[Térkép] Borsod vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Bükk és Cserehát, valamint a Borsodi-mezőség uralta vármegye csupán egészen kis részen, északnyugati szakaszán érintkezett a trianoni határral, így az első bécsi döntés jelentette országbővülés a megye szerkezetét csak annyiban érintette, hogy elvált korábbi társától, Gömör és Kishont megyétől, az 1938-ig egységben kezelt Borsod, Gömör és Kishont megye szétvált Borsod megyére, illetve az új területeket magába foglaló Gömör és Kishont megyére, utóbbi pedig Rimaszombat városában önálló megyeszékhelyt nyert. Borsod-térképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Miskolc), nagyközségeit (Mezőkövesd, Szendrő, Ózd), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Bükk és Cserehát jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Abaúj-Torna vármegye térképe. Mérték: 1:270,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Abaúj-Torna vármegye régi közigazgatási egység, melynek területét nyugat-keleti irányban kettévágta a trianoni döntés. Az eredeti nevét megtartó vármegye 1923 és 1938 között szikszói székhellyel működött, majd az 1938 novemberi első bécsi döntéssel, Kassa székhellyel visszanyerte csaknem teljes területét, a legészakabbi mecenzéfi, kassahámori és rozgonyi területek kivételével. A bővülés nyomás megújult járási beosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Kassa), nagyközségeit (Szikszó, Abaújszántó, Gönc, Telkibánya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Hernádra és mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Tornai-hegységre, a Kassai-érchegységre, a Zemplénre, valamint a Cserehát nyúlványaira való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adataival. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a térkép felett, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
cca 1936 Sopron szab. kir. város térképe, 1 : 12.500, készítette: Marikovszky Zoltán, kiadja: Schwarz Károly könyvkereskedő, Sopron. Hátoldalán az utcák és terek, jelentős épületek, nevezetességek, kirándulóhelyek jegyzékével. Sopron, Röttig-Romwalter-ny.,
[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.
cca 1900 Közép-Európa helyőrségeinek térképe + a Földközi-tenger partvidékének térképe, 2 db melléklet a Meyers Konversations-Lexikon 5. kiadásából, kis lapszéli sérülésekkel, ragasztott, 24x41,5 cm és 24x48 cm
3 db régi térkép: A Török Birodalom legnagyobb kiterjedése a XVII-ik században; Graecia (Görögország); Italia (Olaszország); rajzolta: Kogutowicz Manó, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., változó állapotban, 28,5x35 cm körül
cca 1890-1900 Magyarország, a Duna menti országok és Közép-Európa térképe, a Sydow-Wagners methodischer Schul-Atlas 3 db térképe, Gotha, Justus Perthes, kisebb sérülésekkel, 31,5x36,5 cm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Borsod vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Bükk és Cserehát, valamint a Borsodi-mezőség uralta vármegye csupán egészen kis részen, északnyugati szakaszán érintkezett a trianoni határral, így az első bécsi döntés jelentette országbővülés a megye szerkezetét csak annyiban érintette, hogy elvált korábbi társától, Gömör és Kishont megyétől, az 1938-ig egységben kezelt Borsod, Gömör és Kishont megye szétvált Borsod megyére, illetve az új területeket magába foglaló Gömör és Kishont megyére, utóbbi pedig Rimaszombat városában önálló megyeszékhelyt nyert. Borsod-térképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Miskolc), nagyközségeit (Mezőkövesd, Szendrő, Ózd), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Bükk és Cserehát jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407623.jpg)
![[Térkép] Abaúj-Torna vármegye térképe. Mérték: 1:270,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Abaúj-Torna vármegye régi közigazgatási egység, melynek területét nyugat-keleti irányban kettévágta a trianoni döntés. Az eredeti nevét megtartó vármegye 1923 és 1938 között szikszói székhellyel működött, majd az 1938 novemberi első bécsi döntéssel, Kassa székhellyel visszanyerte csaknem teljes területét, a legészakabbi mecenzéfi, kassahámori és rozgonyi területek kivételével. A bővülés nyomás megújult járási beosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Kassa), nagyközségeit (Szikszó, Abaújszántó, Gönc, Telkibánya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Hernádra és mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Tornai-hegységre, a Kassai-érchegységre, a Zemplénre, valamint a Cserehát nyúlványaira való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adataival. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a térkép felett, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407624.jpg)
![[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3376682.jpg)
