Der Weltkrieg. Illustrierte Kriegs-Chronik des Daheim II-V. Bande. Bielefeld-Leipzig, 1915-1916, Velhagen & Klasing. Német nyelven. Rendkívül gazdag képanyaggal illusztráltak. Kiadói egészvászon-kötések, kopott, foltos borítókkal.
Bumüller János: Világtörténet II. Ford. Feniczy János és Danielik József. Pest, 1858. Herz János ny. Emich Gusztáv ny. [2] 467 p., [4] 375 p. Az utolsó, katolikus szemléletű világtörténelmi összefoglalás, amelynek még nem kellet Darwin evoluciós elméletével foglalkoznia. Aranyozott félvászon kötésben.
[Folyóirat] Illustrierter Beobachter. Hauptschriftleiter: Dietrich Loder. 19. Jahrgang, Folge 21 (25. Mai 1944) [Az NSDAP illusztrált hetilapjának 1944. május 25-i lapszáma] München, 1944. Zentralverlag der NSDAP - Buchgwerbehaus M. Müller und Sohn. [16] p. Az NSDAP központi propagandalapjának, a Völkischer Beobachternek képes hetilapját minden német szövetséges, illetve általuk megszállt országban terjesztették. 1944. májusi lapszámunk a nyugat-ukrajnai Tarnopol német védőit magasztalja. A további oldalakon kiképzési és előléptetési híranyag; aktuális német színművek és vígjátékok bemutatóiról készült riport. Gondtalan berlini villamosközlekedésről készült karikatúra-összeállítás zárja a lapszámot. Az Illustrierter Beobachter szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művel jegyzékén. Az első borítófedélen apró szakadásnyom. Fűzbe, illusztrált, foltos kiadói borítóban, középen hajtásnyommal. Jó példány.
[Folyóirat] Összetartás. Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. II. évfolyam, 295. szám. (1944. december 19.) [A magyar hadszíntéren minden szovjet áttörési kísérletet meghiúsítottunk. Rövid idő múlva a katonai helyzet a mi javunkra változik meg.] [Budapest], 1944. Stádium Sajtóvállalat Rt. 8 p. Folio. Az 1943 szeptemberétől megjelenő nyilas napilap 1944. decemberi száma interjút közöl a Kőszegen tartózkodó Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettessel. Az interjú kitér arra, hogy az Országgyűlés megüresedett helyeit megfelelő személyekkel fogják feltölteni, a jelenlegi kormány pedig a győzelem utáni hatodik hónapig marad hivatalban. Az országban ideiglenesen tartózkodó szovjet erők miatt országgyűlési választásokat egyelőre nem lehet tartani, ám a győzelem nem kétséges. Két háborús térképvázlatot közlő lapszámunk a kassai fronton, illetve a Mátra-Ipoly vonalon a bolsevik offenzíva kudarcáról számol be, Budapesten pedig a gyárak, illetve a karácsonyi vásárok rendes üzemeléséről, amelyet bombatámadások alig zavarnak. A feltehetően a Dunántúl nyugati részén szerkesztett nyilas lap alighanem tisztában volt a ténnyel, miszerint ebben az időszakban a front körbezárta Budapestet, az Északi-középhegység és az Alföld egésze szovjet ellenőrzés alá került, mindössze az Ipolyon túli részek, illetve a Dunántúl maradt német és nyilas uralom alatt, mindenesetre erre utaló híreket nem közöl. Igen különösnek tetszik lapszámunk vezetői utasítása, amely megtiltja a párttagok számára a m. kir. honvédség tagjainak zaklatását. Az Összetartás valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Az oldalakon foltosság, kisebb sérülések, a lapszéleken szakadásnyomok, a hajtás mentén kisebb hiányok. Közepes állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Soha többé! A Szabad Nép lapszáma Rajk László újratemetése alkalmából. (1956. október 6.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. A Szabad Nép délutáni lapszáma Rajk László újra temetéséről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. Lapszámunk sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, egyben ígéretet tesz arra, hogy a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségekre soha többé nem kerül sor. A masszívan kommunista irányzatú Szabad Nép hasábjain gyakorolt önkritika és megbánás első látásra különösnek tűnik, megértésükhöz több tényezőt érdemes számba venni. 