrecht, 1741) című munkáját kívánta cáfolni. A kétszínnyomású címoldalon az Utolsó vacsorát ábrázoló fametszet, oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísz. Az oldalakon foxing, a címoldalon gyűjteményi bélyegzés, illetve régebbről, 1762-ből származó, latin nyelvű szerzeményi bejegyzés: "Ex munificentia Rutissimi Domini Authoris" felirattal (a szerző kegyes adományából származó példány). Poss.: A máriabesnyői parókia könyvtára. Négy bordára fűzött, vaknyomásos korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel, a kötéstáblákat hármas léniából álló, vaknyomású keret díszíti. Dekoratív, szép példány.
Tarnóczy István: Holtig-való barátság. Avagy mi módon kellessék a' beteg, és halálra-vált embert, avagy meg-szententziázott bűnöst segíteni. Mellyet mind egésségessek, 's mind betegek nagy hasznára magyarázott, és öszve szerzett, a' Jesus zászlója alatt vitézkedő P. Tarnóczy István. Nagy-Szombatban, 1773. A' Jesus Társasága Akadémiai Collegiumának betűivel. [24] + 287 + [1] p. A címlapon fametszetű vignetta. Tarnóczy István (1626-1689) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár volt. Híres, rendkívül népszerű munkája 1695-ben jelent meg először Nagyszombatban, amelyet számos további kiadás követett egészen a XVIII. század végéig. Poss.: Joh. Smodis, 1853. [Nagy- és kis-barkóczi Szmodis János (1771-1853) veszprémi kanonok és püspökhelyettes volt.]; Bibliothecae Capituli Veszprimiensis. Korabeli, gerincén kopott aranyozású, enyhén sérült, vaknyomásos egészbőr kötésben, megfakult piros festésű lapszélekkel. Jó példány, ritka könyv.
Officium Rakoczianum, in quo continentur exercitia ordinaria hominis Christiani dd. sodalibus sub titulo Beatae Virginis Mariae ab Angelo Salutatae in Caesareo Regioque Societatis Iesu Collegio Zagrabiae congregatis pro xenio oblatum. [Zágráb] Zagrabiae, 1798. [Soc. Jesu Collegio Zagrabiae.] 1 t. (rézmetszetű címkép) + 356 p. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas rézmetszettel, a címlapon rézmetszetű vignettával. Az imádságoskönyv I. Rákóczi Ferencről kapta a nevét, az ifjú I. Rákóczi Ferenc ugyanis 1662-ben mecénása volt egy Nagyszombatban kiadott latin nyelvű Manuálénak. Az Officium Rákóczianum az egyik legnépszerűbb, legtöbb kiadást megért XVII. századi imádságoskönyv, mely egészen a XIX. század közepéig megjelent. Szerzőjének kilétét napjainkig homály fedi. Holl Béla meggyőzően cáfolta a II. Rákóczi Ferenc szerzőségére vonatkozó feltételezéseket. Fraknói Vilmos nyomán ugyanő vetette fel Ordódy János jezsuita, Esze Tamás szóbeli közlése alapján pedig II. Rákóczi Ferenc nagynénje, Rákóczi Erzsébet szerzőségének lehetőségét. Az említett személyek mellett a forrásokban és a további irodalomban I. Rákóczi Ferenc, továbbá az ő egyik meg nem nevezett jezsuita filozófiatanára és Szorsa Mihály jezsuita is megjelenik az Officium Rákóczianum feltételezett szerzőjeként. Példányunk első előzékén aranyozott, benyomott M. T. monogram, valamint 1801-es évszám. A hátsó előzéken a kötet egykori tulajdonosára vonatkozó korabeli latin nyelvű bejegyzés, amely 1787 [!!] május 27-én kelt. A bejegyzés alapján feltételezhető, hogy esetleg a címlapon szereplő impresszum adatokat hibásan nyomtatták, és a kiadás talán korábbi. Poss.: Michael Tripamer. Korabeli, enyhén kopott egészbőr kötésben, kissé kopott aranyozású lapszélekkel. Nagyon ritka kiadás.
