1950-1980 Szarka Károly (1923?2005) diplomata, nagykövet, külügyminiszter-helyettes részre szóló, hagyatékából származó különféle meghívók, és menükártyák, de közte üdvözlő kártya és programfüzet is, 32 db, közte szovjet, kínai, japán, USA, Irán, ...stb., több darabon autográf bejegyzés és aláírás.
XX. század közepe "B. V. Védőrsége" feliratú karszalag, a szöveg alatt feltehetőleg koronás nemzeti kiscímerrel, (B.V. = Büntetés Végrehajtás, vagy Budapest Város??), sérült, 10x20 cm
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának korabeli gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 50 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk az 1956. október 22-én alakult műegyetemi MEFESZ követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja még radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6347-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 300x210 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Magyar Iparművészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 23 körül. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 51 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket és megfogalmazták követeléseiket. Dokumentumunk a Magyar Iparművészeti Főiskola nevében csatlakozik műegyetemisták október 22-i kiáltványához, és változatlan formában közzéteszi a műszaki hallgatók 14 pontját. A kiáltvány a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A 14 pontos követelés nyomán október 23-án több egyetem hallgatóinak részvételével tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Hajtogatott példányunk hajtásai mentén szakadások, sérülések, felületén kisebb elszíneződés. Korának megfelelő állapotú lap.
1958 Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, grafikus autográf levele, borítékkal Légrády Sándor (1906-1987) festőművész, grafikus részére. 1958-as párizsi, francia nyelvű kiállítási prospektussal.
1958 Szépvölgyi Zoltán (1921-2006): a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Budapest fejlesztője autográf képeslapja Vályi Péter, később rejtélyes körülmények között elhunyt tervhivatali elnökhelyettesnek
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának korabeli gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 50 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk az 1956. október 22-én alakult műegyetemi MEFESZ követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja még radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462964.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6347-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 300x210 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463960.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Magyar Iparművészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 23 körül. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 51 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket és megfogalmazták követeléseiket. Dokumentumunk a Magyar Iparművészeti Főiskola nevében csatlakozik műegyetemisták október 22-i kiáltványához, és változatlan formában közzéteszi a műszaki hallgatók 14 pontját. A kiáltvány a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A 14 pontos követelés nyomán október 23-án több egyetem hallgatóinak részvételével tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Hajtogatott példányunk hajtásai mentén szakadások, sérülések, felületén kisebb elszíneződés. Korának megfelelő állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462965.jpg)