1953 tavaszán meghalt Sztálin, ezzel pedig magyarországi helytartójának, Rákosi Mátyásnak pozíciója megrendült, helyére Nagy Imrét nevezték ki. A párton belüli rákosista-sztálinista erők számára a legnagyobb döfést azonban nem is Nagy Imre kinevezése, hanem az SZKP XX. kongresszusa hozta el. Az 1956 februárjában megtartott moszkvai pártkongresszus titkosan tartott, ám kiszivárgott Hruscsov-beszéde mélyen elítélte a sztálinizmust, terrorisztikus módszereit, személyi kultuszát. A moszkvai szélfordulást megérző hazai kommunista vezetés ennek nyomán önkritikát gyakorolt, szembefordult Rákosival, semmisnek nyilvánította 1949. évi ítéleteit, Rajk Lászlót és társait pedig rehabilitálta, és intézkedett újra temetésükről. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk nyitóoldalán a rehabilitált Rajk Lászlónak és társainak portréja, a belív oldalain életrajzuk, valamint a megbánás hangján fogalmazott vezércikk. 1956-os összefüggései miatt történelmi jelentőségű lapszám. A lapszéleken kisebb hiányok, sérülések, szakadásnyomok, a hajtások mentén repedések. Korának megfelelő állapotú lapszám.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Új Magyarország. A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) napilapja. Főszerkesztő: Féja Géza. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. (Budapesti Lapnyomda). 4 p. Folio. A népi írók által 1939-ben alapított Nemzeti Parasztpárt a koalíciós idők fontos szereplője volt, azonban a fordulat évét követően felmorzsolódott és ellehetetlenült. Egyes balszéli politikusai pozíciókat is kaptak a diktatúra kormányaiban, a párt maga azonban csak névleges szerepet játszott. A párt Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza és Bibó István fémjelezte irányzata az 1956-os forradalom napjaiban Petőfi Párt néven újjáalakult, Új Magyarország címen pedig november 2-án meg is jelent hivatalos lapja. Lapszámunk vezércikkében Németh László programot hirdet, amely elítéli a földosztás követő kisbirtokos parasztság nevében elítéli mezőgazdasági kollektivizálás tájidegen és erőszakolt gyakorlatát, és elhelyezi pártját a kialakuló pártrendszerben. A Petőfi Párt a hazafias agrárbaloldal irányzatát képviseli, és szövetséget keres bármely irányzattal, amely nem kíván visszatérni a nagybirtokrendszert feltételező kapitalista gazdasági rendhez. Nagy Imre kormányát támogató parasztpárti lapunk saját álláspontján túl döntően a forradalom híreit teszi közzé. A tartalomból: Németh László: Pártok és egység -- Féja Géza: A Duna völgyében csoda történt -- Tiszta beszéd. Tamási Áron nyilatkozata -- Püski Sándor nyilatkozata a Petőfi Párt Irányító Testülete szerepéről -- Kovács Béla rádiónyilatkozata -- Nagy Imre rádiószózata -- A Petőfi Párt ideológiája Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Móricz Zsigmond könyveiben található meg -- A kormány kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét. Lapunk a tájékoztatás teljessége kedvéért közzéteszi Mindszenty bíboros üzenetét is. Példányunk nyitóoldalán apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535-1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron-Budapest-Győr, 1939, Keresztyén Igazság Kiadása. 450p. Modern műbőr kötésben
Magyar történeti bibliográfia 1825-1867. I?III. kötet. Szerk. Tóth Zoltán vezetésével a Történettudományi Intézet munkaközössége. (I.: Általános rész.. II.: Gazdaság. III.: Politika, Jog, Oktatás?Iskolák, Tudomány, Művészet, Sajtó, Vallás?Egyházak.)Bp., 1950?1959, Akadémiai Kiadó. 118,[1]; 260; 407; p. Egy kötetbe kötve, javított gerincű kartonált papírkötésben