Szily János: Instrctio Venerabilis Cleri Dioecesis Sabariensis. Sabariae (Szombathely), 1884, Typis Josephi Bertalanffy, 1884+4+XX p.+5 t. Latin nyelven. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, egy kihajtható lap szakadt.
Az 1777-ben Mária Terézia által létrehozott szombathelyi egyházmegye első, nagy hatású püspöke, Szily János ugyanebben az évben adta ki Instructióját (magyarul: Útbaigazítás a szombathelyi egyházmegye tiszteletreméltó papsága részére, amelyet - némileg kibővítve - 1855-ben és 1884-ben is kiadtak. Egészen 1927-ig ez volt a szombathelyi egyházmegye törvénykönyve.
Révész Imre: Egyetemes egyháztörténelem főiskolai tanulók s művelt protestánsok számára I. füzet: Az egyház alapításától a reformátióig. Unicus, több kötete nem jelent meg! Debreczen, 1865, Város Nyomdájában, XIX+1+203+1 p. Korabeli aranyozott félvászon-kötés, kopott borítóval, enyhén foxing foltos lapokkal, Nádházy Bertalan (1884-1956) a borsodi egyházmegye esperese, miskolc-vasgyári templom református lelkésze névbélyegzésével, magánkönyvtári címkével.
Szoboszlai Pap István: Ünnepi egyházi beszédek. Közrebocsátja: Révész Bálint. Hozzákötve: Közönséges egyházi beszédek. Közrebocsátja: Révész Bálint. [Egybekötve.] Debrecen, 1871, Telegdi K. Lajos, 2+II+4+256+4+164 p. Korabeli aranyozott, vakonyomásos egészbőrkötés, kopott borítóval, egy lapon bejegyzéssel. Hozzá tartozik: Szoboszlai Pap István: Alkalmi egyházi beszédek. I-II. füzet. [Egyekötve.] Első füzet I-XXI. Közrebocsátja: Révész Bálint. Debrecen, 1871, Telegdi K. Lajos, 4+1-224+2+225-494+4 p. Korabeli aranyozott, vakonyomásos egészbőrkötés, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel.
Darabanth Auction House
![[Esterházy Pál nádor] Esteras, Paulus: Litaniae ad Beatam Virginem Mariam, per Totius Mundi miraculosas imagines divisae, ac per Regna, et Provincias, ac Loca Distinctae. Authore Paulo Estoras, Sacri Romani Imperii Principe, et Regni Hungariae Palatino. [Bécs] Viennae Austriae, 1697. Typis Leopoldi Voigt. 101 + [3] p. Esterházy Pál (1635-1713) magyar katolikus főrend, a törökellenes harcok évtizedes résztvevője, Moson megye ispánja, Magyarország nádora, költő és zeneszerző, színes barokk egyéniség. Latin nyelven írott litániája az egész világ településeit megidézve könyörög a Boldogságos Szűz Máriához közbenjárásért és hitért. A munka nagy részét kitevő litánia a korabeli földrajzi ismeretek katolikus katalógusaként is szolgál. A litánia előtt dedikáció és útmutatás, a litánia után imádság. Oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísszel. A címlap felső margóján kisebb hiány, az első előzéken régi tulajdonosi és gyűjteményi könyvjegy. Könyvtári duplum. RMK III. 4029. VD17 23:726077D Poss.: Bibliotheca Augustiana Conventus Generalis Viennensis ad SS. Sebastianum & Rochum in via Regia; Másodlat a M[agyar] N[emzeti] Múzeum Széch[ényi] Orsz[ágos] Könyvtárából. Korabeli pergamenkötésben, a gerincen feliratozott címkével. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347170.jpg)
![Johannes Leusden (1624-1699): He Kaine Diatheke = Novum testamentum cum versione Latina Ariae Montani, in quo tum selecti versiculi 1900, quibus omnes Novi Testamenti voces continentur, astericis notantur; ... Amstelaedami [Amsterdam], 1698, Ex Officiana Westeniana, 1 (díszcímlap) t. +6+666 p.+ 1 (Loca terrae sanctae quorum sit mentio in Evangeliis, hiányos 12x11,5 cm) t. Görög és latin nyelven. Korabeli egészbőr-kötés, kopott borítóval, sérült, hiányos gerinccel, sérült díszcímlappal és hiányos címlappal, két helyen javítással, foltos lapokkal, aláhúzásokkal és néhány bejegyzéssel, a díszcímlap hátoldalán és az utolsó lapon bejegyzésekkel, hiányos térképpel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3299391.jpg)
