Fiala Ferenc: Zavaros évek. (San Francisco, 1987). (Fabó László - Hídfő Baráti Köre) [Nyomda nélkül]. 271 + [1] p. Fiala Ferenc (1904-1988) építészmérnök, kardvívó, nyilas irányzatú közíró, publicista, a Nyilaskeresztes Párt sajtófőnöke. A háború után halálra ítélték, de ítéletét (a tanúvallomások hatására) életfogytiglani börtönbüntetéssé változtatták. 1956-ban szabadult, Nyugatra távozott. Emlékirataiban Magyarországnak az első világháború végnapjaitól a Kádár-rendszer kiépüléséig tartó időszakát tekinti át, egyéni nézőpontból. Társadalomelméleti fejtegetéseiben a Horthy-korszak oktatási politikáját minden pontjában igazolja, a teljes korszakot demokráciának és kulturális virágkornak nevezi, társadalompolitikáját viszont erőteljesen elítéli. Nézetei szerint a neobarokk jelzővel bátran illethető Horthy-adminisztráció a társadalom alapját képező parasztságot nyomorban, a gazdaságot pedig a spekulatív banktőke fogságában hagyta. Az egykori hungarista közíró utólagos áttekintése a nyilaskeresztes mozgalmat meglepően függetlenségi szelleműként mutatja be (amely kisgazda vezetőkkel is baráti viszonyt ápolt), a háború utáni számonkérés és az itthoni koalíciós idők korszakáról pedig szokatlan, markáns perspektívából számol be. A koalíciós idők utáni időszakból kizárólag Mindszenthy József alakja és 1956 forradalma kap méltató fejezeteket, a Kádár-korszak pedig mindenekelőtt a nemzet erkölcsiségét aláásó időszakként mutatkozik meg. Fiala Ferenc emigráns történelmi áttekintése először 1959-ben jelent meg, a müncheni Mikes Kelemen Kör gondozásában, példányunk a negyedik kiadásból származik. Feliratozott, kiadói borítóban, a hátsó borítón apró foltossággal.
Artner Edgár: Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években (1521-1526). Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 63 + [1] p. Egyetlen önálló kiadás. Artner Edgár (1895-1972) római katolikus pap, a Római Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa, egyetemi tanár. Levéltári források alapján megírt diplomáciatörténeti értekezése Magyarország sorsfordító éveinek világába vezet be, oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal. Értekezésünk megjelent a Mohácsi emlékkönyv című tanulmánykötetben is. (A Római Magyar Történeti Intézet kiadványai.) Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.
Csicsery-Rónay István, Horváth János, Török Bálint: A demokrácia fellegvárának építői. Csicsery-Rónay István, Horváth János, Török Bálint írásaiból. Mindhárom szerző által DEDIKÁLT! Bp., 2002, Századvég. 267 p. Kiadói papírkötés.
Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. - Der Gerbauch von Siegeln in Ungarn im Mittelalter. [Második javított és bővített kiadás.] Budapest, 1993. Magyar Nemzeti Múzeum. 135 + [1] p. + 10 t. A téma alapvető monográfiája, első kiadása 1944-ben jelent meg. (Bibliotheca Humanitatis Historica A Museo Nationali Hungarico Digesta.) Fűzve, kiadói borítóban, jó példány.
[Orosz József, balásfalvi] A...: Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn im Geiste des Juste-milieu. Erstes Heft. London, 1833. Moriot [2]+75 p. Első kiadás. A nyomdahely feltehetően koholt, valószínű, hogy Wigand Ottó nyomtatta Altenburgban. Kiadói papírborítóval A művet megjelenése után elkobozták
Sebess Dénes: Bethlen István gróf. Történelmi korrajz. Egy kortárs feljegyzései. Budapest, (1927). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 1 t. (hártyapapírral védett címkép) + 328 p. Egyetlen kiadás. A Bethlen István kormányfőről írt bibliofil kiállítású, gazdagon illusztrált kötetet a miniszterelnökhöz hasonlóan erdélyi származású Sebess Dénes (1869-1945) politikus, országgyűlési képviselő, volt igazságügyi államtitkár írta. A szélesebb politikai korrajzba ágyazott politikai pályakép bőségesen beszámol Bethlen István 1901-től kibontakozó, erdélyi fókuszú politizálásáról, majd a háború és a Tanácsköztársaság után nevéhez kötődő politikai konszolidáció bonyolult folyamatáról. Aranyozott kiadói félbőr kötésben, szép példány.
