Ruggero Leoncavallo (1857-1919) olasz zeneszerző és zongorista autográf dedikációja gróf Zichy Móric részére, dallam kottával francia nyelven, kettévált lapon / Autograph dedication of Italian composer and pianist Ruggero Leoncavallo (1857-1919) to Count Zichy Móric, with musical score in French, split page
1852 Kékessy (1848-ig Blauhorn) Mihály (1818-1885) honvéd alezredes. cs. kir. hadnagy. 1848 júniusában átlépett a honvédseregbe, a nyári hadjáratban a Kazinczy-hadosztály vezérkari főnöke.Emigráns. Később hazatért autográf levele Fornet Kornél (1818-1894) magyar mérnök, királyi sótárnok, 1848-as honvédőrnagy, amerikai polgárháborús ezredesnek német nyelven. New Yorkban helyben küldve. / 1852 Kékessy (until 1848 Blauhorn) Mihály (1818-1885) army lieutenant colonel. Austrian Imperial Lieutenant. In June 1848, he transferred to the national Honvéd army, in the summer campaign he was the chief of staff of the Kazinczy division. Emigrant. Autograph letter to Kornél Fornet (1818-1894), Hungarian engineer, royal salt marshal, Home Guard major of 1848 freedom fight, American Civil War colonel, returned later in German. Posted locally in New York.
1844 Pest sz. kir. város polgárjogot adományozó oklevél, Schmidt Henrik szegműves mester részére, Szepessy Ferenc (1774-1862) polgármester (1843-1848) és Szén Miklós főjegyző autográf aláírásaival, koronás - címeres (nemzeti kiscímer/Pest városa) fejléces papíron, Pest városa töredezett címeres pecsétjével, 6 kr. szignettával, 1844. aug. 5., hajtott, foltos, egészen apró szakadással, a 2. lap hátoldalán pecséttel, 2 sztl. lev.
VÉDETT / NO EXPORT! 1802 Címereslevél - Armalis (harsányi) Hudich János harsányi postamester,az egri püspökség harsányi birtokainak felügyelője és felesége Paczány Magdolna részére II. Ferenc császártól. II. Ferenc császár, Pálffy Károly (1735-1816) főispán, Alexius Névery, Jászvitz Lajos udvari titkár és levéltári igazgató autográf aláírásával Címmerrajz + 15 beírt oldal. Bársony kötésben, nagy méretű réz tokos függőpecséttel, korabeli réz oklevél tartóban. Szép állapotban
1907 Ady Endre (1877-1919) költő, újságíró, író saját kézzel írt levele Kiss József (1843-1921) A Hét szerkesztője, költő, a Petőfi Társaság tagja részére:
"Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr,
Molnár Ferenccel beszélgettünk arról a módról, hogy én a Hét-nek dolgozhassak. Ő közölte, hogy e dologban ma személyesen tárgyalhatnék Szerkesztő úrral. Azonban nekem ma és mostanában, akármennyire akarnám, lehetetlen személyesen tiszteletemet tennem. De különben is én úgy érzem s látom, hogy a dologban nem a személyes találkozás a legfontosabb. Hanem a közös erős szándék. Nem rajtam múlott, hogy a Hét-et úgy kellett tekintenem, mint Szerkesztő úrnak még ma is sok úgynevezett irodalmi fórumot. Szerkesztő úr neve, kora engem természetesen néma és fájó passzivitásra utalt egy ilyen igaztalan viselkedéssel szemben is. Viszont én ideges, túlérzékeny ember vagyok s az első ok és ez itt, azt tanácsolnák, hogy előbb egy dologban megállapodjunk. Én tudom, hogy a cenzúrázás egyenesen írásaim értékét teszi tönkre. S végre olyan Adyt százat kaphat a Hét, aki nem Ady. Én ígérem, hogy a legjobbat, amire képes vagyok, küldöm a Hétnek. Viszont Szerkesztő úr ne bánjon úgy velem, mint csak kétes, ifjú titánokkal szokás. Sok mindent csak szóval mondhatnék el, de annyit itt is, hogy talán szinte túlságosan is fáj, hogy éppen Kiss József az, akire mesteremként néztem s aki maga is valaha megszenvedett azért, hogy valaki mert lenni a senkik között, bánt nagyon-nagyon hidegen velem. Ha gondolja, így gondolja, dobja és felejtse el ezt a levelet. Nekem legalább ennyit meg kellett írnom, mert igazságnak érzem, amit írtam s már régen fáj. Mélyen tisztelt Szerkesztő úrnak, igaz, tisztelő híve
Szombat Ady Endre"
Borítékon:
"Budapest, 1907. nov. 3."
