1955 Magyarországi autóutak térképe. Bp., 1955., Kartográfia, VIII+47+1 p.+Á+XXVII t. Az I-XXVII. számú részlettérképlapok méretaránya: 1:400,000. Kiadói egészvászon-kötés, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel.
1922 "Harta Judeţului Bistrita-Nasaud, Intocmitáde de E. Reiber", Beszterce-Naszód megye térképe, Összeállította E. Reiber, 1:200.000, Cluj/Kolozsvár, Minerva S.A.,(Lit. Baga), román nyelven, hajtott, sérült, gyűrött, 43,5x45,5 cm
[Térkép] El a kezekkel Koreától! Vesszenek a háborús gyújtogatók. A Magyar Rendőr térképmelléklete. (1950 körül). [Budapest, 1950 körül]. Magyar Rendőr [Ny. n.] Propagandatérkép, mérete: 340x250 mm egy 415x290 mm méretű lapon. Propagandacélokat szolgáló Korea-térképünk az 1950-1953 közötti koreai háború iránti hazai sajtófigyelem dokumentuma. A rendőri állomány használatára készült térképünk szöveges utasítása a következő: "Bajtárs! Ragaszd fel ezt a térképet kemény papírlapra, és helyezd el a körletedben. Kövesd figyelemmel a koreai nép szabadságharcát, kis zászlókkal jelezd a térképen a hős Koreai Néphadsereg diadalmas előrenyomulását. Korea hős népe értünk is harcol! Fegyelmünk megszilárdításával, jobb szolgálattal támogassuk őket!" Korea területét 1938-ban megszállta a japán császárság, amely a második világháború végéig kemény katonai diktatúrát tartott fenn. 1945 őszén a japán megszállók helyébe szovjet, illetve amerikai csapatok érkeztek, a két hatalom a 38. szélességi határtól északra, illetve délre rendezkedett be; érthető módon mindkét hatalom azonnal nekilátott sajátos társadalmi rendszerét a félsziget népére kényszeríteni. Az ország két része, a két társadalmi modell közötti viszony 1950-re végletesen elmérgesedett. Az évek óta nagy erővel fejlesztett, kommunista irányítás alatt álló Koreai Néphadsereg reguláris csapataival, valamint kínai és szovjet támogatással 1950 nyarán lerohanta a félsziget déli felét. 1950 őszén amerikai támogatással ellentámadás indult, a Koreai Néphadsereget visszaszorították az eredeti határvonalon túlra. 1950-től hullámzó frontvonalakon állandósult a két Korea küzdelme, melyet a nyugati és a keleti blokk egyaránt árgus figyelemmel követett és kommentált. Dokumentumunk szép példája az 1950 körüli hazai ideologikus sajtó iránymutatásának, amely a morális jót a szovjetbarát Koreai Néphadsereg oldalán jelölte meg, és emlékezetes összefüggést vélt felfedezni a hazai rendvédelem elvtársi szigorának megszigorítása, illetve a sok ezer kilométerre folyó ütközetek sorsa között. Térképünk felső lapszélén, illetve hajtásai mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Jelkulcs a térképolvasáshoz. Összeállította Irmédi-Molnár László. Budapest, 1941. (Szerző - Hornyánszky Viktor Rt. nyomdai műintézete). 36 p. Egyetlen kiadás. Irmédi-Molnár László (1895-1971) térképész, térkép-történész, a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet műszaki tisztviselője. Szövegközti rajzokkal és ábrákkal gazdagon illusztrált, rövid munkájában a hazai térképészeti gyakorlatban bevezetésre váró új jelzéseket, jelkódolásokat hasonlítja össze a korábbiakkal. A munkát a vallás- és közoktatási miniszter a középiskolák és polgári iskolák számára segédkönyvként ajánlotta. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
[Térkép] A Börzsönyi hegység. Mérték: 1:50,000. (1927). Budapest, 1927. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 675x500 mm egy 750x565 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a téli hóviszonyok miatt régóta kedvelt, és a trianoni döntés miatt turistaszempontból igencsak felértékelődő, népszerű túra helyet, a Börzsöny egészét ábrázolja: a Duna-kanyartól az Ipolyig, Nógrádverőcétől Drégelypalánkig húzódó hegységet, településeit, megközelítéséhez szükséges vasútjait, körülötte ívelő autóútjait, és legfőképpen kialakult, jelzett turistaútjait. Jóllehet a Börzsöny központi erdőségeinek többsége magántulajdonban állt (váci püspökség, esztergomi érsekség, illetve svájci magántulajdon), a terület jól jelzett turistaútjai arra utalnak, hogy a magántulajdonú erdő- és vadgazdaságok nem zárkóztak el a természetjáróktól, az átjárást engedélyezték. A terület két fő csúcsára, a Csóványosra és a Nagy-Hideg-hegyre a legfontosabb kiindulópontokból: Kemencéről, Nagybörzsönyről, Kóspallagról, Királyrétről egyaránt kijelölt turistaútvonalak vezettek fel, a ma kedvelt turistautak közül csupán a Királyháza-Csóványos és a Diósjenő-Csóványos útvonal hiányzik. A dél-börzsönyi térség Szent Mihály-hegye és Hegyes-tető nevű csúcsa még érintetlen vidéknek számított, turistaútvonalak egyáltalán nem érintették a Zebegény és Nagymaros közti rengeteget és sziklacsúcsokat. A Dél-Börzsöny turistáskodása csak az 1930-as évek végén lendült fel, amikor is az Encián Turista Egyesület megépítette a ma is látogatható Julianus-kilátót a Hegyes-tetőn (1938-1939), ugyanebben az évben indult a nagy-hideg-hegyi turistaház építése; térképünk még egyiket sem jelzi. Jóllehet jelöli a hegységet átszelő kisvasutak mindegyikét, a Királyrétre, a Kis-irtásra és a Kemencére vezetőt, ezek a vasutak még évtizedekig gazdasági és nem turisztikai célokat szolgáltak. Térképünk jobb felső sarkán apró hiány, szélein apró, halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. (Kirándulók térképe, 3. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.