[II. Világháború] Uj Magyarság. Felelős szerkesztő: Milotay István. 1941. május 1. (Napilap, VIII. évfolyam, 98. szám) "Az Indiai-oceántól Grönlandig sorozatosan süllyednek el az angol hajók -- Bárdossy László fogadta a ruszin fiatalság népi mozgalmának hüségküldöttségét -- Ilyen volt Athén a német bevonulás reggelén -- Pillanatképek a felszabadult bácskából" Félbehajtva, jó állapotban.
[II. Világháború] Magyar Nemzet. Pethő Sándor riportlapja. (Napilap, 1942 október 18.) "Sztálingrádban a németek egy szovjet csoportot felmorzsoltak -- Göbbels beszéde a kételkedőkről -- Berlini tudósítónk telefonjelentése -- Német vélemény Churchill legújabb nyilatkozatáról -- Lisszabonba érkezett a tengely-állampolgárok utolsó csoportja Brazíliából -- 1492-1942 -- Meghalt Hunyady Sándor". Félbehajtva, jó állapotban.
[II. Világháború] Uj Magyarság. Felelős szerkesztő: Milotay István. 1941. december 17. (Napilap, VIII. évfolyam, 287. szám) "Hongkong kiürítésére készülnek az angolok -- Burmát és a maláji félszigetet is kénytelenek feladni -- A japánok sikeresen partraszálltak Borneo szigetén" Félbehajtva, jó állapotban.
[II. Világháború] Nemzeti Ujság. 1943. június 16. (Napilap, XXV. évfolyam, 134. szám) "Megkezdik a Sajó-csatorna építését -- A pantelleria körül felvonuló angolszász szállítóhajókat bombázták a német repülők -- Nem a forradalomban van a mi üdvösségünk! --Történelem a kövek között" Félbehajtva, jó állapotban.
Veress Endre: Erdélyiek legeltetése Moldva-Havasalföldében. Gazdaságtörténelmi forrástanulmány. Levéltári kutatásai alapján írta Veress Endre. Dr. Tagányi Károly emlékezetének ajánlva. Budapest, 1928. (Szerző) Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt. 60 p. Egyetlen önálló kiadás. Az emigráns honvédtiszt apja révén gyermekkorát Bukarestben töltő Veress Endre (1868-1953) történész, levéltáros történészi és forráskiadói munkásságának nagyját Erdély történetének szentelte. Gazdaságtörténeti kiadványában a XVI-XVIII. századi külhoni pásztorkodás formáit elemzi, erdélyi pásztorgazdák moldvai és havasalföldi legeltetési gyakorlatát és jogi körülményeit. A munka végén részletes, román történészek műveit is felvonultató bibliográfiával. (Különnyomat a Magyar Gazdák Szemléjéből.) Fűzve, sérült gerincű kiadói borítóban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Fiala Ferenc: Zavaros évek. (San Francisco, 1987). (Fabó László - Hídfő Baráti Köre) [Nyomda nélkül]. 271 + [1] p. Fiala Ferenc (1904-1988) építészmérnök, kardvívó, nyilas irányzatú közíró, publicista, a Nyilaskeresztes Párt sajtófőnöke. A háború után halálra ítélték, de ítéletét (a tanúvallomások hatására) életfogytiglani börtönbüntetéssé változtatták. 1956-ban szabadult, Nyugatra távozott. Emlékirataiban Magyarországnak az első világháború végnapjaitól a Kádár-rendszer kiépüléséig tartó időszakát tekinti át, egyéni nézőpontból. Társadalomelméleti fejtegetéseiben a Horthy-korszak oktatási politikáját minden pontjában igazolja, a teljes korszakot demokráciának és kulturális virágkornak nevezi, társadalompolitikáját viszont erőteljesen elítéli. Nézetei szerint a neobarokk jelzővel bátran illethető Horthy-adminisztráció a társadalom alapját képező parasztságot nyomorban, a gazdaságot pedig a spekulatív banktőke fogságában hagyta. Az egykori hungarista közíró utólagos áttekintése a nyilaskeresztes mozgalmat meglepően függetlenségi szelleműként mutatja be (amely kisgazda vezetőkkel is baráti viszonyt ápolt), a háború utáni számonkérés és az itthoni koalíciós idők korszakáról pedig szokatlan, markáns perspektívából számol be. A koalíciós idők utáni időszakból kizárólag Mindszenthy József alakja és 1956 forradalma kap méltató fejezeteket, a Kádár-korszak pedig mindenekelőtt a nemzet erkölcsiségét aláásó időszakként mutatkozik meg. Fiala Ferenc emigráns történelmi áttekintése először 1959-ben jelent meg, a müncheni Mikes Kelemen Kör gondozásában, példányunk a negyedik kiadásból származik. Feliratozott, kiadói borítóban, a hátsó borítón apró foltossággal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368992.jpg)