"Nagyságos Kiss József úrnak.
Budapest. A ,,Hét".
Proveniencia: reprodukálva: "427. Ady Endre - Kiss Józsefnek [Budapest, 1907. nov. 2.]" Ady Endre levelezése I. (1895-1907.) Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Vitályos László. Bp., 1998, Akadémiai Kiadó-Argumentum Kiadó.
Üvegezett keretben, kétoldalas paszpartuban: két nagyobb és egy kisebb "ablakban", kis foltokkal, nagyobbak: 17x21,5 cmx2, kisebb: 8x10,5 cm, keret: 27x70 cm
XVIII. század vége/XIX. század eleje ,,Der Röm. K[aiserl]. K[önigl]. Apos[tol]. Maj[estät] Bergwesens Inspectorat Oberamt zu Schmölnitz", A Római Császári és Királyi Apostoli Őfelsége Bányaigazgatóság Főhivatala Szomolnokon, ezüst pecsétnyomó, a bányaigazgatóság kétfejű sasos koronás címerével, nettó: 57 gr, d: 5 cm
1919 Végh Gusztáv (1889-1973): "Világ proletárjai egyesüljetek! Szociális Termelés. A Szociális Termelés népbiztosságának hivatalos lapja." A Szociális Termelés politikai újság propaganda plakátja. Litográfia, papír, jelzett a dúcon, hajtott, foltos, kis gyűrődésnyomokkal, kisebb szakadásokkal, kis lapszéli sérülésekkel, 62x47 cm.
A Tanácsköztársaság idejéből származó politikai plakátok rendkívül ritkák! Nem találtuk nyomát annak, hogy aukción szerepelt volna. Valószínűleg csak közgyűjteményben szerepel!
Rosti Pál: Uti emlékezetek Amerikából. Írta: - -. 2 színezett képpel, 13 kőmetszvénynyel, 2 aczélra metszett tájképpel [1 lapon] és 25 fametszvénynyel. Pest, 1861, Heckenast Gusztáv (Landerer és Heckenast, Pest), 2 p.+1 (címkép, színes litográfia) t. + 1 (díszcímlap, litográfia) t. + 198+2 p.+14 t. Összesen 16 tábla a díszcímlappal és a címképpel együtt, ebből 2 színes litográfia, 13 litográfia, és 1 táblán két osztatú acélmetszettel. A kőnyomatokat Rosti fényképei alapján Klette Gusztáv [Kelety Gusztáv (1834-1902)] rajzolta kőre, Reiffenstein és Rösch nyomtatta Bécsben. Az acélmetszetet M. Rugendas után Johann Poppel metszette, Lange nyomtatta Darmstadtban. A példányunkban található 2 színes kőnyomatos tábla a kereskedelemben előforduló kötetek jelentős részébe nincs bekötve! Első kiadás!