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Bumüller János: Világtörténet II. Ford. Feniczy János és Danielik József. Pest, 1858. Herz János ny. Emich Gusztáv ny. [2] 467 p., [4] 375 p. Az utolsó, katolikus szemléletű világtörténelmi összefoglalás, amelynek még nem kellet Darwin evoluciós elméletével foglalkoznia. Aranyozott félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3451820.jpg)
![[Folyóirat] Illustrierter Beobachter. Hauptschriftleiter: Dietrich Loder. 19. Jahrgang, Folge 21 (25. Mai 1944) [Az NSDAP illusztrált hetilapjának 1944. május 25-i lapszáma] München, 1944. Zentralverlag der NSDAP - Buchgwerbehaus M. Müller und Sohn. [16] p. Az NSDAP központi propagandalapjának, a Völkischer Beobachternek képes hetilapját minden német szövetséges, illetve általuk megszállt országban terjesztették. 1944. májusi lapszámunk a nyugat-ukrajnai Tarnopol német védőit magasztalja. A további oldalakon kiképzési és előléptetési híranyag; aktuális német színművek és vígjátékok bemutatóiról készült riport. Gondtalan berlini villamosközlekedésről készült karikatúra-összeállítás zárja a lapszámot. Az Illustrierter Beobachter szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művel jegyzékén. Az első borítófedélen apró szakadásnyom. Fűzbe, illusztrált, foltos kiadói borítóban, középen hajtásnyommal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455031.jpg)
![[Folyóirat] Összetartás. Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. II. évfolyam, 295. szám. (1944. december 19.) [A magyar hadszíntéren minden szovjet áttörési kísérletet meghiúsítottunk. Rövid idő múlva a katonai helyzet a mi javunkra változik meg.] [Budapest], 1944. Stádium Sajtóvállalat Rt. 8 p. Folio. Az 1943 szeptemberétől megjelenő nyilas napilap 1944. decemberi száma interjút közöl a Kőszegen tartózkodó Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettessel. Az interjú kitér arra, hogy az Országgyűlés megüresedett helyeit megfelelő személyekkel fogják feltölteni, a jelenlegi kormány pedig a győzelem utáni hatodik hónapig marad hivatalban. Az országban ideiglenesen tartózkodó szovjet erők miatt országgyűlési választásokat egyelőre nem lehet tartani, ám a győzelem nem kétséges. Két háborús térképvázlatot közlő lapszámunk a kassai fronton, illetve a Mátra-Ipoly vonalon a bolsevik offenzíva kudarcáról számol be, Budapesten pedig a gyárak, illetve a karácsonyi vásárok rendes üzemeléséről, amelyet bombatámadások alig zavarnak. A feltehetően a Dunántúl nyugati részén szerkesztett nyilas lap alighanem tisztában volt a ténnyel, miszerint ebben az időszakban a front körbezárta Budapestet, az Északi-középhegység és az Alföld egésze szovjet ellenőrzés alá került, mindössze az Ipolyon túli részek, illetve a Dunántúl maradt német és nyilas uralom alatt, mindenesetre erre utaló híreket nem közöl. Igen különösnek tetszik lapszámunk vezetői utasítása, amely megtiltja a párttagok számára a m. kir. honvédség tagjainak zaklatását. Az Összetartás valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Az oldalakon foltosság, kisebb sérülések, a lapszéleken szakadásnyomok, a hajtás mentén kisebb hiányok. Közepes állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455052.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Soha többé! A Szabad Nép lapszáma Rajk László újratemetése alkalmából. (1956. október 6.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. A Szabad Nép délutáni lapszáma Rajk László újra temetéséről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. Lapszámunk sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, egyben ígéretet tesz arra, hogy a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségekre soha többé nem kerül sor. A masszívan kommunista irányzatú Szabad Nép hasábjain gyakorolt önkritika és megbánás első látásra különösnek tűnik, megértésükhöz több tényezőt érdemes számba venni. 