3 db Nagy-Magyarország térkép, különféle kézi jelölésekkel, feljegyzésekkel, változó állapotban, 23x36 cm körül. Gergely Endre (1883-1942) kartográfus, történész, m. kir. csendőr százados hagyatékából.
cca 1900 A római birodalom legnagyobb kiterjedése korában + A Khalifatus 945-ig Kr. u., 2 db térkép, rajzolta: Kogutowicz Manó, Bp., Magyar Földrajzi Intézet Rt., 28,5x34 cm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] El a kezekkel Koreától! Vesszenek a háborús gyújtogatók. A Magyar Rendőr térképmelléklete. (1950 körül). [Budapest, 1950 körül]. Magyar Rendőr [Ny. n.] Propagandatérkép, mérete: 340x250 mm egy 415x290 mm méretű lapon. Propagandacélokat szolgáló Korea-térképünk az 1950-1953 közötti koreai háború iránti hazai sajtófigyelem dokumentuma. A rendőri állomány használatára készült térképünk szöveges utasítása a következő: "Bajtárs! Ragaszd fel ezt a térképet kemény papírlapra, és helyezd el a körletedben. Kövesd figyelemmel a koreai nép szabadságharcát, kis zászlókkal jelezd a térképen a hős Koreai Néphadsereg diadalmas előrenyomulását. Korea hős népe értünk is harcol! Fegyelmünk megszilárdításával, jobb szolgálattal támogassuk őket!" Korea területét 1938-ban megszállta a japán császárság, amely a második világháború végéig kemény katonai diktatúrát tartott fenn. 1945 őszén a japán megszállók helyébe szovjet, illetve amerikai csapatok érkeztek, a két hatalom a 38. szélességi határtól északra, illetve délre rendezkedett be; érthető módon mindkét hatalom azonnal nekilátott sajátos társadalmi rendszerét a félsziget népére kényszeríteni. Az ország két része, a két társadalmi modell közötti viszony 1950-re végletesen elmérgesedett. Az évek óta nagy erővel fejlesztett, kommunista irányítás alatt álló Koreai Néphadsereg reguláris csapataival, valamint kínai és szovjet támogatással 1950 nyarán lerohanta a félsziget déli felét. 1950 őszén amerikai támogatással ellentámadás indult, a Koreai Néphadsereget visszaszorították az eredeti határvonalon túlra. 1950-től hullámzó frontvonalakon állandósult a két Korea küzdelme, melyet a nyugati és a keleti blokk egyaránt árgus figyelemmel követett és kommentált. Dokumentumunk szép példája az 1950 körüli hazai ideologikus sajtó iránymutatásának, amely a morális jót a szovjetbarát Koreai Néphadsereg oldalán jelölte meg, és emlékezetes összefüggést vélt felfedezni a hazai rendvédelem elvtársi szigorának megszigorítása, illetve a sok ezer kilométerre folyó ütközetek sorsa között. Térképünk felső lapszélén, illetve hajtásai mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410202.jpg)
![[Térkép] A Börzsönyi hegység. Mérték: 1:50,000. (1927). Budapest, 1927. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 675x500 mm egy 750x565 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a téli hóviszonyok miatt régóta kedvelt, és a trianoni döntés miatt turistaszempontból igencsak felértékelődő, népszerű túra helyet, a Börzsöny egészét ábrázolja: a Duna-kanyartól az Ipolyig, Nógrádverőcétől Drégelypalánkig húzódó hegységet, településeit, megközelítéséhez szükséges vasútjait, körülötte ívelő autóútjait, és legfőképpen kialakult, jelzett turistaútjait. Jóllehet a Börzsöny központi erdőségeinek többsége magántulajdonban állt (váci püspökség, esztergomi érsekség, illetve svájci magántulajdon), a terület jól jelzett turistaútjai arra utalnak, hogy a magántulajdonú erdő- és vadgazdaságok nem zárkóztak el a természetjáróktól, az átjárást engedélyezték. A terület két fő csúcsára, a Csóványosra és a Nagy-Hideg-hegyre a legfontosabb kiindulópontokból: Kemencéről, Nagybörzsönyről, Kóspallagról, Királyrétről egyaránt kijelölt turistaútvonalak vezettek fel, a ma kedvelt turistautak közül csupán a Királyháza-Csóványos és a Diósjenő-Csóványos útvonal hiányzik. A dél-börzsönyi térség Szent Mihály-hegye és Hegyes-tető nevű csúcsa még érintetlen vidéknek számított, turistaútvonalak egyáltalán nem érintették a Zebegény és Nagymaros közti rengeteget és sziklacsúcsokat. A Dél-Börzsöny turistáskodása csak az 1930-as évek végén lendült fel, amikor is az Encián Turista Egyesület megépítette a ma is látogatható Julianus-kilátót a Hegyes-tetőn (1938-1939), ugyanebben az évben indult a nagy-hideg-hegyi turistaház építése; térképünk még egyiket sem jelzi. Jóllehet jelöli a hegységet átszelő kisvasutak mindegyikét, a Királyrétre, a Kis-irtásra és a Kemencére vezetőt, ezek a vasutak még évtizedekig gazdasági és nem turisztikai célokat szolgáltak. Térképünk jobb felső sarkán apró hiány, szélein apró, halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. (Kirándulók térképe, 3. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410208.jpg)
