[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.
Rubint Dezső: Az összeomlás: 1918. 63 melléklettel (40 okmánymásolattal és 23 vázlattal.) Budapest, 1922. Globus Nyomdai Műintézet Rt. 361 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Rubint Dezső (1871-1945) altábornagy, az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezred vezérkari tisztjeként az orosz fronton szolgált. Hadtörténeti összefoglalójában a háborús frontok alapos elemzése után a katonai-politikai összeomlás alapvető magyarázata. Rubint Dezső felfogása szerint az összeomlásért a harci szellem megroppanása, az olasz-csehszlovák propaganda tökéletesre járatása és a Károlyi-kormányzat tökéletes dilettantizmusa egyaránt felelős. A tábornok szerint az orosz front 1918 eleji megszűnése felszabadított ugyan másfél millió katonát, ám a közöttük terjedő bolsevik eszme megmételyezte a harci szellemet, így az olasz frontra áthelyezett katonaállomány több kárt tett, mint hasznot. Ehhez kapcsolódik a Monarchia-ellenes csehszlovák propaganda hatása, amely egyfelől a külföldi közvéleményt hathatósan hangolta az ország ellen, másfelől az osztrák-magyar hadseregben szított széthúzást, amennyiben a tömegesen terjesztett röpcéduláin az osztrák-magyar hadseregből való dezertálásra szólított fel. Bár e tényezőkkel a Monarchia hadvezetés jobbára tisztában volt, és ennek nyomán a fegyverszünet megkötését már 1918 nyarán, a frontvonalak összeomlása előtt is fontolgatta, a Károlyi-féle fordulattal felálló politikai vezetés - fölöttébb tájékozatlan lévén - a Monarchia köré szőtt felosztási tervekről alig értesülve és a wilsoni önrendelkezési elvekben feltétel nélkül bízva azonnali, feltétel nélküli fegyverletételt parancsolt, tétlenségre kárhoztatva az ország különböző területein még erősen álló belföldi csapatokat. A Károlyi-féle adminisztrációról nem éppen kedvezően nyilatkozó munka rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk első négy ívének levelein felül kisebb gyűrődés, a felső sarkokban halvány foltosság, mely a szövegtükröt nem érinti. A címnegyedív oldalain enyhe sérült és foltosság. A kötet 23 térképmelléklettel teljes. Fűzve, színes, illusztrált, hiányos gerincű, sérült, javított kiadói borítóban.
Carlyle: A francia forradalom története I-III. köt. Ford.: Baráth Ferenc. Világkönyvtár. Bp.,1913, Révai. Második kiadás. Kiadói egészvászon kötésben, az eredeti papírborítókkal!
Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. König Sigismund und seine Zeit. Zsigmond király halálának 500 éves évfordulóján kiadja Budapest Székesfőváros. 92 képpel. Bp., 1937., Budapest Székesfőváros, (Bp. Székesfőváros Házinyomdája), 6+246 p. + XXXVI (fekete-fehér képtáblák) t. Késöbbi félvászon-kötés, az eredeti illusztrált borítót a borítóra kasírozták, jó állapotban
Pór Antal: Aeneas Sylvius. II. Pius pápa. Élet- és korrajz. Házi könyvtár. XXXIII. Bp., 1880., Szent-István-Társulat, VI+6+384p. Korabeli félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerincen és a táblákon kis sérülésekkel.
[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.