1953 tavaszán meghalt Sztálin, ezzel pedig magyarországi helytartójának, Rákosi Mátyásnak pozíciója megrendült, helyére Nagy Imrét nevezték ki. A párton belüli rákosista-sztálinista erők számára a legnagyobb döfést azonban nem is Nagy Imre kinevezése, hanem az SZKP XX. kongresszusa hozta el. Az 1956 februárjában megtartott moszkvai pártkongresszus titkosan tartott, ám kiszivárgott Hruscsov-beszéde mélyen elítélte a sztálinizmust, terrorisztikus módszereit, személyi kultuszát. A moszkvai szélfordulást megérző hazai kommunista vezetés ennek nyomán önkritikát gyakorolt, szembefordult Rákosival, semmisnek nyilvánította 1949. évi ítéleteit, Rajk Lászlót és társait pedig rehabilitálta, és intézkedett újra temetésükről. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk nyitóoldalán a rehabilitált Rajk Lászlónak és társainak portréja, a belív oldalain életrajzuk, valamint a megbánás hangján fogalmazott vezércikk. 1956-os összefüggései miatt történelmi jelentőségű lapszám. A lapszéleken kisebb hiányok, sérülések, szakadásnyomok, a hajtások mentén repedések. Korának megfelelő állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455770.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455781.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Új Magyarország. A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) napilapja. Főszerkesztő: Féja Géza. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. (Budapesti Lapnyomda). 4 p. Folio. A népi írók által 1939-ben alapított Nemzeti Parasztpárt a koalíciós idők fontos szereplője volt, azonban a fordulat évét követően felmorzsolódott és ellehetetlenült. Egyes balszéli politikusai pozíciókat is kaptak a diktatúra kormányaiban, a párt maga azonban csak névleges szerepet játszott. A párt Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza és Bibó István fémjelezte irányzata az 1956-os forradalom napjaiban Petőfi Párt néven újjáalakult, Új Magyarország címen pedig november 2-án meg is jelent hivatalos lapja. Lapszámunk vezércikkében Németh László programot hirdet, amely elítéli a földosztás követő kisbirtokos parasztság nevében elítéli mezőgazdasági kollektivizálás tájidegen és erőszakolt gyakorlatát, és elhelyezi pártját a kialakuló pártrendszerben. A Petőfi Párt a hazafias agrárbaloldal irányzatát képviseli, és szövetséget keres bármely irányzattal, amely nem kíván visszatérni a nagybirtokrendszert feltételező kapitalista gazdasági rendhez. Nagy Imre kormányát támogató parasztpárti lapunk saját álláspontján túl döntően a forradalom híreit teszi közzé. A tartalomból: Németh László: Pártok és egység -- Féja Géza: A Duna völgyében csoda történt -- Tiszta beszéd. Tamási Áron nyilatkozata -- Püski Sándor nyilatkozata a Petőfi Párt Irányító Testülete szerepéről -- Kovács Béla rádiónyilatkozata -- Nagy Imre rádiószózata -- A Petőfi Párt ideológiája Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Móricz Zsigmond könyveiben található meg -- A kormány kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét. Lapunk a tájékoztatás teljessége kedvéért közzéteszi Mindszenty bíboros üzenetét is. Példányunk nyitóoldalán apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455816.jpg)
![Magyar történeti bibliográfia 1825-1867. I?III. kötet. Szerk. Tóth Zoltán vezetésével a Történettudományi Intézet munkaközössége. (I.: Általános rész.. II.: Gazdaság. III.: Politika, Jog, Oktatás?Iskolák, Tudomány, Művészet, Sajtó, Vallás?Egyházak.)Bp., 1950?1959, Akadémiai Kiadó. 118,[1]; 260; 407; p. Egy kötetbe kötve, javított gerincű kartonált papírkötésben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3468514.jpg)
