Kisközlöny a "Rendeleti Közlöny"-höz. A magyar kir. honvédség számára. 1918. évi I. kötet. 1-47. szám egybekötve. Kiadói félvászon-kötésben, intézményi bélyegzővel.
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Kereszturi József Alajos: Compendium historiae universalis. Systematice deductum per Josephum Aloys. Kereszturi. Pars prima: Complectens res a Mundo condito usque Aeram Augusteam. Pestini, 1817-1823. Typis Joan. Thopm. Trattner. 597 + [3] p. Egyetlen kiadás. Keresztury József Alajos (1755-1825) történész, a Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia történelemtanára. Latin nyelvű egyetemes történelmi áttekintése három kötetben jelent meg, kötetünk a teljes mű önmagában is megálló, első része. A szerző a történelemírás korszakolási és elbeszélési problémáinak tárgyalása után Ádámtól Augustus koráig tárgyalja a világtörténelem menetét, az egyiptomi, zsidó, görög, perzsa és római idők tárgyalásával. Példányunk első két, illetve utolsó négy levele japán papírral javított, első három íve levelén a szövegtörzs alatt halvány foltosság, a további levelek alján halvány vízfoltosság. Javított, restaurált korabeli kartonkötésben, későbbi papírtokban.
Dénes Jánossy: Die Ungarische Emigration und der Krieg im Orient. Bp., 1939, E. Lukinich. Német nyelven. Kiadói papírkötés, félig elvált borítóval, felvágatlan lapokkal.
Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.
Bálint Csanád: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai (Régészeti tanulmányok). Magyar Őstörténeti Könyvtár 8. Szeged, 1995, JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport. Kiadói papírkötés, gerincen apró sérüléssel.
Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
![Kereszturi József Alajos: Compendium historiae universalis. Systematice deductum per Josephum Aloys. Kereszturi. Pars prima: Complectens res a Mundo condito usque Aeram Augusteam. Pestini, 1817-1823. Typis Joan. Thopm. Trattner. 597 + [3] p. Egyetlen kiadás. Keresztury József Alajos (1755-1825) történész, a Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia történelemtanára. Latin nyelvű egyetemes történelmi áttekintése három kötetben jelent meg, kötetünk a teljes mű önmagában is megálló, első része. A szerző a történelemírás korszakolási és elbeszélési problémáinak tárgyalása után Ádámtól Augustus koráig tárgyalja a világtörténelem menetét, az egyiptomi, zsidó, görög, perzsa és római idők tárgyalásával. Példányunk első két, illetve utolsó négy levele japán papírral javított, első három íve levelén a szövegtörzs alatt halvány foltosság, a további levelek alján halvány vízfoltosság. Javított, restaurált korabeli kartonkötésben, későbbi papírtokban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398359.jpg)
![Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3262590.jpg)
![Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357696.jpg)