A magyar utazási irodalom egyik legszebb kiadványa. Szerzője barkóczi Rosti Pál (1830-1874) földrajztudós,utazó, néprajztudós, fotográfus. Testvére, Rosty Ágnes (1825-1913) révén Eötvös József, valamint másik testvére Rosty Ilona (1826-1870) Trefort Ágoston sógora volt. Károlyi-huszárként harcolt a szabadságharcban, ezért menekülnie kellett. Münchenben és Párizsban tanult, többek között fényképészetet, majd alapos felkészülés után 1856 és 1859 között bejárta Texast, Közép-Amerikát, a Karib-szigeteket és Dél-Amerika északi részét. Hazatérése után megfigyeléseit, élményeit papírra vetette, és az általa készített képekkel együtt kiadatta. E műve alapján választotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. A kötet képei kivételes technikai változatosságot mutatnak: a színezett kőrajzok, a tónusos litográfiák, az acélmetszetű képek és a fametszetek a korszak képsokszorosítási eljárásainak legfontosabb változatai. Közép- és Dél-Amerikában készült felvételei a tájék legelső fotográfiai rögzítései közé tartoznak, ezért a művet a fotótörténészek is számon tartják. Kiadói kék papírkötésben, az elülső borító szélén hiánnyal, kissé foltos, kissé szakadt borítóval, sérült gerinccel, az elülső szennylap szélén folttal, foxing foltos lapokkal, a táblák előtti egyik hártyapapír szakadt. Felvágatlan példány!
[Julia Pardoe (1806-1862)] Miss Pardoe: The city of the Magyar, or Hungary and her institutions in 1839-40. [A magyarok városa avagy Magyarország és intézményei 1839-1840-ben.] By - -. Vol. I-III. London, 1840, George Virtue,
1 (címkép, Miss Pardoe acélmetszetű portréja, kijár) t. + XI+1+322 p.+ 2 (acélmetszetek, Ruins of Theben: Dévény romjai, Castle of Betzko: Beckó vára.) t.;
1 (címkép, acélmetszet,Lower table of the Hungarian Diet) t. + VIII+328 p.+ 1 (Pressburg: a pozsonyi vár acélmetszetű látképe.) t.;
1 (címkép, acélmetszet, Fortress of Buda: a Budai Vár acélmetszetű látképe a pesti oldalról nézve) t.+ X+431+8 p.+1 (acélmetszet: Suspension Bridge over the Danube: a Lánchíd acélmetszetű képe, háttérben a Budai Várral) t. + 1 (Ómagyar-Mária siralom kihajtható hasonmása) t.
Angol nyelven. Első kiadás!
Korabeli aranyozott gerincű egészvászon-kötés, kopott borítóval, az I. kötetben a címkép kijár, a 98. és 119. oldalak között laza, részben kijáró lapokkal, a II. kötetben kissé laza fűzéssel, a III. kötetben laza fűzéssel, az utolsó tábla kijár, a II. és III. kötetben foltos lapokkal, a III. kötet gerincének alsó részén javítással.
Julia Pardoe (1806-162) angol írónő, több érdekes úti beszámolót írt Portugáliáról, Törökországról. 1839-ben Bécset és Magyarországot látogatta meg, ahol, mint már neves írót mind az udvarnál, mind a politika és az irodalom előkelő férfiai (Eötvös, Deák), kitüntető szívességgel fogadták. Magyarországi utazásainak eredménye lett a ,,The city of the Magyar or Hungary and its Institutions in 1839 and 1840" című meglehetős tájékozottsággal, és nemzetünk iránt nagy rokonszenvvel írt munkája.
Cholnoky Jenő (1870-1950): Balaton. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,[1937],Franklin, 191+1 p.+24 (fekete-fehér fotók) t. Szövegközti ábrákkal, illusztrációkkal. A borító Csillag Vera munkája. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, sérült, a belsején javított, részben hiányos eredeti kiadói illusztrált papír védőborítóban, a vászonkötésen apró kopásnyomokkal, jó állapotban.
A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent kötetek illusztrált papírborítói rendkívül ritkák. Igazi gyűjtői ritkaság!
Baktay Ervin:
A világ tetején. (Dedikált.) Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Nyugati Tibetbe. I-II. kötet.