A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. (Dedikált.) Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Szamosné Magdusnak szeretettel: Bodor Imre. 1984. szept. 17". Kiadványunk a középkori oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, bevezetőjében a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A szöveges tételismertető után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. Fűzve, enyhén sérült, kissé kopott kiadói borítóban. Ritka.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 297. szám. (1956. október 29.) [Nagy Imre rádiónyilatkozata: Azonnal kivonják a szovjet csapatokat Budapestről. Tárgyalások kezdődnek a szovjet haderők hazánkból való teljes kivonásáról. Megszűnik az Államvédelmi Hatóság.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó lapszáma. Az MKP (MDP) éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán finomított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Az MDP-hitű lapszerkesztőség valódi nézeteiről árulkodó részlet ugyanakkor, hogy a lap első helyen hozza Wladyszlaw Gomulka lengyel vezető békére hívó levelét, melyet elsősorban Kádár Jánosnak, az MDP titkárának, másodsorban Nagy Imrének, a nemzeti kormány miniszterelnökének címeznek. A szerkesztőség e végső lapszám kiadása után a szovjet fegyverekkel hatalomba emelt Kádár János új pártjának, az MSZMP-nek szolgálatába állt, Szabad Nép elnevezését pedig Népszabadságra cserélte. A tartalomból: Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata -- Nagy Imre rádiónyilatkozata -- Hajnalodik -- Tűzszüneti felhívás -- A SZOT elnökének felhívása -- Egy volt harcostárs [fegyverletételi] felhívása a harcolókhoz -- Elmegyünk az olimpiára! A lapszéleken kisebb hiány, apró sérülések, a hajtás mentén erősebb szakadásnyomok. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455779.jpg)
![Rubint Dezső: Az összeomlás: 1918. 63 melléklettel (40 okmánymásolattal és 23 vázlattal.) Budapest, 1922. Globus Nyomdai Műintézet Rt. 361 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Rubint Dezső (1871-1945) altábornagy, az I. világháborúban a 30. honvéd gyalogezred vezérkari tisztjeként az orosz fronton szolgált. Hadtörténeti összefoglalójában a háborús frontok alapos elemzése után a katonai-politikai összeomlás alapvető magyarázata. Rubint Dezső felfogása szerint az összeomlásért a harci szellem megroppanása, az olasz-csehszlovák propaganda tökéletesre járatása és a Károlyi-kormányzat tökéletes dilettantizmusa egyaránt felelős. A tábornok szerint az orosz front 1918 eleji megszűnése felszabadított ugyan másfél millió katonát, ám a közöttük terjedő bolsevik eszme megmételyezte a harci szellemet, így az olasz frontra áthelyezett katonaállomány több kárt tett, mint hasznot. Ehhez kapcsolódik a Monarchia-ellenes csehszlovák propaganda hatása, amely egyfelől a külföldi közvéleményt hathatósan hangolta az ország ellen, másfelől az osztrák-magyar hadseregben szított széthúzást, amennyiben a tömegesen terjesztett röpcéduláin az osztrák-magyar hadseregből való dezertálásra szólított fel. Bár e tényezőkkel a Monarchia hadvezetés jobbára tisztában volt, és ennek nyomán a fegyverszünet megkötését már 1918 nyarán, a frontvonalak összeomlása előtt is fontolgatta, a Károlyi-féle fordulattal felálló politikai vezetés - fölöttébb tájékozatlan lévén - a Monarchia köré szőtt felosztási tervekről alig értesülve és a wilsoni önrendelkezési elvekben feltétel nélkül bízva azonnali, feltétel nélküli fegyverletételt parancsolt, tétlenségre kárhoztatva az ország különböző területein még erősen álló belföldi csapatokat. A Károlyi-féle adminisztrációról nem éppen kedvezően nyilatkozó munka rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk első négy ívének levelein felül kisebb gyűrődés, a felső sarkokban halvány foltosság, mely a szövegtükröt nem érinti. A címnegyedív oldalain enyhe sérült és foltosság. A kötet 23 térképmelléklettel teljes. Fűzve, színes, illusztrált, hiányos gerincű, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3465790.jpg)
![[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3355163.jpg)
![A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerkesztette: Bodor Imre. [Írta: Bodor Imre, Fügedi Erik, Takács Imre]. (Dedikált.) Budapest, 1984. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport (MTA Sokszorosító). 75 + [3] p. + 14 t. (kétoldalas táblák I-XXVIII-ig számozva). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Szamosné Magdusnak szeretettel: Bodor Imre. 1984. szept. 17". Kiadványunk a középkori oklevelek hitelesítésre szolgáló főpapi pecsétek világába vezet be, bevezetőjében a középkori pecséthasználatról írt rövid tanulmánnyal, majd az 1400-1526 között használt pontifikális (főpapi) pecsétek részletes ismertetésével. A szöveges tételismertető után az egyházi pecsétgyűjtemény képanyaga. Fűzve, enyhén sérült, kissé kopott kiadói borítóban. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3417604.jpg)