![Artner Edgár: Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években (1521-1526). Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 63 + [1] p. Egyetlen önálló kiadás. Artner Edgár (1895-1972) római katolikus pap, a Római Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa, egyetemi tanár. Levéltári források alapján megírt diplomáciatörténeti értekezése Magyarország sorsfordító éveinek világába vezet be, oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal. Értekezésünk megjelent a Mohácsi emlékkönyv című tanulmánykötetben is. (A Római Magyar Történeti Intézet kiadványai.) Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3375163.jpg)
![Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. - Der Gerbauch von Siegeln in Ungarn im Mittelalter. [Második javított és bővített kiadás.] Budapest, 1993. Magyar Nemzeti Múzeum. 135 + [1] p. + 10 t. A téma alapvető monográfiája, első kiadása 1944-ben jelent meg. (Bibliotheca Humanitatis Historica A Museo Nationali Hungarico Digesta.) Fűzve, kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398381.jpg)
![[Orosz József, balásfalvi] A...: Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn im Geiste des Juste-milieu. Erstes Heft. London, 1833. Moriot [2]+75 p. Első kiadás. A nyomdahely feltehetően koholt, valószínű, hogy Wigand Ottó nyomtatta Altenburgban. Kiadói papírborítóval A művet megjelenése után elkobozták](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3367938.jpg)
![[II. Világháború] Uj Magyarság. Felelős szerkesztő: Milotay István. 1941. május 1. (Napilap, VIII. évfolyam, 98. szám) "Az Indiai-oceántól Grönlandig sorozatosan süllyednek el az angol hajók -- Bárdossy László fogadta a ruszin fiatalság népi mozgalmának hüségküldöttségét -- Ilyen volt Athén a német bevonulás reggelén -- Pillanatképek a felszabadult bácskából" Félbehajtva, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3415839.jpg)
![[II. Világháború] Magyar Nemzet. Pethő Sándor riportlapja. (Napilap, 1942 október 18.) "Sztálingrádban a németek egy szovjet csoportot felmorzsoltak -- Göbbels beszéde a kételkedőkről -- Berlini tudósítónk telefonjelentése -- Német vélemény Churchill legújabb nyilatkozatáról -- Lisszabonba érkezett a tengely-állampolgárok utolsó csoportja Brazíliából -- 1492-1942 -- Meghalt Hunyady Sándor". Félbehajtva, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3415842.jpg)
![[II. Világháború] Uj Magyarság. Felelős szerkesztő: Milotay István. 1941. december 17. (Napilap, VIII. évfolyam, 287. szám) "Hongkong kiürítésére készülnek az angolok -- Burmát és a maláji félszigetet is kénytelenek feladni -- A japánok sikeresen partraszálltak Borneo szigetén" Félbehajtva, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3415857.jpg)
![[II. Világháború] Nemzeti Ujság. 1943. június 16. (Napilap, XXV. évfolyam, 134. szám) "Megkezdik a Sajó-csatorna építését -- A pantelleria körül felvonuló angolszász szállítóhajókat bombázták a német repülők -- Nem a forradalomban van a mi üdvösségünk! --Történelem a kövek között" Félbehajtva, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3415603.jpg)