![[Maximilian van der Sandt, S.J. (1578-1656)] Maximilian Sandaus: Maria Flos Mysticus sive Orationes ad sodales in festiuitatibus deiparae habitae desumpta materia a floribus cum figuris Eneis. Moguntia [Mainz], 1629, Apud Godefridum Schonwetterum, 381 p.+7 sztl. lev. Oldalszámozáson belül rézmetszetű, díszcímlappal és egészoldalas rézmetszetű illusztrációkkal. Latin nyelven. Korabeli egészpergamen-kötésben, kopott, foltos borítóval, a gerincen apró sérüléssel, possessori bejegyzésekkel az elülső táblán.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3299329.jpg)
![[Giovanni] Joanne Bona: Manuductio ad Coelum. Medullam continens sanctorum patrum et veterum philosophorum. Venetiis [Velence],én.(Korai kiadás,1669?), Bassani,(Typis Jo. Antonii Remondini), 276+10 p. Latin nyelven. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval, sérült gerinccel, a címlapon bejegyzésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3348205.jpg)
![Biblia Sacra Vulgatae Editionis Sixti V. Pontificus Maximi Jussu Recognita Atque Edita, Versiculus Distincta, Cum Indice Biblioco, & Lectionum ad Evangeliorumn pro omnibus Dominicis & Festis per Annum. Reverendissimi et celsissimi S. R. I. principis ad Domini D. Marquardi Sebastiani Imperialis Ecclesiar Bambergensis Episcopi authoritate, post accuratam cum Vaticna Editione collationem. [Bamberg] Bambergae Recusa, 1693. Sumptibus Wolfgangi Mauritii Endteri in Norimberga. 2 t. (díszcímlap + kétszínnyomású címlap) + [20] + 509 + [3] p.; 522 p. Folio. Latin nyelvű, katolikus bibliakiadásunk a Szent Jeromos által készített Vulgata-fordításon alapszik, melyet a tridenti zsinat az egyedül hivatalos latin változatként ismert el. Az összes későbbi nemzeti nyelvű katolikus bibliafordítás ezen a nagy becsű, 1543-ban kanonizált, V. Sixtus pápa idején bemutatott változaton alapszik. 1693-ban készült Vulgata-kiadásunk a nürnbergi Wolfgang Moritz Endter barokk könyvnyomtató mester műhelyében készült, rendkívül részletgazdag, allegorikus díszcímlapját Cornelius Nicolaus Schurtz (1630-1690) rézmetsző mestertől való. Bibliakiadásunk oldalszámozása érdekes módon nem az Újszövetség könyveivel, hanem az ószövetségi Ézsaiás könyvével indul újra. Ennek megfelelően kötetünk két, részletgazdag rézmetszete a Genezis és Ézsaiás könyvének nyitóoldalát díszíti. Valamennyi könyv első fejezetek élén fametszetű iniciálék. Az Újszövetség után található Ezsdrás harmadik és negyedik könyve, valamint Szent Jeromos bevezetője, a kötetet részletes bibliai tartalomjegyzék zárja. Példányunk 12 levelén apró lapszéli pótlás, három levelén apró javítás, első nyomtatott oldalán régi tulajdonosi bélyegzés, címoldalán és utolsó oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunkat egykor Szalai Veronika magyar könyv- és grafikai restaurátor hozta rendbe. VD17 1:058998B. Poss.: Ernst Lajos [Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum alapítója. Gyűjteményének javát hazai múzeumok vásárolták meg.], Esztergomi Érseki Könyvtár. Négy bordára fűzött, restaurált korabeli pergamenkötésben, a kötéstáblákon a pozsonyi főegyházmegyei könyvtár aranyozott köremblémáival. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3348122.jpg)