Budapest, [1931]. Lampel Róbert - Wodianer F. És Fiai Rt. (Franklin-Társulat ny.) 1 t. (címkép) + 144 p. + 17 t. (kétoldalas); [4] + [145]-312 p. + 13 t. (kétoldalas). Harmadik kiadás.
Dedikált: ,,Zsuzskának barátsággal dr. Baktay Ervin. 1940 jan''.
Baktay Ervin (1890-1963) orientalista, műfordító, műgyűjtő, művészettörténész 1926-1929 között végzett kutatómunkát Indiában. Kőrösi Csoma Sándor nyomán 1928-ban onnan indult Tibetbe. Néprajzi és politikai megfigyelésekben gazdag beszámolóját döntően saját fényképfelvételei kísérik. A második kötetben oldalszámozáson belül két egész oldalas térkép. Az első kötet néhány táblájának sarkán apró foltosság, néhány levelén apró szakadásnyom.
(A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára.)
Egységes, díszesen aranyozott, festett, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben, a hátsó kötéstáblákon foltossággal.
Saárosy József: Czigelka ásványos vize természettani, 's orvosi tekintetben. A' magyar Orvosok 's Természetvizsgálók Kassa - Eperjesen tartott VII-ik nagygyülése alkalmával. Eperjes, 1846, Redlitz Mihály, 10+32 p. Korabeli aranyozott egészvászon-kötés, foltos borítóval, régi intézményi bélyegzésekkel.
A szerző, Saárosy József (?-?) Sáros megye főorvosa által id. Bene Ferenc (1775-1858) orvos, kórházigazgató, egyetemi tanár, a Pesti Egyetem rektora, az orvoskar dékánja és igazgatója, a himlőoltás magyarországi bevezetője részére DEDIKÁLT példány.
Cigelka (Cigeľka) község a Felvidéken, Szlovákia Eperjesi kerületében, a Bártfai járásában. A mai napig híres ásványvízéről.
Rendkívül ritka, aukción még nem szerepelt.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![1907 Ady Endre (1877-1919) költő, újságíró, író saját kézzel írt levele Kiss József (1843-1921) A Hét szerkesztője, költő, a Petőfi Társaság tagja részére: Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr, Molnár Ferenccel beszélgettünk arról a módról, hogy én a Hét-nek dolgozhassak. Ő közölte, hogy e dologban ma személyesen tárgyalhatnék Szerkesztő úrral. Azonban nekem ma és mostanában, akármennyire akarnám, lehetetlen személyesen tiszteletemet tennem. De különben is én úgy érzem s látom, hogy a dologban nem a személyes találkozás a legfontosabb. Hanem a közös erős szándék. Nem rajtam múlott, hogy a Hét-et úgy kellett tekintenem, mint Szerkesztő úrnak még ma is sok úgynevezett irodalmi fórumot. Szerkesztő úr neve, kora engem természetesen néma és fájó passzivitásra utalt egy ilyen igaztalan viselkedéssel szemben is. Viszont én ideges, túlérzékeny ember vagyok s az első ok és ez itt, azt tanácsolnák, hogy előbb egy dologban megállapodjunk. Én tudom, hogy a cenzúrázás egyenesen írásaim értékét teszi tönkre. S végre olyan Adyt százat kaphat a Hét, aki nem Ady. Én ígérem, hogy a legjobbat, amire képes vagyok, küldöm a Hétnek. Viszont Szerkesztő úr ne bánjon úgy velem, mint csak kétes, ifjú titánokkal szokás. Sok mindent csak szóval mondhatnék el, de annyit itt is, hogy talán szinte túlságosan is fáj, hogy éppen Kiss József az, akire mesteremként néztem s aki maga is valaha megszenvedett azért, hogy valaki mert lenni a senkik között, bánt nagyon-nagyon hidegen velem. Ha gondolja, így gondolja, dobja és felejtse el ezt a levelet. Nekem legalább ennyit meg kellett írnom, mert igazságnak érzem, amit írtam s már régen fáj. Mélyen tisztelt Szerkesztő úrnak, igaz, tisztelő híve Szombat Ady Endre Borítékon: Budapest, 1907. nov. 3. Nagyságos Kiss József úrnak. Budapest. A ,,Hét. Proveniencia: reprodukálva: 427. Ady Endre - Kiss Józsefnek [Budapest, 1907. nov. 2.] Ady Endre levelezése I. (1895-1907.) Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Vitályos László. Bp., 1998, Akadémiai Kiadó-Argumentum Kiadó. Üvegezett keretben, kétoldalas paszpartuban: két nagyobb és egy kisebb ablakban, kis foltokkal, nagyobbak: 17x21,5 cmx2, kisebb: 8x10,5 cm, keret: 27x70 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/2/9/2966577.jpg)
![XVIII. század vége/XIX. század eleje ,,Der Röm. K[aiserl]. K[önigl]. Apos[tol]. Maj[estät] Bergwesens Inspectorat Oberamt zu Schmölnitz, A Római Császári és Királyi Apostoli Őfelsége Bányaigazgatóság Főhivatala Szomolnokon, ezüst pecsétnyomó, a bányaigazgatóság kétfejű sasos koronás címerével, nettó: 57 gr, d: 5 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123954.jpg)
![Rosti Pál: Uti emlékezetek Amerikából. Írta: - -. 2 színezett képpel, 13 kőmetszvénynyel, 2 aczélra metszett tájképpel [1 lapon] és 25 fametszvénynyel. Pest, 1861, Heckenast Gusztáv (Landerer és Heckenast, Pest), 2 p.+1 (címkép, színes litográfia) t. + 1 (díszcímlap, litográfia) t. + 198+2 p.+14 t. Összesen 16 tábla a díszcímlappal és a címképpel együtt, ebből 2 színes litográfia, 13 litográfia, és 1 táblán két osztatú acélmetszettel. A kőnyomatokat Rosti fényképei alapján Klette Gusztáv [Kelety Gusztáv (1834-1902)] rajzolta kőre, Reiffenstein és Rösch nyomtatta Bécsben. Az acélmetszetet M. Rugendas után Johann Poppel metszette, Lange nyomtatta Darmstadtban. A példányunkban található 2 színes kőnyomatos tábla a kereskedelemben előforduló kötetek jelentős részébe nincs bekötve! Első kiadás! A magyar utazási irodalom egyik legszebb kiadványa. Szerzője barkóczi Rosti Pál (1830-1874) földrajztudós,utazó, néprajztudós, fotográfus. Testvére, Rosty Ágnes (1825-1913) révén Eötvös József, valamint másik testvére Rosty Ilona (1826-1870) Trefort Ágoston sógora volt. Károlyi-huszárként harcolt a szabadságharcban, ezért menekülnie kellett. Münchenben és Párizsban tanult, többek között fényképészetet, majd alapos felkészülés után 1856 és 1859 között bejárta Texast, Közép-Amerikát, a Karib-szigeteket és Dél-Amerika északi részét. Hazatérése után megfigyeléseit, élményeit papírra vetette, és az általa készített képekkel együtt kiadatta. E műve alapján választotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. A kötet képei kivételes technikai változatosságot mutatnak: a színezett kőrajzok, a tónusos litográfiák, az acélmetszetű képek és a fametszetek a korszak képsokszorosítási eljárásainak legfontosabb változatai. Közép- és Dél-Amerikában készült felvételei a tájék legelső fotográfiai rögzítései közé tartoznak, ezért a művet a fotótörténészek is számon tartják. Kiadói kék papírkötésben, az elülső borító szélén hiánnyal, kissé foltos, kissé szakadt borítóval, sérült gerinccel, az elülső szennylap szélén folttal, foxing foltos lapokkal, a táblák előtti egyik hártyapapír szakadt. Felvágatlan példány!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3090745.jpg)