![Campegius Vitringa: Lelki elet. Az-az: Az Ur Jésus Kristusban igaz Hit által béóltatott és ö benne élö Embernek lelki allapatjának rövid leírása. [A fordító barátjának egykori példánya.] Mellyet az eklesiának közönséges hasznára nem régen deák nyelven botsátott-ki idősbik Campegius Vitringa, [...] Mostan pedig a' Magyar Eklesiákban az együgyüeknek hasznokra a magyar nyelvre fordított M[aros] V[ásárhelyi] B[aba] F[erenc]. Nyomtattatott Francofurtumban, 1722. Schwartz János által. [88] + 341 + [3] p. Egyetlen kiadás. Campegius Vitringa (1659-1722) holland protestáns teológus és hebraista volt. A fordító, Baba Ferenc nagyenyedi tanulmányai után 1717-ben iratkozott be az Odera-Frankfurti egyetemre, ahol 1722-ig tanult. Visszatérése után Kolozsvárott élt és tokaji borral kereskedett, de vállalkozásába végül belebukott és eladósodott. Elmebetegen halt meg 1740-ben, Pápán. Krizbai Deső Mihály példányunk egykori tulajdonosa a fordító diáktársa és barátja volt. Tiszteletére 10 strófás magyar rímes verset írt a kötethez, amely annak bevezetőjében, az üdvözlő versek között jelent meg. Poss.: Michaelis D. Krizbai [Krizbai Deső Mihály református lelkész, Előbb hazájában tanult, majd 1720. május 21-től Odera-Frankfurtban, 1723-tól Utrechtben tanult. Hazatérve gróf Teleki József udvari papjaként szolgált.] A XIX. század közepén készült, gerincén kopott aranyozású félvászon kötésben. Nagyon jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347230.jpg)
![[Gusztinyi] Gusztini János: Üdvözség mannája Az az: az Úr Jésus tulajdon szent testének, és vérének Sacramentoma, mellyel nem a' Moyses fedele alatt ülő ó zsidóság, nem-is az üress figurát állató újítás: hanem Kristusnak igaz híve, a' kegyelem Törvénnyében, érezhető Jelek, és Symbolum-ok alatt el-rejtetett Valósággal, az örök életre tápláltatik: mellyet ki-botsátatott Gusztini János. Egerben, 1759. Bauer Karol Joseff Püspöki Könyv-Nyomtató által. [20] + 853 + [3] p. Folio. Első kiadás. A szlovák származású Gusztinyi János (1718-1777) hegyaljai plébános, egri kanonok, nyitrai püspök ízes magyarsággal, szenvedélyes hangon megírt értekezése a katolikus szentáldozás helyes, a református úrvacsora-tan tévelygő mivoltáról. A református vidékeken szolgáló katolikus plébános időről időre hegyaljai tapasztalataiból is idéz, ám érvelése elsősorban bibliai szöveghelyek és az egyházatyák érvkészlete mentén cáfolja a reformáció úrvacsorát illető nézeteit. A nagyívű katolikus hitvédelmi kötet elsősorban Helmeczy István református prédikátor "Igasság paisa" (Utrecht, 1741) című munkáját kívánta cáfolni. A kétszínnyomású címoldalon az Utolsó vacsorát ábrázoló fametszet, oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísz. Az oldalakon foxing, a címoldalon gyűjteményi bélyegzés, illetve régebbről, 1762-ből származó, latin nyelvű szerzeményi bejegyzés: "Ex munificentia Rutissimi Domini Authoris" felirattal (a szerző kegyes adományából származó példány). Poss.: A máriabesnyői parókia könyvtára. Négy bordára fűzött, vaknyomásos korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel, a kötéstáblákat hármas léniából álló, vaknyomású keret díszíti. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347949.jpg)
![Tarnóczy István: Holtig-való barátság. Avagy mi módon kellessék a' beteg, és halálra-vált embert, avagy meg-szententziázott bűnöst segíteni. Mellyet mind egésségessek, 's mind betegek nagy hasznára magyarázott, és öszve szerzett, a' Jesus zászlója alatt vitézkedő P. Tarnóczy István. Nagy-Szombatban, 1773. A' Jesus Társasága Akadémiai Collegiumának betűivel. [24] + 287 + [1] p. A címlapon fametszetű vignetta. Tarnóczy István (1626-1689) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár volt. Híres, rendkívül népszerű munkája 1695-ben jelent meg először Nagyszombatban, amelyet számos további kiadás követett egészen a XVIII. század végéig. Poss.: Joh. Smodis, 1853. [Nagy- és kis-barkóczi Szmodis János (1771-1853) veszprémi kanonok és püspökhelyettes volt.]; Bibliothecae Capituli Veszprimiensis. Korabeli, gerincén kopott aranyozású, enyhén sérült, vaknyomásos egészbőr kötésben, megfakult piros festésű lapszélekkel. Jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347245.jpg)
![Officium Rakoczianum, in quo continentur exercitia ordinaria hominis Christiani dd. sodalibus sub titulo Beatae Virginis Mariae ab Angelo Salutatae in Caesareo Regioque Societatis Iesu Collegio Zagrabiae congregatis pro xenio oblatum. [Zágráb] Zagrabiae, 1798. [Soc. Jesu Collegio Zagrabiae.] 1 t. (rézmetszetű címkép) + 356 p. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas rézmetszettel, a címlapon rézmetszetű vignettával. Az imádságoskönyv I. Rákóczi Ferencről kapta a nevét, az ifjú I. Rákóczi Ferenc ugyanis 1662-ben mecénása volt egy Nagyszombatban kiadott latin nyelvű Manuálénak. Az Officium Rákóczianum az egyik legnépszerűbb, legtöbb kiadást megért XVII. századi imádságoskönyv, mely egészen a XIX. század közepéig megjelent. Szerzőjének kilétét napjainkig homály fedi. Holl Béla meggyőzően cáfolta a II. Rákóczi Ferenc szerzőségére vonatkozó feltételezéseket. Fraknói Vilmos nyomán ugyanő vetette fel Ordódy János jezsuita, Esze Tamás szóbeli közlése alapján pedig II. Rákóczi Ferenc nagynénje, Rákóczi Erzsébet szerzőségének lehetőségét. Az említett személyek mellett a forrásokban és a további irodalomban I. Rákóczi Ferenc, továbbá az ő egyik meg nem nevezett jezsuita filozófiatanára és Szorsa Mihály jezsuita is megjelenik az Officium Rákóczianum feltételezett szerzőjeként. Példányunk első előzékén aranyozott, benyomott M. T. monogram, valamint 1801-es évszám. A hátsó előzéken a kötet egykori tulajdonosára vonatkozó korabeli latin nyelvű bejegyzés, amely 1787 [!!] május 27-én kelt. A bejegyzés alapján feltételezhető, hogy esetleg a címlapon szereplő impresszum adatokat hibásan nyomtatták, és a kiadás talán korábbi. Poss.: Michael Tripamer. Korabeli, enyhén kopott egészbőr kötésben, kissé kopott aranyozású lapszélekkel. Nagyon ritka kiadás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347172.jpg)
![Szoboszlai Pap István: Ünnepi egyházi beszédek. Közrebocsátja: Révész Bálint. Hozzákötve: Közönséges egyházi beszédek. Közrebocsátja: Révész Bálint. [Egybekötve.] Debrecen, 1871, Telegdi K. Lajos, 2+II+4+256+4+164 p. Korabeli aranyozott, vakonyomásos egészbőrkötés, kopott borítóval, egy lapon bejegyzéssel. Hozzá tartozik: Szoboszlai Pap István: Alkalmi egyházi beszédek. I-II. füzet. [Egyekötve.] Első füzet I-XXI. Közrebocsátja: Révész Bálint. Debrecen, 1871, Telegdi K. Lajos, 4+1-224+2+225-494+4 p. Korabeli aranyozott, vakonyomásos egészbőrkötés, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3299137.jpg)