![[Julia Pardoe (1806-1862)] Miss Pardoe: The city of the Magyar, or Hungary and her institutions in 1839-40. [A magyarok városa avagy Magyarország és intézményei 1839-1840-ben.] By - -. Vol. I-III. London, 1840, George Virtue, 1 (címkép, Miss Pardoe acélmetszetű portréja, kijár) t. + XI+1+322 p.+ 2 (acélmetszetek, Ruins of Theben: Dévény romjai, Castle of Betzko: Beckó vára.) t.; 1 (címkép, acélmetszet,Lower table of the Hungarian Diet) t. + VIII+328 p.+ 1 (Pressburg: a pozsonyi vár acélmetszetű látképe.) t.; 1 (címkép, acélmetszet, Fortress of Buda: a Budai Vár acélmetszetű látképe a pesti oldalról nézve) t.+ X+431+8 p.+1 (acélmetszet: Suspension Bridge over the Danube: a Lánchíd acélmetszetű képe, háttérben a Budai Várral) t. + 1 (Ómagyar-Mária siralom kihajtható hasonmása) t. Angol nyelven. Első kiadás! Korabeli aranyozott gerincű egészvászon-kötés, kopott borítóval, az I. kötetben a címkép kijár, a 98. és 119. oldalak között laza, részben kijáró lapokkal, a II. kötetben kissé laza fűzéssel, a III. kötetben laza fűzéssel, az utolsó tábla kijár, a II. és III. kötetben foltos lapokkal, a III. kötet gerincének alsó részén javítással. Julia Pardoe (1806-162) angol írónő, több érdekes úti beszámolót írt Portugáliáról, Törökországról. 1839-ben Bécset és Magyarországot látogatta meg, ahol, mint már neves írót mind az udvarnál, mind a politika és az irodalom előkelő férfiai (Eötvös, Deák), kitüntető szívességgel fogadták. Magyarországi utazásainak eredménye lett a ,,The city of the Magyar or Hungary and its Institutions in 1839 and 1840 című meglehetős tájékozottsággal, és nemzetünk iránt nagy rokonszenvvel írt munkája.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115663.jpg)
![Cholnoky Jenő (1870-1950): Balaton. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,[1937],Franklin, 191+1 p.+24 (fekete-fehér fotók) t. Szövegközti ábrákkal, illusztrációkkal. A borító Csillag Vera munkája. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, sérült, a belsején javított, részben hiányos eredeti kiadói illusztrált papír védőborítóban, a vászonkötésen apró kopásnyomokkal, jó állapotban. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent kötetek illusztrált papírborítói rendkívül ritkák. Igazi gyűjtői ritkaság!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3110337.jpg)
![Baktay Ervin: A világ tetején. (Dedikált.) Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Nyugati Tibetbe. I-II. kötet. Budapest, [1931]. Lampel Róbert - Wodianer F. És Fiai Rt. (Franklin-Társulat ny.) 1 t. (címkép) + 144 p. + 17 t. (kétoldalas); [4] + [145]-312 p. + 13 t. (kétoldalas). Harmadik kiadás. Dedikált: ,,Zsuzskának barátsággal dr. Baktay Ervin. 1940 jan. Baktay Ervin (1890-1963) orientalista, műfordító, műgyűjtő, művészettörténész 1926-1929 között végzett kutatómunkát Indiában. Kőrösi Csoma Sándor nyomán 1928-ban onnan indult Tibetbe. Néprajzi és politikai megfigyelésekben gazdag beszámolóját döntően saját fényképfelvételei kísérik. A második kötetben oldalszámozáson belül két egész oldalas térkép. Az első kötet néhány táblájának sarkán apró foltosság, néhány levelén apró szakadásnyom. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára.) Egységes, díszesen aranyozott, festett, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben, a hátsó kötéstáblákon foltossággal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3109269.jpg)
